Két dolog miatt kattintok általában olyan hírekre, melyek egy híres ember viaszbábuiról közölnek képeket:
- nagyra tudom értékelni, amikor szakemberek hosszú hónapok alatt egyesével ragasztanak fel hajszálnak tűnő anyagot élő emberekről megmintázott figurákra, hogy a végén egy döbbenetesen jó végeredményt lássak,
- és hasonló csodálattal figyelem azt is, amikor rettentően elbaltázott alkotás születik ebből az egész folyamatból (ki ne emlékezne Naomi Campbell E. T.-re inkább hasonlító figurájára vagy Károly király balul sikerült képmására?)
Ezek után vadul tippelgettük a kollégákkal, vajon a kitűnő és borzalmas közti – tény, nagyon széles – skálán hol helyezkednek majd el a budapesti Madame Tussauds figurái. Hazánkban ötvenegy bábuval (köztük tizenhét magyarral) nyitja kapuit a múzeum május 25-én. A budapesti lett a huszonnegyedik Madame Tussauds a franchise történetében, és hosszan lehetne még ragozni a vonatkozó adatokat:
- hány nap alatt helyezik fel a már említett haj- vagy szőrszálakat;
- mennyi ideig kell festeni a bábuk testét;
- összességében milyen mértékű munkát kell beleölni egy figura legyártásába.
Feltűnően nagy volt a sürgés-forgás kedden délelőtt az V. kerületi Palazzo Dorottya előtt: az ablakokra ragasztott Madame Tussauds-feliratok jelzik a gyanútlan járókelőknek, hamarosan kiszelfizhetik magukat Ferenc pápa vagy akár Brad Pitt oldalán.
„Igazat kell adnom Picassónak”
Ezt Kreinbacher József építőipari vállalkozó, pezsgőgyáros, az ország egyik leggazdagabb embere mondta a budapesti múzeum megnyitóján. Kreinbacher nem az utcáról esett be beszédet tartani, és nem is azért, mert legendásan szeretné a franchise-t – Kreinbacherék 2017 óta azon dolgoznak, hogy valamilyen interaktív múzeumot hozzanak Budapestre, így került ide a Madame Tussauds a főváros „élményesítésének” céljából.
Alkotói és energiaválságok, koronavírus-járvány nehezítette utunkat, hogy idáig eljussunk. Minden, amit el lehet képzelni, az valóságos. És amit el tudunk képzelni, az megvalósítható. Igazat kell adnom ebben Picassónak. Merész álom volt, hogy elhozzuk Budapestre a múzeumot. Ám a főváros most fellépett a neves világvárosok közé.
Nem az üzletember volt az egyetlen beszédmondó, Karácsony Gergely főpolgármester is jelen volt az eseményen, aki kiemelte, szerinte az rejlik a Tussauds népszerűsége mögött, hogy szeretnénk a szomszédainkként ismerni azokat, akiket a tévében látunk: „Kicsit olyan érzés ez, hogy van valamilyen közös történetünk a kiállítottakkal. Együtt vannak itt a magyar és a nemzetközi hírességek. Ez a kiállítás épp emiatt olyan, mint a városunk” – utalt az etnikai sokszínűségre Karácsony.
A teátrális szalagátvágást követően – amiben Karácsony és Kreinbacher egyaránt részt vett – megnyílt a kiállított figurákhoz vezető út.
A bejáratnál Bud Spencer mosolyog a szakálla mögül az emberekre; ő, Peter Falk Columbója és Chuck Norris Walker rangere azon figurák közé tartoznak, akik a világon csak a budapesti múzeumban tekinthetők meg. Természetesen nem véletlenül: közvélemény-kutatások, kérdőívek után döntöttek a múzeum mögött állók arról, hogy ez a három szereplő bábut kapjon a magyar fővárosban.
A teljesség igénye nélkül Hosszú Katinka, Lugosi Béla, Palvin Barbara, Petőfi Sándor, Puskás Ferenc, Mátyás király – és a hajkoronáknál maradva Zámbó Jimmy szobra is helyet kapott a kiállításon. Utóbbi miatt a néhai énekes családja jelentős számban képviselte magát a Dorottya utcában, így
Aki járt már a Tussauds-múzeumok egyikében, esetleg a vár alatti Sziklakórház Atombunker Múzeumban, nagyjából előre felkészülhet, milyen élményben lesz része: az átlag panoptikumhoz képest azért itt minden jóval profibb, ami nem is véletlen, hiszen 250 ezer euró értékű egy-egy figura a Madame Tussauds-ban; a bábuk a nyugat-londoni Actonban működő figura-manufaktúrában készültek a budapesti múzeum megrendelésére. Míg a legtöbbjük hajszálra pontosan ugyanolyan, mint a megmintázott hús-vér alany, akadnak egészen értelmezhetetlen formázások is. Noha Donald Trump egy „teljes irodát” kapott a kiállításon, pont az ő mása tűnik mind közül a legkevésbé megmunkáltnak.
A kiállítás hagyományos formátumot követ: teremről teremre tekinthetjük meg a viaszfigurákat, miközben nyugodtan fotózkodhatunk velük kedvünkre. Azt már most sejteni lehet, hogy az első napokban nem lesz érdemes megközelíteni a múzeumot, ugyanis, aki nem akar hat másik emberrel közösan szelfizni Brad Pitt-tel, annak várnia kell egy kicsit a látogatással.
Komoly logisztika
A brit szórakoztatóipari cég, a Merlin Entertainments felel a beruházásért, ők a központi jogtulajdonosok. Hozzájuk tartoznak a Legoland élményparkok, ahogy a London Eye és a SeaLife tengeri parkok is. A Telex korábbi cikke szerint eleinte magyaros kiállítást akartak a Tussauds helyett, például a gulyáskommunizmusnak emléket állítót, 2018-ban viszont már a panoptikum felé terelődtek a beszélgetések. A Merlin gondolkodott már Budapestben korábban is, de nem találtak megfelelő (értsd: anyagilag nekik is jövedelmező) belvárosi helyszínt a Tussauds-nak.
A projekt a Magyar Turisztikai Ügynökségtől 3,1 milliárd forintot kapott, ez a pénz a teljes összeg felét sem teszi ki, a többit Kreinbacherék teremtették elő. A Dorottya Palazzo frekventált helyszínnek számít: még a belvárosban is exkluzív az elhelyezkedése, ezzel együtt is alaposan le kellett kutatni.
Miképp azt is:
- mely személyekről készülhet viaszbábu,
- mennyire készüljenek strapabíró anyagból, ha már lehet velük szelfizni.
Elméletben 6–7 év alatt térülhet meg az állami támogatás. Ugyanakkor ez állítólag csak az államnál közvetlenül lecsapódó adóbevételeket tartalmazza, a kerületnek és a környék vendéglátóipari egységeinek a megnövekedett forgalma (valamint az ehhez kapcsolódó adóbevétel) ebben még nincs is benne. Mindennek az elősegítéséhez nagyban hozzájárulhat a 13 990 forintos, helyszínen vásárolt felnőttjegy ára, amiért cserébe viszont kétségtelenül olyan élményt kapunk, amiért nem kell Prágába vagy Londonba utaznunk, elég csak átugrani az V. kerületbe.
Aki a Madame Tussauds 250 évet felölelő történetére is kíváncsi, olvassa el a témában korábban készült cikkünket, amelyben a figuratervezés pontos menetéről is írtunk:
