Sokan sokfélét mondtak, írtak, gondoltak a labdarúgó-szövetségi kapitányi poszt körül kialakult helyzetben, ahol pillanatnyilag kivárás van, mert Dárdai Pál időt kért. Döntenie kell a Hertha Berlin és a válogatott között.
Ha marad Berlinben, azt mindenki megérti, elfogadja, mivel az elején korrektül leszögezte, négy meccs és nem több. Ugyanakkor a válogatottal eltöltött két hónap, a közösen kivívott sikerek, a szurkolói, szövetségi nyomás érthetően megingatta Dárdait, aki éppen ezért a finnek elleni meccs után már kissé bizonytalanul fogalmazott jövőjét illetően.
Nyilasi nem tűnik rossz megoldásnak. Kérdés bevállalná-e?
Fotó: MTI
Mi magunk azt a várható szcenáriót vázoltuk fel, miszerint Dárdai marad Berlinben, és a szövetség olyan külföldi edzőt hoz a válogatott élére, aki elfogadja egyfajta tanácsadónak a fiatal magyar szakembert.
De mi van, ha nem talál ilyet? Mert tény, legutóbb is azzal a nehézséggel küzdött a szövetség, hogy a téli átigazolási időszakban kevés “munkanélküli”, szabad státuszú edző van a piacon, vagy aki elérhető és hiteles, az méregdrága, akár több millió euróba is kerül. Nekünk erre meg nem “fussa”.
Mint ismert, 2013 decemberében hasonló szituációban Pintér Attilát rántotta ki az elnökség a varázskalapból és meglehet, most sem lesz ez másként, újra magyar edző tölti be a posztot.
Ezért nem lennénk meglepve, ha újabb váratlan húzásként szövetségi kapitányként Csányi Sándor MLSZ elnök Nyilasi Tibort nevezné ki. Ő ugyan 1998 óta nem vállalt edzői szerepet sehol, de folyamatosan a labdarúgásban dolgozott, elfogadottsága a fiatal játékosok körében is megkérdőjelezhetetlen, hitele is van, az újságírók is kedvelik, elismerik tudását, és tán még a “kedves szakma” sem kezdené el azonnal “fejszével nyesegetni sem a bal, sem a jobb lábát”… 16 év után éppen Dárdai reaktivizálta, mert nem utolsósorban itthon ő az egyetlen olyan edző, aki az elmúlt 20 évben nem égette szanaszét magát párszor. Ja, és szakkommentátorként bizonyította, beszélni is tud.
Nyilasi a múltban többször kijelentette, azért nem vállal munkát egyetlen klubnál sem, mert a szakmai és pénzügyi feltételek nem adottak. Erre most nem lehet panasza. Ráadásul ekkora esély az elmúlt évtizedekben nem volt a labdarúgó-válogatott előtt arra, hogy kijusson egy nagy nemzetközi tornára, ő meg olyan típus, aki a tétre, helyre, befutóra szóló biztosnak látszó tippet a lovin is rendre megjátssza.
Így a szakmai stáb is megmaradhatna, és ha Dárdai Pált munkáltatója nem is engedi el, azért a további meccsnapokra szabadságot kaphatna és hazajöhetne “tanácsadónak”.
Mi meg felébredtünk és a kezünk nem lógott a bilibe…
