Rostás Sándor Jászjákóhalmáról indulva lett az Újpest játékosa, aki 1987-ben egy alkalommal a magyar válogatottban is szerepelt. A korábbi pengés középpályással a Nemzeti Sport készített interjút, amelyben elmesélte, hogy két hónapot töltött kórházban egy fertőzés miatt.
“Emlékszem, az Újpest-öregfiúkkal bemutatómeccset játszottunk, engem is meghívtak, és valahogy szokatlanul fáradtnak éreztem magam a találkozón. Estére irtózatosan bedagadt a bal vádlim. Másnap bementem a jászberényi kórházba, és azt mondták, ott az az üres ágy, helyezkedjek el rajta. Azóta sem tudom, mi volt a pontos diagnózis, mitől keletkeztek ronda kelések a lábamon, mitől dagadt be a vádlim. Hiába kérdeztem az orvosokat, ők csak nyugtattak folyamatosan, hogy már nincs közvetlen életveszély, előbb-utóbb minden rendben lesz.
Csakhogy a helyzet nem javult, sőt, egyre borzalmasabb állapotban éreztem magam. Kiderült, a súlyos fertőzés mellett akut gyomorfekélyem is van. Lefogytam húsz kilót, az izom eltűnt a combomról, a karomról, és annyi erőm van, mint egy ötéves gyereknek.
Nem titkolom, már felkészültem a legrosszabbra” – nyilatkozta Rostás, akinek az elmúlt időszakban kétszer is halálközeli élménye volt.
Az orvosok azt mondták neki, pihennie kell, és diétáznia, le kell mondania a fűszeres ételekről – és az alkoholról is,
Bár két lányát húsz éve nem látta, mivel nem tartják vele a kapcsolatot, korábbi klubja, az Újpest nem feledkezett meg róla, és egykori csapattársai sorra látogatták meg a kórházban.
“Ott állt az ágyam mellett Katona Gyuri, Herédi Attila. Aztán később Jurácsik Matyi, Véber Gyuri, Urbán Flóri, akikkel együtt játszom időnként az újpesti öregfiúkban. Igazi szívemberek, bármit is mutatnak magukból közszereplőként. És ott volt Borsche Gábor is, akinek azt köszönhetem, hogy vért kaphattam, ő intézett felhívást a szurkolókhoz”.
Az 56 éves Rostás az ősztől szeretne ismét edzést tartani tanítványainak a jászjákóhalmai pályán, és abban bízik, addigra az ereje is visszatér, és ismét munkát vállalhat öccse vállalkozásában.