AAlkalmi foglakoztatásAlkalmi munkavállalóAnyasági támogatásÁÁllásidőÁlláskeresési juttatásÁtlagkeresetBBérpótlékBeruházási támogatás rehabilitációs foglalkoztatáshozBetegszabadságCsCsaládi pótlékCsoportos létszámleépítésDDotáció (A munkáltatók rehabilitációs tevékenységét segítő támogatás)EElőrehozott öregségi nyugdíjFFelmondási időFelmondási védelemFiatal munkavállalók védelmeFizetés nélküli szabadságGyGyermeknevelési támogatás (GYET)Gyermek után járó szabadságGyermekápolási táppénzGyermekgondozási segély (GYED)Gyermekgondozási segély (GYES)HHatározatlan idejű munkaviszonyHatározott idejű munkaviszonyKKeresetpótló juttatásKészenlétKollektív szerződésKorengedményes nyugdíjKülföldi kiküldetésMMegváltozott munkaképességű munkavállalóMinimálbérMunkabérMunkahelyi balesetMunkaidőMunkaidő-kedvezmény szoptatásraMunkajogi védelemMunkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnésérőlMunkaruha MunkaszerződésMunkaszerződés módosításaMunkaviszonyMunkaviszony jogellenes megszüntetéseMunkaviszony [...]
Állás: Munkajogi abc
Alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval naponta, de legfeljebb öt egymást követő napon létesít munkaviszonyt. Az alkalmi munkaviszony ugyanannál a munkáltatónál egy hónapon belül legfeljebb 15 nap, egy éven belül pedig 90 nap lehet. Több munkáltatónál egy évben összesen 120 napot lehet alkalmi munkavállalói könyvvel (AM) dolgozni. Az alkalmi foglalkoztatást az 1997. [...]
Az alkalmi munkavállaló alkalmi munkavállalói könyv (AM) birtokában létesíthet alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszonyt.Az AM kiállítására a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügy központ, és annak kirendeltsége, a Pest Megyei Munkaügyi Központ illetékességi területén a váci kirendeltség, a fővárosban a Fővárosi Munkaügyi Központ VIII. kerületi kirendeltsége illetékes. A kiállító a tárgyévet megelőző december 15-ig állítja ki az [...]
2005. november 1-től átalakult a munkanélküli ellátó rendszer. Célja, hogy hogy a munkanélküli önmaga is intenzíven keressen magának munkahelyet. Az álláskeresési juttatás a munkanélküli járadékot váltotta fel. Ez a típusú munkanélküli-ellátás érdekeltté teszi a munkanélküli-járadékot kimerítő állástalanokat az álláskeresésben és a munkaügyi központokkal való együttműködésben. az első három hónapban a minimálbér 120%-áig terjedhet a járadék [...]
Anyasági támogatást egyszer lehet igénybe venni. Az a nő jogosult rá a szülést követően, aki a terhesség időtartama alatt legalább négy alkalommal (koraszülés esetén egy alkalommal) vett részt terhes-gondozáson. Erről igazolást az orvostól szerezhetnek az anyák, melyet az igénylési laphoz csatolni is kell. Az anyasági támogatás akkor is megilleti a szülő nőt, ha gyermeke halva [...]
Ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, akkor a munkavállalónak az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár.Az átlagkereset számításánál időbér esetén a személyi alapbért az átlagkereset esedékessége időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni. Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak. Ha a munkavállaló munkaviszonya a négy naptári negyedévnél [...]
Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása bérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja a munkavállaló személyi alapbére.• Éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót tizenöt százalékos bérpótlék illeti meg.• Délutáni műszakban történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke tizenöt százalék, • Éjszakai műszakban történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke harminc százalék. • A munkaidő-beosztás szerinti napi [...]
A Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprészéből a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására, az arra kötelezettséget vállaló (foglalkoztatási kötelezettség) munkaadó részére pályázati eljárás alapján támogatás nyújtható munkahely létesítésére, a termelő, szolgáltató létesítmények – a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásával összefüggő – átalakítására, beleértve az akadálymentesítést, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához szükséges eszközök, berendezések beszerzésére, átalakítására, a megváltozott munkaképességű munkavállaló [...]
A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére – ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg.A munkavállaló keresőképtelenségét – a keresőképesség orvosi elbírálásáról szóló rendelkezéseknek megfelelően – a kezelőorvos igazolja. A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 százaléka jár.Év [...]
A gyermeket saját háztartásában nevelő szülő, nevelő szülő jogosult a családi pótlékra, melyet abban az esetben igényelhetnek a szülők, ha a gyermek még nem tanköteles, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos. A gyermek tankötelessé válását követően a családi pótlékra jogosultság megszűnik, és ezzel egyidejűleg megnyílik az iskoláztatási támogatásra való jogosultság. Ugyanazon gyermek után családi pótlék és [...]
A Munka Törvénykönyve (Mt.) csoportos létszámleépítésnek minősíti, amikor a munkáltató – működésével összefüggő okból – húsz és száz közötti munkavállalót foglalkoztató cégnél legalább tíz, száz és háromszáz közötti alkalmazottat foglalkoztatónál legalább a dolgozók tíz százaléka, háromszáz feletti alkalmazotti létszámnál pedig legalább harminc dolgozó munkaviszonyát kívánja harminc napos időszakon belül megszüntetni. A munkavállalók létszámát a munkáltatónál [...]
A társasági adóról szóló törvényben maghatározott adóalanyt, gazdálkodó szervezetet, ha húsznál több munkavállalót foglalkoztat és az átlagos statisztikai állomány több, mint öt százaléka megváltozott munkaképességű dolgozó, dotáció illeti meg. A dotáció vetítési alapja a kijelölt célszervezet esetén a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók tárgyhavi átlagos statisztikai állományi létszáma.A nem kijelölt célszervezet gazdálkodó szervezet esetén az 5 [...]
Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban öt évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az ötvenötödik életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a nőnek, aki• 1945. december 31-e után született és legalább 38 év,• 1945-ben született és legalább 37 év,• 1944-ben született és legalább 36 év,• 1943-ban született és legalább 35 év,• 1943. január 1-je előtt [...]
A felmondási idő a Munka Törvénykönyve szerint legalább 30 nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg. Ezek olyan limitek, melyektől sem a felek, sem a kollektív szerződés nem térhet el. A munkáltatói rendes felmondás kézhezvételét követő naptól a munkaviszony utolsó napjáig tart. Az Mt. szerinti 30 napos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtől [...]
A munkáltató nem élhet rendes felmondással ha a munkavállaló • keresőképtelen beteg; • beteg gyermek ápolása céljából táppénzen van; • közeli hozzátartozó ápolása, gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vett igénybe; • a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt áll, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság időtartama alatt; [...]
Fiatal munkavállaló, aki 18. életévét még nem töltötte be. A fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb napi nyolc óra, illetve heti negyven óra lehet, akkor sem, ha több munkáltatónál végez munkát. Fiatal munkavállaló esetében egy hétnél hosszabb munkaidőkeret nem alkalmazható. További kedvezmények a fiatal munkavállalókkal szemben: ha a fiatal munkavállaló napi munkaideje a négy és fél órát [...]
A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg• a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából• a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyes időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza, • a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében. A munkavállaló kérelmére egy évig terjedő fizetés nélküli [...]
A gyermekgondozási támogatás keretében gyermekgondozási segély (GYES) és gyermeknevelési támogatás (GYET) illeti meg a szülőket. Ezek havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Ha három vagy több kiskorú gyermeket nevelnek a szülők, igénybe vehetik a GYET-et. A GYET a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár. A jogosult ebben az esetben [...]
A gyermek után járó szabadság két formáját veheti igénybe a munkavállaló: a fizetés nélküli szabadságot és a pótszabadságot. Fizetés nélküli szabadságot köteles a munkáltató kiadni a szülőnek, ha gyermekét 3. életéve betöltéséig gondoznia kell, a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából, a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyes időtartama alatt, otthoni gondozás céljából, [...]
Gyermekápolási táppénzre a gyermek szoptatása, ápolása esetén, annak 1 éves koráig jogosult a szülő. Ha a gyermek nagyobb, életkorától függően gyermekenként és évenként, az év meghatározott naptári napjai után jár táppénz. Így 1-3 év közötti beteg gyermek esetén 84 naptári napon át, 3-6 év közötti gyermek esetén 42 napon át (egyedülállónak 84 nap), míg 6-12 [...]
A gyermekgondozási segélyre, GYED-re jogosult az a szülő (nevelőszülő, gyám, stb.), aki a GYED igénylését megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt. A GYED-et a terhességi-gyermekágyi segély lejártát követő naptól lehet igényelni, a gyermek 2. életévének betöltéséig lehet folyósítani, azt követően GYES igényelhető az arra vonatkozó szabályok szerint. A GYED összege a naptári [...]
Gyermekgondozási támogatás keretében gyermekgondozási segély (GYES) és gyereknevelési támogatás (GYET) illeti meg a szülőket. Ezeknek összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével.GYES-re a gyermek 3 éves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válásig jogosult a szülő (illetve a gyermek 1 éves korától a nevelőszülő, gyám, nagyszülő, ha a gyermeket a saját háztartásában neveli és a [...]
A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – határozatlan időtartamra jön létre.A határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot, közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik. A harmincnapos vagy ennél rövidebb időre létesített munkaviszony azonban csak annyi idővel hosszabbodik meg, amilyen időtartamra eredetileg létrehozták. Vonatkozó jogszabály:Munka Törvénykönyve 79. §
