Mint arról már korábban írtunk, a Bayern München történelmi tettet hajthat végre, ugyanis mióta Bajnokok Ligájának hívják a sorozatot, még egyik csapat sem tudta a trófeát hazai pályán megnyerni. Most azonban ez összejöhet, de az biztos, a Chelsea nem adja majd magát könnyen.
Meglepő, de a BL-ben eddig mindössze egyszer találkoztak a csapatok: a 2004-2005-ös kiírás negyeddöntőjében. Akkor a Jose Mourinho vezette Kékek jutottak tovább a párharcból 6-5-ös összesítéssel: az odavágót a Chelsea hazai pályán 4-2-re megnyerte, majd a visszavágón a Felix Magath dirigálta bajorok diadalmaskodtak, de csak 3-2-re. Akkor az elődöntőben a Chelsea a Liverpoollal került össze, de a későbbi győztes Vörösök kiejtették őket.
| A két csapat 2005-ös összeállítása |
|
Chelsea: Czech – Terry, Gallas, Huth, Carvalho/Johnson – Cole, Lampard, Makalele, Duff/Tiago – Gudjohnsen, Drogba. Bayern München: Kahn – Sagnol, Lució, Kovac, Lizarazu – Salihamidzic/Schweinsteiger, Ballack, Frings/Demichelis/Hargreaves/Scholl – Ze Roberto, Guerrero, Makaay/Pizarro. |
A németek győzelmük esetén a harmadik legsikeresebb klub lehetnének a BEK, illetve BL történetében: a legtöbb győzelmet a Real Madrid szerezte, szám szerint kilencet, második az AC Milan hét sikerrel, míg harmadik a Liverpool öt trófeával. A Bayern idáig négyszer nyerte meg a sorozatot, így ha szombaton is nyernek, holtversenyben feljönnének a Liverpool mellé.
A Chelsea ezzel szemben első kupájára hajt, eddig ugyanis egyszer jutottak el a döntőbe, 2008-ban, de akkor a Manchester United tizenegyesekkel legyőzte őket.
A Bajnokok Ligájában egyébként eddig öt olyan döntőt rendeztek, amikor egy angol és egy német csapat találkozott: 1975-ben a Bayern a Leeds Unitedet legyőzte, ez az egyetlen német győzelem. 1977-ben a Liverpool a Mönchengladbachot, 1980-ban a Nottinhgam Forest a Hamburgot, 1982-ben az Aston Villa a Bayern, míg 1999-ben a legendás fordítás során a Manchester United szintén a münchenieket győzte le.
A Bayern csúnyán elbukott döntője:
Attól függetlenül, hogy a két alakulat eddig csak egyszer találkozott, a játékosok jobban ismerik egymást: a legutóbbi világbajnokságon, 2010-ben a németek – Manuel Neuer, Philipp Lahm, Jerome Boateng, Bastian Schweinsteiger és Thomas Müller volt a kezdőben, Mario Gomez pedig csereként lépett pályára – a nyolcaddöntőben 4-1-re legyőzték az angol válogatottat, melyben John Terry, Ashley Cole és Frank Lampard kezdett. A 2008-as Eb-n pedig Spanyolország Fernando Torres góljával legyőzte a német válogatottat – Lahm, Schweinsteiger és Gomez játszott – a döntőben.
Ennyit a történelemről, most lássuk a számokat, hátha az segít abban, hogy megállapítsuk, melyik csapat lép nagyobb esélyekkel a gyepre. A müncheniek 25 gólt lőttek eddig a sorozatban, míg a Chelsea 24-et. A németek tízet kaptak, az angolok tizenegyet.
A statisztikából kiderül, a Bayern játékosai többet birtokolták a labdát – 443 percig, míg a Chelsea 395 percig -, és ebben a mutatóban csak a Barcelona előzi meg őket. A kapuralövéseknél is pontosabbak voltak: 90 alkalommal veszélyeztettek, és 65-ször elkerülte a kaput a lövés, míg a Chelsea többet riogatott, 78 lövés volt veszélyes a kapura, 83 nem. A szögletek számában is a jobban állnak a bajorok, 63-szor végezhettek el sarokrúgást, míg döntőbeli ellenfelük 51-szer.
Küzdelmes meccsre van kilátás, csakúgy mint 2005-ben (Fotó: AFP)
Az egyéni statisztikákban is jobban állnak a németek: a góllövőlistán Mario Gomez második, 12 találattal, és előtte a 14 gólos Messi található. Így, ha Gomez háromszor is betalálna a Chelsea kapujába, idén ő szerezné a legtöbb gólt. A listán egészen a nyolcadik helyig kell ugranunk, hogy egy újabb döntős labdarúgót találjunk, ott Didier Drogba, az angolok csatára áll öt találattal. Persze ezekhez kellett a jó kiszolgálás is, Ribery öt, míg Fernando Torres négy alkalommal hozta kihagyhatatlan helyzetbe társait.
A legnagyobb lövőkedve Gomeznek volt a két alakulat játékosai közül, ő ugyanis 883 perc alatt 29-szer találta el a kaput, vagyis minden harminc percben eleresztett egy veszélyes lövést. Beszédes, hogy 12 gólt szerzett ezekből a lehetőségekből, vagyis 41%-os a helyzetkihasználása. A legjobb londoni játékos ilyen tekintetben Fernando Torres: 599 perc alatt 10 lövése érte el a kaput, és három gólt szerzett, vagyis 33% a teljesítménye.
Ezen számok alapján úgy tűnik, a németek az esélyesebbek a végső győzelemre, de örök igazság, a focit gólra játsszák, és a számok semmit sem érnek. Például ki gondolta volna az elődöntők előtt, hogy a Chelsea lesz ott a fináléban és nem a Barcelona, vagy azt, hogy Madridban, 2-0 után mégis a Bayern jut tovább.
Így a számok és a papírforma helyett majd a csapatok döntik el az Allianz Arénában, hogy ki ülhet fel idén Európa trónjára, és azt, hogy meglesz-e az első BL-győzelem a Chelsea-nek, vagy besöpri az ötödiket a Bayern.
