A kutatók több mint húsz éven át több mint hétezer mókust figyeltek meg a kanadai Yukon szövetségi területen. Ezalatt az idő alatt összesen ötször fordult elő örökbefogadás közöttük. A mókusok csak akkor engedték maguk közé a kölyköket, ha azok nagyrészt tartalmazták az ő genetikai állományukat – például testvéreik, unokaöccseik, unokahúgaik vagy unokáik voltak. Ez magyarázatot adhat a jelenség okára.
A mókusok hangjelzések alapján derítik ki az őket összekötő rokoni szálakat. Amennyiben revírjeikben elhagyott kölykökre lelnek, bizonyosan “emlékeznek” arra, hogy a szomszédjuk rokonuk is volt egyben, ami a tudósok szerint arra készteti őket, hogy maguk mellé vegyék a kicsiket.
