Sztárban sztár, Rising Star, koncertek, 11 hónapos kisbaba. Hány órás munkanapjaid vannak manapság?
Az a baj, hogy nagyon változó. Van, amikor reggel hatkor érek haza, és van, amikor reggel hatkor kelek a babához. Teljesen hektikusan tud megváltozni a napom, de a legmeredekebb az volt, amikor a Rising Star elődöntőket forgattuk. Ez egy négy napos felvétel volt, és minden nap 14-16 órát forgattunk. Ez borzasztó idegi koncentrációt igényel. Nagyon nagy felelősség van rajtunk, mert emberi életekkel játszunk. A felvételek előtt reggel felkeltem a babához, úgy indultam a TV2-höz, szünetben szoptattam, aztán amikor végeztünk, hazamentem és a kicsivel voltam, amíg el nem aludt. Utána kimentem a fészerbe, hogy a Sztárban sztár produkciómat összerakjam. Hajnali kettőkor még a bicikli és a láncfűrész között megpróbáltam Lady Gagát táncolni és üvöltözni a szomszédok legnagyobb szörnyülködésére. Ott kajabáltam, meg rúgtam a forgácsport kint a 15. kerületben. És másnap hajnalban előröl az egész; jött értem a kocsi, és mentem. Hétvégente pedig Anna and the Barbies turné, különböző vidéki állomásokkal. Közben az albumot be kellett fejezni, próbálni a nagykoncertre, aztán fél éven belül másodszorra költöztünk, csak hogy legyen valami fainság.
Miért kellett ennyiszer költöznötök?
A 13. kerületben laktunk egy nagyon jó kis albérletben, de kicsi lett. Egyterű volt az egész, és a baba nem tudott tőlünk nyugodtan aludni. Úgy gondoltuk, hogy nagyon jó lesz nekünk, ha kimegyünk majd Nagytarcsára, de ott nem tudtunk létezni. A televíziózás és a koncertezés sem működött így a babával, ezért azonnal a 15. kerületbe költöztünk a nagymamához, nagypapához és dédmamához. A négy generáció most együtt él. Az utolsó költözés sem ment le problémák nélkül. Épphogy befejeződött a szobák kifestése, a legesősebb időszakban érkeztek meg a dobozok. Minden átázott, én a két TV2-s műsorral foglalkoztam, turnéban voltam, teljesen szét voltam esve… Igazából ezt úgy hidalta át a család, hogy pizzát rendeltünk, és söröztünk a kiborulás ellen.
Fotó: munkatársunktól
Jól értem, hogy a párod most főállású apuka?
Igen, ő maradt otthon vele. Éljen 21. század, hogy ilyen lehetséges. Ő építőmérnök, és most ez a szakma sem éli fénykorát Magyarországon. Visszavettünk mindenféléből, és tulajdonképpen egy keresettel el tudjuk tartani magunkat. Főleg most, hogy így együtt van a négy generáció. Mindenkinek ajánlom, mert így egy mosás van, egy takarítás, egy főzés. A párom pedig egy fantasztikus apa. A babának meg óriási játszótér, hogy egyszerre öten foglalkoznak vele. És hát ő az én véremből van, hiperaktív, igényli a törődést.
Biztosan a nagyszülők is élvezik ezt a helyzetet…
A dédmama 93 éves, nagyon igényli a babát. Szokta is mondani, hogy a pici a gyógyszere, és ez tényleg így van. Azért is költözött oda, mert már nagyon idős, és vigyázni kell rá. Viszont mióta ott van a baba, a dédire nemhogy vigyázni kell, hanem vissza kell fogni. A babakocsival nekiindul és egészen elképesztő tempókat tud nyomni. Hajlandósága van, hogy piacra menjen vele, meg mindenhova. Őrületes vitalitás támadt a dédiben, hogy van feladata. A nagyszülők, a kedvesem édesapja és édesanyja, pedig igazi rocker nagyszülők. Sokszor jönnek velünk koncertekre.
Novemberben ünneplitek az Anna and the Barbies 10 éves jubileumát. Mivel készültök a nagykoncertre?
Elmebeteg dolgokkal! Szervezés közben fel is merült bennem a kérdés, hogy normális vagyok-e. Az az igazság, hogy mindig nagyobbat álmodok, mint amekkorát lehetne. Most egy huszonegyedik századi törzsi groteszk, elvont környezetet álmodtam meg. Négyszintes színpad lesz, egy picit olyan, mint egy inka templom, lépcsőrendszerekkel meg alagutakkal. Épülőben van három darab gigantikus isten fej is, amelyekre vetíteni fogunk. Az egész olyan lesz, mintha a zenekar egy templomban bolyongana, az istenek pedig játékaként babáznának, játszadoznának velünk. Összesen 16 szereplő lesz a színpadon a zenekaron kívül, őket egy izgága, folyton mozgó, és változó Laokoón-csoporthoz hasonló valamiként kell elképzelni, akikre néha kivetítünk.
Fotó: TV2
Zeneileg mit hallhatnak majd az emberek?
Az új album anyagát majdnem teljes egészében, valamint a korábbi nagy slágereinket. Némelyikhez egy kicsit hozzá nyúlunk, hogy egy kicsit izgalmasabbak legyenek. Az egész koncert nagyjából két és fél órás lesz, két vendéggel is készülünk. Az egyik Tátrai Tibor, a másik pedig az Airtist formáció. Ők feldolgoznak Anna and the Barbies számokat, valamint saját nótákat is játszanak. Most még nem tudom, mi fog kisülni ebből, de biztosan valami egyszeri és megismételhetetlen dolog lesz. A koncertet egyébként más másfél éve szervezzük, és hónapok óta próbálunk. Most, párhuzamosan az interjúval is éppen a rendező különböző castingokat tart.
Közben pedig csak most indul az igazi munka a Rising Star kapcsán. Bírni fogod?
A nyár közepén, amikor kiderült, hogy én tényleg leszek ezekben a televíziós műsorokban, konkrétan rosszul voltam egy hónapig. Fizikai tüneteim voltak, egyszerűen nem tudtam elképzelni, hogy fogok felérni ehhez a szerephez. Aztán rájöttem, hogy a világ mindig csak olyan dolgokat görget eléd, amit valahogy túl tudsz élni. Ez a hihetetlen dömping rákényszerített arra, hogy mindig csak az adott pillanatot éljem meg. Egyszerűen nincs kapacitásom előre meg hátra gondolkodni, hanem ahol vagyok, azt csinálom teljes erőbedobással.
De azért jót tesz, hogy ennyi helyen szerepelsz…
Persze, ez egy óriási, hihetetlen lehetőség meg ziccer. Derült égből a villámcsapás, hogy megtalált ez a televíziós kör. Egy ajándék az is, hogy itt ülhetek, és neked nyilatkozhatok. Volt, amikor hónapokig rajongtunk meg könyörögtünk, hogy valaki meghallgasson minket. Most a zenekar is nagyon előtérbe került, és engem is keresnek mindenhol. Remélem meg tudok felelni az elvárásoknak, és a legfőbb reményem az, hogy még sokat zenélhetünk.
Fotó: TV2
