„Torghelle Sándor vagyok, 32 éves, labdarúgó. Kispesten nevelkedtem, ott lettem első osztályú futballista. Utána több országban is kipróbálhattam magam. Elsősorban nem megélhetési forrásként gondoltam a labdarúgásra, hanem mindig is szeretetből, szívvel-lélekkel csináltam” – így mutatta be magát Torghelle az 11ground.com kérdésére.
A 42-szeres magyar válogatott, akit a nemzet „Air Sanyijaként” is emlegetnek, elmondta, karrierjében mindig is fokról fokra igyekezett haladni.
„Mindig célokat tűztem ki magam elé. Először azt, hogy a Kispest első csapatában szeretnék játszani, utána, amikor az teljesült, hogy korosztályos válogatott szeretnék lenni. Később azt, hogy a válogatottban szerepeljek, majd hogy ki szeretnék kerülni külföldre. Ezt az egészet egy nagy kihívásnak tekintem.”
Fotó: MTI
A magyar nemzeti csapatban 11 gólt szerző támadó azt is elárulta, mi zavarja a legjobban, mint focista.
„A csapatban csak 11 játékos tud játszani, és ha én nem vagyok köztük, akkor mindennel bajom van. Soha nem taktikázom, ami a szívemen, az a számon, így általában rossz dolgok sülnek ki abból, ha kimaradok a csapatból.”
Torghelle, aki karrierje során Németországban, Angliában és Görögországban is megfordult, többek közt olyan nagymúltú csapatokban, mint a Crystal Palace, vagy a Panathinaikosz. Elmondása szerint nincs olyan pont a karrierjében, amit utólag másképp csinálna, ám mégis volt olyan pillanat, amikor komolyan elgondolkodott a visszavonulásán.
Fotó: MTI
„Németországban, a Düsseldorfban nagyon rossz szezonom volt. Teljesen magam alatt voltam. Akármit csináltam, megdögölhettem minden egyes nap a pályán és mégis semmi nem jött össze. Egy éven át hiába csináltam bármit, semmi pozitív nem jött vissza. Akkor elgondolkoztam, hogy feladom, abbahagyom, de szerencsére jött egy ember, aki magamhoz térített” – majd hozzátette, bár a beszélgetés teljesen természetes volt, ráébresztette, arra érdemes folytatni, mert attól, hogy ott nem megy, máshol majd fog.
Torghelle nemzetközi karrierjének is nagy lökést adott, a német válogatott elleni barátságos mérkőzésen szerzett duplája, amivel 2-0-ra nyerte a magyar válogatott Kaiserslauternben, és ő maga is élete “egyik legmeghatározóbb” meccseként tekint arra a találkozóra és elmondása szerint legszívesebben újra átélné azt.
„Kedvenc gólnak is például mindig a Németország ellen lőtt gólokat mondom, hiszen azokkal megalapoztam a jövőmet. De nyilván egy mérkőzésből nem lehet élni, előtte is és utána is rengeteget dolgoztam azért, hogy odáig jussak, ahol most vagyok – de az az egy mérkőzés olyan kapukat nyitott ki nekem, amik egyébként valószínűleg soha nem nyílnak ki. Egyébként mind a 42 válogatott mérkőzés, amin ott lehettem, hatalmas élmény számomra.”
Az MTK csatára, aki a közelmúltban kiadta önéletrajzi könyvét, az interjúban elmondta, számára gyerekkorától csak a futball lebegett távlati célként a szeme előtt.
„Amióta az eszemet tudom futballistának készültem. Az iskolát kidobtam a kukába, nem érdekelt, melléjártam, csak az edzés foglalkoztatott. 19-re lapot húztam, és mindent erre tettem fel.”
Torghelle, akiért karrierje során közel 2 millió eurót fizettek ki – bár legjobb időszakában 2005-ben a transfermarkt.de értékelése szerint 2,25-öt is ért -, ha olyan karriert nem is tudhat magáénak ,mint az egyik példaképe Détári Lajos, profi pályafutása, amely még nem ért véget mindenképpen megsüvegelendő. Legalább az alázata miatt, amely a mai labdarúgásunkból kiveszőben van.
