A zeneiparban dolgozók 71 százaléka szorongással és pánikrohamokkal, 68 százaléka pedig depresszióval küzd, vagy küzdött valaha – ezt az eredményt hozta egy, az Egyesült Királyság zenészeit vizsgáló kutatás, amivel kapcsolatban többek közt Puskás Petit is faggatta a Story Extra stábja.
Az én életemben is előfordult olyan, amikor gyakorlatilag egy évig otthon malmoztam. Borzasztó érzés volt. (…) Színházban játszottam rengeteget, forgattam, a zenei dolgok is nagyon jól alakultak. Az első klipjeinket csináltuk a saját gyártó céget. Tényleg, úgy éreztem, hogy hú, most minden bejött, aztán egyik pillanatról a másikra, mintha elzárták volna a csapot. Az első hónapokban így igazából csak nem értettem, hogy mi a helyzet, sajnáltattam magam, szomorú voltam”
– mesélte az énekes, akiben egyfajta túlélési ösztön kapcsolt be, ennek köszönhetően pedig néhány hónap után sikerült újra összeszednie magát. Az ijesztően sok szabadidejét pedig elkezdte hasznos dolgokra fordítani: edzett, valamint ének-, és zongoraórákra járt.
Azt gondolom, hogy leszűrtem a tanulságokat. Pont az énektanárnővel beszélgettünk erről, hogy akkor volt az az időszak, amikor nem jártam énekórára és azt gondoltam, hogy én már tudok énekelni, tehát nem kell soha többet énekórára járnom. Ez lehetett az, hogy hátradőltem és úgy éreztem, hogy én most már mindent tudok erről a szakmáról. Hát nem. Úgyhogy ezért alakult ki.”
