Josep Guardiola napjaink egyik legsikeresebb vezetőedzője. Egy külön bekezdést pazarolnék el, ha felsorolnám a kupagyűjteményét (lásd keretes írásunkban), ezért röviden elégedjünk meg azzal, hogy a 45 éves vezetőedző minden egyes bajnokságban – spanyol, német -, ahol eddig kispadon ült, nyerni tudott aktuális csapatával. Nem is egyszer.
Azt nem tudjuk, hogy ez az állítás 2017. május 21-én, a Premier League jelenleg is futó évadjának végén is igaz lesz-e, lévén az angol pontvadászat sokkal kiegyensúlyozottabb, mint Barca-Real(-Atlético), illetve a Bayern-Dortmund dominancia alatt álló spanyol, vagy német.
A City aktuálisan vezeti az angol bajnokságot, és a BL-ben is parádés játékkal vágott vissza a Barcelonának (3-1), kérdés azonban, miért indult a vártnál, vagy az eddig megszokottnál döcögősebben az idény a sztáredző számára?
Barcelona – bombasztikus bemutatkozó év
Guardiolát 2008-ban klubikonként, de némi meglepetésre vezetőedzői rutin nélkül nevezték ki a Barcelona kispadjára. A kétkedők korán kezdhették a károgást, hiszen a Wisla Krakkót lesimázták ugyan a katalánok a BL-selejtező első fordulójában (4-0), ezt követően azonban kikaptak a Numanciától a bajnoki rajton (1-0), majd a Racing Santander ellen is csak egy ikszre (1-1) voltak jók Xaviék.
Csattanós választ adott a mester, hiszen a botlások után nagyon beindult a szekér: 11 meccses győzelmi sorozat következett. A vereség keserű ízét is egy jó időre elfelejthették Barcelonában, hiszen a Numancia után csak a Sakhtar Donyeck tudta megállítani (2-3) a gránátvörös-kékeket decemberben a legrangosabb nemzetközi kupasorozatban. A bajnokságban a városi rangadó után kellett legközelebb szomorkodniuk, hiszen februárban az Espanyol meglepetésre elhozta mindhárom pontot a Nou Campból (1-2).
A La Ligát aztán magabiztosan húzta be az együttes, kilenc ponttal előzték meg az ősi rivális Real Madridot, a Copa del Rey-döntőt 4-1-re nyerték az Athletic Bilbao ellen, a Bajnokok Ligájában pedig a Bayern München elleni mészárlás (összesítésben 5-1) és a Chelsea otthonában kiharcolt drámai döntetlen (1-1, idegenben lőtt góllal jutottak döntőbe) után Rómában Samuel Eto’o és Lionel Messi góljaival verték a Manchester Unitedet a fináléban. Kívánhat egy edző ennél szebb bemutatkozó évet? Aligha.
München – nem sikerült a lehetetlen
2013 nyarán Jupp Heynckest triplázás – Bundesliga, Német Kupa, BL-győzelem – után állították fel a Bayern München kispadjáról. Pep Guardiolának óriásit kellett villantania, az ismétléshez, ami ugyan nem sikerült neki, de ettől még nem vallott szégyent a futball bőrnadrágos fellegvárában. Ezúttal a Numancia-jellegű blama is elmaradt, debütálásán tanítványai 3-1-re verték a Borussia Mönchengladbachot a Bundesligában. 21 veretlenül megvívott összecsapás után decemberben – milyen az élet – pont későbbi munkaadója, a Manchester City parancsolt megálljt a münchenieknek, James Milner góljával nyertek a Polgárok az Allianz Arénában.
A tükörsimán elhódított Salátástál (19 ponttal előzte meg a Bayern a Borussia Dortmundot), valamint a hosszabbításban megnyert kupadöntő sem feledtethette azonban a BL-elődöntő csúfos vereségét. Carlo Ancelotti Real Madridja kettős győzelemmel, 5-0-s összesítéssel foszlatta szerte a triplázásról szőtt német álmokat. A müncheniek mindössze ötször kaptak ki a 2013-14-es idényben, kétszer a bajnokságban, háromszor a BL-ben. Ez legfőképp a Manuel Neuer-Philipp Lahm-Dante-Jerome Boateng-David Alaba fémjelezte védelemnek volt köszönhető.
Végy egy jó kapust és hátul legyél stabil
Manuel Neuer a világ legjobb kapusa. Mikor Guardiola munkába állt a Bayernnél, akkor is az volt és valószínűleg még egy jó pár évig az is marad.
Nem is volt sokáig maradása annál az együttesnél, melyet tíz éven át szolgált – Guardiola szemrebbenés nélkül Torinóba száműzte.
Jött a jól bevált Claudio Bravo a Barcelonától, aki majdnem olyan jól söpröget, mint a német világbajnok portás. De csak majdnem. Ugye mindenki emlékszik a barcelonai BL-mutatványára?
Aztán ott a másik hibaforrás. Főleg, ha 55.6 millió fontot fizettünk érte.
Az kétségtelen, hogy a még mindig csak 22 éves angol válogatott belső védőből akár világklasszis is lehet majd, de manapság egyelőre ilyen megoldásokkal véteti észre magát:
Ezek nyilván egyéni, nem pedig rendszerszintű hibák, de ez még nem változtat azon a tényen, hogy a City hátsó alakzata egyszerűen vékonyka. Nézzük a többieket:
A belga Vincent Kompany felépült ugyan sérüléséből, de már messze nem azt a szintet képviseli, mint pár évvel ezelőtt, ráadásul ő is inkább erő, mint észjátékos.
Nicolás Otamendiről egy szóban azt tudnám mondani: overrated. 44.6 millió eurót kifizetni egy inkább középszerű hátvédért tipikusan olyan luxus, melyet csak az olajpénzzel beröffentett együttes motorja bír el.
Guardiola folyamatosan keresi a megoldást, a védelem legstabilabb összeállítását. A Tottenham elleni zakó (2-0) például annyira mély nyomot hagyhatott benne, hogy míg azelőtt a klasszikus négy védős rendszert favorizálta, a 8., 9. és 10. fordulóban is három hátvéddel indult csatába. A kevesebb néha több, gondolhatta, de nem nagyon lett igaza, hiszen az Everton és a Southampton ellen is csak egy remire voltak jók a Polgárok.
Szexi Sané, kupakolható középpálya
Ha egy futballt nem szerető barátom megkérne arra, hogy valamilyen hasonlattal érzékeltessem már a Manchester City középpályája és védelme közti különbséget azt mondanám neki, hogy az előbbi az a csaj, akit mindenki meg akar húzni a gimiben, utóbbit viszont még a legelkeseredettebb szende szűz sem piszkálná meg.
Leroy Sané, Kevin de Bruyne, Raheem Sterling, Ilkay Gündogan, David Silva. Guardiola feltételezett vesszőfutása szempontjából irreleváns a középpályássor, hiszen nem ezekkel a játékosok van a probléma.
Agüero és a többiek, akik mintha nem is lennének
Az is kérdés, ki lövi majd a gólokat? Sergio Agüero hét találatot jegyez eddig a bajnokságban, Kelechi Iheanacho hármat. Több klasszikus értelemben vett csatár nincs a Cityben (Wilfried Bony is Hart sorsára jutott, ő a Stoke Cityben nyalogatja sebeit kölcsönben), amely 10 meccsen összesen 24 gólt szerzett eddig a PL-ben. Ez a Liverpoollal holtversenyben a legtöbb, úgyhogy egyelőre a meccsenkénti 2,4-es gólátlagban nincs semmi kritizálható.
Na, de mi van, ha ne adj Isten megsérül az argentin csatár? A 20 éves nigériai rendre bizonyítja, hogy tehetséges, de talán az első számú csatárra szabott mez még lötyögne kicsit a testén. Némileg sarkítva azt is mondhatnánk, hogy Guardiola védelem és csatársor nélkül szándékozik megnyerni karrierje hetedik bajnoki címét.
hat győzelem, közte a United elleni presztízssiker az Old Traffordon, aztán a már említett Tottenham elleni kijózanító zakó, majd két döntetlen és végül egy West Bromwich Albion-alázás hat nyeretlenül megvívott tétmeccs után. Utóbbi csúfság korábban még sosem esett meg a katalán mesterrel, az eddigi rekord 2009 februárjában öt volt még a Barcánál.
Hispániában és Németországban is ellentmondást nem tűrőek voltak a Guardiola-legények a pontvadászatban, ez azonban jelen állás szerint annak ellenére sem mondható el a Manchester Cityről, hogy aktuálisan hármas holtversenyben vezeti a Premier League-et. Angliában sokkal nagyobb a tülekedés.
Már megint beleült a tutiba – vagy mégsem?
…valami ilyesmit gondolt a futballvilág, amikor a katalán bejelentette: a Manchester City kedvéért hagyja el Németországot. Itt szó szerint a világ összes pénze a rendelkezésére áll. Nagyszerű játékosokat igazolt, más kérdés, ennyi új labdarúgónak időre van szüksége ahhoz, hogy összeszokjon, mi több, elsajátítsa a Guardiola-stílust.
A TOP20-ban 10 angol klub van. Az új közvetítési jogdíjaknak köszönhetően a Premier League leggyengébb csapata is 105 millió font bevétellel kezdi az évet. Ez teszi lehetővé azt, hogy az angol bajnokság versenyegyenlőség tekintetében a világ legkiegyensúlyozottabb pontvadászata lehessen. Mindez a spanyol, vagy a német bajnokságról egyelőre nem mondható el.
Guardiolának tehát nincs egyszerű dolga. Nagyobb a versenyhelyzet, mint amihez eddig szokott, ergo türelemre lesz szüksége. Ideje lesz, hogy csapatot építsen ez szinte biztos, elvégre Manuel Pellegrinivel szemben is türelmesek voltak a City tulajdonosai. A chilei mester első szezonjában rögtön bajnokságot nyert 2014-ben, majd további két évig maradhatott a kispadon úgy, hogy sem a PL-ben, sem a BL-ben nem alkotott maradandót.
Csodálkoznánk, ha pont ez utóbbit nyerné meg a Guardiola vezette City, de a bajnokságban is nagyon nehéz dolguk lesz a Polgároknak, ha három év után magasba akarják emelni a serleget. A Barcelona kispadján elért triplázás egyenesen elképzelhetetlennek tűnik. A katalán mester eddig sikert sikerre halmozott, de Angliában könnyen megégetheti magát. Ha nem vigyáz, karrieríve könnyen Rooney-szintű fordulaton eshet át.
