Nemrég a Story magazinnak adott 4 oldalas interjút Détár Enikő. A színésznő azok után vállalkozott arra, hogy mesél az elmúlt időszakról, miután Rékasi Károly úgy döntött: Pikali Gerda mellett folytatja tovább az életét. Mint ismert, a házaspár néhány hónapja egy közleményben tudatta, hogy megromlott a kapcsolatuk és elválnak. Most pedig Pikali Gerda nyilatkozott a Blikknek. Összevetettük a két interjút és megkérdeztük egy pszichológus, Csides Kata véleményét is.
Rékasi Károlyról
Pikali Gerda: “Károly az a férfi, akire mindig is vártam, az ajándék azért a sok rosszért, ami életemben ért. Mellette igazi, nagybetűs nő lehetek, s aki mellett biztonságban érzem magam.”
Détár Enikő: “Szerettem őt, hálával tartozom neki, hogy életet adhattam két gyönyörű gyermekünknek, és hálával az együtt töltött majd harminc évért. Amennyire vigasztal ez a 29 év, annyira fáj is, mert szép, teljes életet éltünk, boldogok voltunk, legalábbis én azt hittem. Igen, le lettem cserélve, mással is előfordult… Fáj a döntése, de tudomásul veszem! Büszke vagyok rá, hogy elegánsan, tartással viselem a helyzetet. Néha arra gondolok, igazságtalan, hogy most történt, és nem 10 évvel ezelőtt, 39 évesen talán egyszerűbb lett volna újrakezdeni.”
A házasság megromlásáról
Pikali Gerda: “Túl gyorsan belerohantunk a közös életbe Gézával, anélkül, hogy megismertük volna egymást. Három hónap után megkérte a kezemet, azonnal teherbe estem. Marci szerelemgyerekként érkezett, ám születése után egy hónappal ismét teherbe estem, de az életveszély ellenére is akartam Barnabást. Géza ugyanakkor csak hébe-hóba dolgozott, kilenc éven át én voltam a családfenntartó, miközben komolyabb problémáink lettek. Ő fogadkozott, és sokáig hittem neki, remélve, hogy ittasan nem emel rám újra kezet.”
Détár Enikő: “Sok szeretet, szenvedély volt a kapcsolatunkban, de ez kevés volt. Azt gondoltam, akkor vagyok jó társ, ha dolgozom, adok magamra, ellátom a feladataimat mint feleség, anya, ha nap mint nap odateszem magam, ha a munka után nem ülök be a barátnőimmel egy kávéra, hanem sietek haza. Azt hiszem, kissé unalmassá váltam, nem figyeltem eléggé Karira, mivel nem éltem meg élményeket máshol, nem tudtam új ingereket belevinni a házasságba. Ez az én személyes felelősségem.”
A gyerekekről, apaságról
Pikali Gerda: “Géza nem rossz, sőt jó apa. De most, hogy tudatosul benne, végérvényesen más mellett vagyok boldog, felhasználja őket, megaláz előttük. Anya vagyok, a fiaim lelki és testi fejlődése a legfontosabb, ezt kell szem előtt tartanom, és nem hiszem, hogy elősegíti ezt, ha az apukájuk velük olvastatja fel a rólunk szóló újságcikkeket.”
Détár Enikő: “A továbbiakban is közösen tartjuk fenn a házat, és közösen gondoskodunk kiskorú gyermekünkről. Kari nagyon jó apa! És egyébként tanév közben vagyunk, nem bolygatjuk a gyereket”
Önvallomás
Pikali Gerda: “Először is leszögezem: nem vagyok nőstényördög! Nem ugrottam rá Károlyra, nem hálóztam be, és nem arról van szó, hogy elszerettem a családjától! Tavaly a Feketeszárú cseresznye című darabban lettem a színpadi partnere. Sokáig valóban csak kollégák voltunk, akik a próba szüneteiben beszélgetnek. Kiderült azonban, hogy egyikünk házassága sem idilli már régen, két megtört embert segített a sors ahhoz, hogy társakká váljanak. A házasságom már három éve véget ért, 10 hónapja különélünk. Mégis fékezett sokáig, hogy családos ember, ám az érzelmek mindkettőnknél elsöpörték a kételyeket.”
Détár Enikő: “Sokat sírtam egyedül. Sokat sétáltam az erdőben. Rengeteget gondolkodtam. Igyekeztem fejleszteni a személyiségemet, az önuralmamat. De néha jólesett becsapni az ajtót, amikor egyedül voltam a házban (…) Odahaza megpróbáltam megértő társ lenni, beszélgetni, megpróbáltam egybentartani a családot, de talán már túl későn. Valójában pokoljárás volt a lelkemben, volt bennem persze önsajnálat is. Voltak nyugodtabb időszakok, amikor komolyabban reménykedtem, hogy mellettünk dönt majd, és persze pontosan tudom, hogy követtem el én is hibákat!”
Az interjúk végigböngészése után Csides Kata is kifejtette véleményét:
“Eltérő karakter a két hölgy, viszont ami biztos – mindketten szeretik azt a férfit akit “egész életükben” kerestek. Nem különbözik ez más házaspárok párkapcsolati problémájától. Sok esetben a kapcsolat ellaposodása az ok, amiért elkezdünk kikacsintani a meglévő házasságból. Az agyonhajszolt életmód, az időhiány, az intimitás elmaradása nem tesz jót az együttélésnek. Enikőnek abban van igaza, hogy kicsit megkésett a figyelem. A szerelmet nem megrendeljük, hanem “kapjuk”. Az elsöprő érzelmek teszik a dolgukat. Nem kell egymásra köveket dobálni. Ők ezt így oldották meg” – tette hozzá a pszichológus.
