Másfél éve vagyunk együtt a barátnőmmel, és már fél éve nem érzem azt, hogy nekem vele kellene lennem, nem vagyok belé szerelmes. Próbáltam vele szakítani, többször is, de nem lehet. Ő 24 éves, én 31 vagyok, félek attól, hogy kárt tesz magában, ha tényleg szakítok vele. Üzeneteket írogat nekem, hogy a kapcsolatunk volt a mindene, amiért érdemes élni, hogy ha nem találkozom vele, akkor felvágja az ereit. Tartok attól, hogy meg is teszi, és nem tudnék ezzel a gondolattal együtt élni, hogy az én felelősségem, ha valóban ilyesmi történne. Mit tegyek, hogy lezárjam ezt a kapcsolatot, de ő ne legyen öngyilkos? Van ebből egyáltalán kiút?
Az olvasói levelet Árpádtól kaptuk, akinek megváltoztattuk a nevét, hogy ne legyen felismerhető a története. Sokan vannak, akik az öngyilkossággal való fenyegetőzéssel igyekeznek magukra felhívni a figyelmet, de ez téves út.
Mit lehet tenni?
Az, aki öngyilkossággal fenyegetőzik, biztos, hogy szakember segítségét igényli, ez a legelső szempont, amit muszáj figyelembe vennie mindenkinek, aki ezzel találkozik. Ott és akkor, amikor az öngyilkosság felmerül akármilyen kontextusban is, fontos azzal foglalkozni, pszichológus segítsége szükséges. Az az ember, akinek az az első gondolata a krízisek megoldására, hogy kicsekkol az életből, labilis érzelmileg, képtelen megbirkózni az élettel járó rögösebb utakkal. Mindemellett pedig végtelenül önző, hiszen a párkapcsolatoknak a biztonságról, a szeretetről kellene szólnia, nem pedig a zsarolásról.
Az öngyilkosság egy átmeneti gondra végleges megoldás, ez az, amiért fontos komolyan venni, akkor is, ha tudjuk, ez csak zsarolás arra, hogy valaki elérje, amire vágyik. Olvasónk esetében a partnere azt szeretné, ha ne hagynák el, ezt is a félelem és az önbizalomhiány szülheti: retteg attól, hogy egyedül marad, fél a magánytól. Sok-sok embert mozgat meg negatív irányba ez az érzés, és ez kihat a társra is. Azt, akit zsarolnak az öngyilkossággal, jó időre magához láncolja, és ez az, ami miatt muszáj pszichológust keresni, hiszen az idő éveket is jelenthet, egy rossz párkapcsolatban, aminek beláthatatlan testi-lelki következményei lehetnek.
A zsaroló pedig röhög a markában, hogy elérte amit akart, és minden zajlik tovább. Aztán ismét kiderül, hogy valójában egyiküknek sem jó a párkapcsolat, és a téma újra és újra felmerül. Ez egy nagyon mérgező emberi kapcsolat, amiből csak és kizárólag úgy lehet kiutat találni, ha rászánják magukat arra, hogy pszichológus segítségét kérik a közös problémájuk megoldására. Ha a partner nem hajlandó együtt más megoldást találni, és nem szeretne szakembert a gondokhoz, akkor nincs más úgy, minthogy valóban kilép az olvasónk a kapcsolatból, hiszen nem sok egyebet tehet. A párkapcsolatoknak szeretetet kellene nyújtania.
Fontos ismerni azt is, hogy a partner miért működhet így, ahogyan, miért az öngyilkosság lehet a megoldás számára ha megtörténik a szakítás. Lehetséges, hogy a családjában volt valaki, aki a saját kezével vetett véget az életének, és az is lehet, hogy nem történt ilyesmi, viszont mérgező családban nőtt fel. Az indulatai erősek lehetnek, a harag, a düh biztos, hogy jelen van az életében, és ezzel együtt az önbizalomhiány, a szorongás, alacsony önbecsülés mind ott vannak a személyiségében. Mivel még csak fiatal, így lehetséges az is, hogy az olvasónkkal való párkapcsolata az első komoly kapcsolata, és emiatt nem tudja kezelni ezt a krízishelyzetet. A hatékony problémamegoldás hiánya veszélyezteti az emberi kapcsolatokat, viszont a gondokat csak akkor tudjuk egyre jobban megoldani, ha tapasztalatokat szerzünk. Olvasónknak a családtagjai, a barátai tudnak segíteni ebben, csak beszélnie kellene velük erről őszintén, ahogy a partnerének is támogatást kellene szereznie a barátokkal, családtagokkal. A szakítás ténye nyilvánvaló, viszont annak mikéntjéhez be kell vonni több embert is, ez egy olyan élethelyzet.
A sorozatunk többi cikkét ide kattintva olvashatod el.
Kiemelt kép: Besenyei Violetta
