Ami egy hétköznapi interjúnak indult, egészen szívmelengető történetté vált. A debreceni focicsapat honlapján a csapat kapusával, Nagy Sándorral készítettek interjút, amikor is a klub munkatársa felvetette, hogy milyen rendes volt a futballistától, amikor megvendégelt árva gyerekeket.
Mint utóbb kiderült, a nehéz sorsú gyerekek ügyét a szívén viseli a DVSC kapusa, merthogy neki sem volt szép gyerekkora. Amikor a klub edzésére kilátogattak árvák, tett is azért, hogy emlékezetes legyen a vendégség.
Nagyon nehéz gyerekkorom volt, szegénységben éltünk. Már tizenkét évesen dolgoznom kellett az iskola mellett. Máriapócsra jártam át uborkát szedni, és más alkalmi munkát is elvállaltam, csakhogy könnyebb legyen. Tudom milyen, ha valakinek nem adatik meg, hogy normális gyerekkora legyen, ezért próbálom támogatni a debreceni otthont is.
A labdarúgó saját maga is támogatja a gyermekotthont, de már Ungváron is többször nyújtott segítséget a nemes cél érdekében.
Azt gondolom, ha megengedhetjük magunknak, ha jól állunk anyagilag, akkor próbáljunk segíteni másokon.
