A Budapest körüli védőövezetbe rendelt magyar csapatok újabb alakulatai foglalják el a részükre kijelölt tüzelőállásokat a Juta-dombnál, a Nagykőrösi útnál, a Határ útnál, Soroksár határában, a Jászberényi útnál, a Kőbányai útnál, a Zalka Máté téren, az Éles saroknál és a Csajkovszkij parkban.
'56
A Forradalmi Karhatalmi Bizottság értekezletet tart a budapesti rendőrfőkapitányságon. A többség a munka felvétele mellett foglal állást. Megállapodnak, hogy fegyvert csak nemzetőrök számára adnak ki. Király Béla vezérőrnagyot a nemzetőrség főparancsnokává, helyettesévé Kopácsi Sándor rendőr ezredest választják. Megalakul a Nemzetőrség Főparancsnoksága. Megválasztják a 10 fős Operatív Bizottságot, vezetője Király Béla. Tagjai: Antalóczi Sándor (Corvin köz), [...]
November 3.: A szovjetek viselkedése egyre érthetetlenebb, miközben már a nagyobb városokat is körbezárják, ezen a napon kétszer is tárgyalnak a magyar vezetőkkel. A második tököli találkozón aztán kibújik a szög a zsákból: Maléter Pált foglyul ejtik.
Délben Maléter Pál és Malinyin tábornok megkezdik a tárgyalást a végleges csapatkivonásról, valamint szóba kerül a szovjet emlékművek megóvása és a távozó csapatok ünnepélyes búcsúztatása. A tárgyalók megállapodnak, hogy este tízkor tovább folytatják a tágyalásokat Tökölön. A szovjet tárgyalók határozott ígéretet tesznek a csapatmozgások azonnali leállítására.
Késő este Nagy Imre magához kéreti Ion Popescu román nagykövetet, hogy felvegye a kapcsolatot Gheorghiu-Dejzsel, a Román Munkáspárt első titkárával.
A ferihegyi repülőteret, hasonlóan az ország többi repülőteréhez, hajnalban megszállják a szovjet hadsereg egységei. Ezzel a Nemzetközi Vöröskereszt szállítmányai is leállnak. Szigethy Attila a Dunántúli Nemzeti Bizottság vezetője felajánlja Nagy Irmének, hogy a kormány költözzön Soporonba, de a miniszterelnök visszautasítja az ajánlatot, ahogy azt is, hogy a budaörsi repülőtérről nyugatra távozzon.
A corvinista vezetők – Solymosi János és Márton András ezredesek közreműködésével – leváltják Iván Kovács László parancsnokot és helyére Pongrátz Gergelyt választják.
Megalakul a Baross téri felkelők nemzetőr csoportja. Választott parancsnokok: Nickelsburg László főparancsnok, Pásztor Gyula, Pásztor Sándor
19.50-kor Nagy Imre beszédet mond a rádióban, amelyben a következőket tudatja: : „A magyar nemzeti kormány a magyar nép és a történelem előtt mély felelősségérzettől áthatva, a magyar nép millióinak osztatlan akaratát kifejezve kinyilvánítja a Magyar Népköztársaság semlegességét. (…) Az ország igaz barátságban kíván élni szomszédaival, a Szovjetunióval és a világ valamennyi népével.”
November 1.: A kormány nyomon követi az országban tartózkodó szovjet csapatok mozgását. Keleti híradások szerint, a korábban ígértek ellenére a szovjet csapatok már nem az országból kifele, hanem inkább befele tartanak. A kormány kihirdeti a Varsói Szerződésből való kilépésünket és az ország semlegességét.
Délelőtt rendőrök, az egyetemi nemzetőrségek több más felkelő csoport jelenlétében megalakítják a Forradalmi Karhatalmi Bizottságot. A gyűlésen részt vesz a Corvin közből többek között Iván Kovács László, Pongrátz Gergely és Ödön valamint a hatalom részéről Kopácsi Sándor rendőr ezredes, pedig Maléter Pál továbbá Király Béla vezérőrnagy, a Nemzetőrség főparancsnoka. A gyűlés résztvevői megállapodnak, hogy egységes [...]
A Berzenczey utcai “Göndör”-csoport átteszi központját a Ferenc térre, ahol nagy létszámú nemzetőralakulat szerveződik.
Október 31.: A szovjet erők délre elhagyják a főváros területét, vidéken azonban folytatódnak a csapatösszevonások. A forradalom konszolidációja azonban folytatódik. Nagy Imre pedig megpróbál kitörni a külpolitikai elszigeteltségből. Este a fővárosba érkezik – korábbi háziőrizete helyszínéről – az esztergomi érsek.
Hajnalban a HM-ben a katonatanácsok küldötteiből és a felkelőcsoportok képviselőiből megalakul a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány. Ez a szervezet lesz az ugyanezn a napon megalkó Forradalmi Karhatalmi Bizottság operatív szerve.
Október 30.: Az események megint túlhaladottá teszik a kialakított struktúrákat, nem először és nem is utoljára a forradalom alatt. Már előző nap elindul a pártok újjászervezése, így Nagy Imre elismeri a többpártrendszer visszaállítását és a kormányon belül egy koalíciós testületet, Kormány Kabinetet hoznak létre. A fővárosban felkelők megostormolják a Köztársaság téri pártközpontot.
Péterfi Miklós műegyetemi hallgató, aki az Újpesti Forradalmi Bizottságban is tag volt és Darvas Iván színész vezetésével nemzetőrök és felkelők politikai foglyokat szabadítanak ki a Kozma utcai országos börtönből. Darvas Iván színész az öccsét, Attilát szerette volna kiszabadítani, akit korábban kémkedésért ítéltek el. A börtönparancsnok először azonban az ügyészséghez irányított a helyszínre érkező Darvast, aki [...]
Miért ostromolják meg az épületet?Az MDP Budapesti Bizottságának Köztársaság téri épületét a pesti közvélemény a feloszlatott ÁVH és a pártapparátus forradalomellenes központjának tartottak. Ebben van is igazság, hiszen egy héttel korábban a forradalom kezdetekor vezényeltek ÁVH-sokat az épületbe. A felkelők ezen nap reggelén megkísérelik ellenőrzésük alá vonni. Az őrség több felkelőt elfogott, majd az elfogottak [...]
Újpesten Kósa Pál vezetésével újjáalakul a nemzeti bizottság. Koszterna Gyula vezetésével nyomozó csoportot állítanak fel a bújkáló ÁVH-sok felkutatására és előállítására. A nemzetőrség szervezésével Gábor Lászlót bízzák meg, aki a szervezet kerületi parancsnokhelyettese.
A Széna téri felkelők megszállják a Maros utcai ÁVH-s laktanyát. Az őrségnek szabad elvonulást biztosítanak. A laktanya lett ezután a csoport egyik központja, a vezetője Fónay Jenő lett. Itt gyűjtötték össze azokat a kádereket és azokat akiket azzal vádoltak, hogy az ÁVH tagjai voltak. A csoportok begyűjtötték a környék kompromittált párttagjait, de általában rendesen viselkedtek [...]
Ivanics István volt szociáldemokrata képviselő elnökletével megalakul a Csepeli Nemzeti Bizottság. Másnap Ivanics és Bali Vendel követeléseikből proklamációt terjesztenek a Nemzeti Kormány elé.
A Tűzoltó utcai felkelők formálisan is önálló csoporttá szerveződnek. Központjuk két Tűzoltó utcai garázs, parancsnokuk Angyal István és Csongovai Per Olaf.
A Corvin közi csoport a Práter, Vajdahunyad, Nap, Kisfaludy utcai fegyveresekkel együtt 1000-1200 főre növekszik. Iván Kovács László és helyettese, Pongrátz Gergely megkezdik a környék csoportjainak egyesítését. A csoportok önállósága megmarad, de a corvinisták koordinálják tevékenységüket.Este nyolc körül fegyverszüneti megbeszélések indulnak a Corvin közben Váradi Gyula vezérőrnagy és a felkelők parancsnokai – Iván Kovács László, [...]
