Foci

Ők tartják el a magyar focit – 2. rész

Kiknek köszönhetjük, hogy még életben van a magyar NB 1? A gazdasági élet legkülönbözőbb szereplőinek. Őket mutatjuk be.

Az Újpest labdarúgócsapatának tulajdonosát, Tolnai Sándort a héten őrizetbe vették, ezzel újabb csorba esett a lila-fehér együttes presztízsén. Ennek apropóján néztük meg, kik is irányítják valójában a magyar (élvonalbeli) labdarúgóklubokat, és kik nem sajnálják a pénzüket erre a szép, ám hazánkban nem feltétlenül sikeres sportágra.

Összefoglalónkban segítségünkre volt a többi közt a Napi Gazdaság 100 leggazdagabb magyar című kiadványa, hiszen manapság egyre több jómódú üzletember lát fantáziát a labdarúgásban. A kiadvány által összeállított 100-as listán egyébként tíz olyan személy található, akinek jelenleg érdekeltségei vannak a labdarúgásban.

Írásunk első részében Tolnai Sándor, Bíró Péter, Rózsa Pál és Versegi János, Matyi Dezső, Nagy Ferenc, George F. Hemingway, Tarsoly Csaba szerepvállalásáról esett szó.

VÁRSZEGI GÁBOR – kereskedelem, befektetések
MTK

Ő volt az első fecske. A 90-es évek elején a másodosztályba csúszó MTK-t kimentette a mély vízből, fájó, hogy 2011-ben éppen oda esett vissza a kék-fehér csapat, legalábbis az eredményeket tekintve.

Magyarország harmadik leggazdagabb embere, akinek vagyonát 120 milliárd forintra becsülik meghonosította az országban az akadémiai rendszert: a Sándor Károly Akadémia igazi sikertörténet, még akkor is, ha egyesek az MTK idei kiesését a stratégia kudarcának tartják.

A Fotex-csoport első embere annak idején a Gemini együttes gitárosa volt, és kevesen tudják, hogy a legendás Omega Léna című slágerének ő írta a szövegét. Cégcsoportjának ingatlanvagyonát 135 milliárd forintosra becsülik.

Pár évvel ezelőtt a Ferencvárost is megvásárolta, de miután a lelátóról folyamatosan antiszemita megjegyzések érkeztek, 2003-ban teljesen érthetően távozott: igaz, a kereskedelmi jogok még mindig a kezében vannak.

Az MTK irányításától is visszavonult, leginkább az akadémia ügyeit követi figyelemmel. Ennek ellenére tervei között szerepelt a Hidegkuti Stadion felújítása, de mivel az állami tulajdonban van, eddig erre nem volt lehetősége – ez a közeljövőben változhat.

LEISZTINGER TAMÁS – idegenforgalom, agrárium, befektetések
Diósgyőri VTK

Az ország negyedik leggazdagabb embere a maga 85 milliárd forintra becsült összegével. Szenvedélyes focista, kispályán szokott játszani, és a hozzá közel álló barátok szerint ott is felettébb ambiciózus, csak úgy, mint az üzleti életben. Nem szeret veszíteni (korábban a sakkszövetség elnöke is volt, mert annak a játéknak is hódolója).

Az Arago cégcsoport vezetőjeként kerüli a nyilvánosságot, de a Diósgyőr megvásárlásával hitet tett a magyar foci mellett (korábban a Hunguest Hotels birodalom fejeként szeretett volna az Újpest tulajdonosai közé kerülni, de ez nem sikerült.

30 ezer hektáron termelő agrárbirodalma is van, na meg erdőterületei és vadasparkja. Szereti a hegymászást is, a Kilimandzsáró csúcsa előtt 300 méterrel kellett visszafordulnia egy kiruccanása alkalmával.

A DVTK-t egyébként a körülbelül 9 milliárdos vagyonnal rendelkező Wicha József támogatta egy időben, csakúgy, mint – a szövetségen keresztül – az U20-as egyiptomi vb-bronzérmes válogatottat.

SZIMA GÁBOR – szerencsejátékipar, vendéglátóipar
Debreceni VSC-TEVA

Ha az eredményeket vesszük figyelembe, az ország legsikeresebb labdarúgásba fektető vállalkozója, hiszen a Loki újkori történetében ötször nyert bajnokságot, bejutott a Bajnokok Ligája és az Európa Liga főtáblájára is, ezek az eredmények szokatlanok voltak a magyar foci életében.

A vendéglátóiparban tevékenykedett (vendéglátó-ipari szakközépiskolát végzett), ezzel teremtette meg körülbelül 10 milliárdos vagyonát. Emellett a szerencsejáték-iparban is érdekelt, nyerőgépeket üzemeltet. Ő magát nem sorolja a 100 leggazdagabb magyar közé, a Napi Gazdaság igen. Mellesleg 800 millió forinttal Pallagon indítja el a Loki utánpótlás akadémiáját.

Ő – köszönhetően a Loki európai sikersorozatának – már pénzt is tudott kivenni a magyar fociból, hiszen a BL-főtábla például 7,3 millió euró bevételt jelentett a klubnak, nem beszélve Dzsudzsák Balázs eladásáról.

GARANCSI ISTVÁN – befektetések
Videoton

Alighanem ő költött a legtöbbet egy magyar csapatra, amióta 2007-ben megvásárolta a Videotont –bevallása szerint saját vagyonából több milliárdot. Brókerként dolgozott, majd Csányi Sándor, az OTP és Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatójának üzlettársa lett. Nem véletlen, hogy a MOL is a csapat támogatói között szerepel.

9,5 milliárdra becsülik a vagyonát, a CD Hungary nevű cége diplomataingatlanokat birtokol, de nevéhez fűződik az Omker Orvosi Műszerkereskedelmi Rt. is. A hosszútávfutás szerelmese.

Természetszerűleg a Videotonnak sok ellensége akad jelenleg, éppen a kiszámíthatóságra és a biztos anyagiakra irigyek sokan. A Graz elleni BL-selejtező második mérkőzése előtt kijelentette, három év alatt kell a csapatnak elérnie egy holland középcsapat szintjét.

KÓBOR LÁSZLÓ – szállítmányozás
Haladás Sopron Bank

Habár Illés Béla és Halmai Gábor neve fémjelzi a Haladást és az Illés Béla Futballakadémiát, a csapat mögött Kóbor szállítmányozási cége áll.

A Contact Speed Kft. vezetője, aki a két említett játékossal hozta létre a Halmill Kft.-t, ez üzemelteti a csapatot, melynek többségi tulajdonosa egyébként a szombathelyi önkormányzat.

JÁMBOR JÁNOS – építőipar, élelmiszeripar, befektetések
Eger (korábban Vasas, Kecskemét)

Szenvedélyes Vasas-szurkoló. Ezért keltett nagy meglepetést, amikor jó pár évvel ezelőtt befektetett a kecskeméti labdarúgásba. Sokáig (a Rózsa-Versegi páros felbukkanásáig) visszasírták, mert tisztességesen támogatta a helyi labdarúgást, átlátható gazdálkodás folyt a csapatnál.

Évekig támogatta aztán az angyalföldi együttest, amely akkoriban stabil lábakon állt. Ezért sajnálta Markovits László, amikor elhagyta a klubot. Az építőiparban (Pannonbau), a kereskedelemben és az élelmiszeriparban is tevékenykedik, a Herz szalámigyár csődje sem rengetette meg cégbirodalmát, amely 9,2 milliárdos vagyont teremtett meg számára.

Autóalkatrész-gyártó üzemeket tart fenn külföldön is, több száz embernek munkát adva. Nemrégiben Egerben tűnt fel, ott kezd el a labdarúgásban dolgozni. Szerencsések az egriek.

CSÁNYI SÁNDOR – pénzügyi szolgáltatások, agrárium, befektetések
Magyar Labdarúgó Szövetség

Nyilatkozatait látva, valóban az látszik rajta, hogy hisz a magyar fociban. Hogy ebben mennyi az üzleti megfontolás és mennyi a sportszakmai, nehéz lenne megmondani. Mindenesetre sokáig győzködték, hogy szálljon be a labdarúgásba, végül beadta a derekát és Kisteleki István után ő lett a szövetség első embere.

Magyarország leggazdagabb embere, vagyonát 155 milliárdosra becsülik. Az 1992 óta irányított OTP cégcsoport mellett az élelmiszeriparban és az agráriumban is tevékenykedik (a Bonafarm Zrt.-hez tartozik a Pick, a Herz, a Sole-Mizo, a Délhús), de borászatai is vannak, ennek ellenére azt mondja, ma már a focival foglalkozik a legtöbbet. Tulajdonrésze van a TriGránit-csoportban, de a MOL igazgatótanácsának alelnökét is tisztelhetjük benne.

Nagyszabású tervei vannak, például a Puskás Stadion felújítása, a válogatott világversenyre vezetése, az általa már korábban is támogatott Bozsik-program életben tartása. Tavaly a Monicomp, idén az OTP Bank az NB 1-es bajnokság névadó szponzora.

Személyének érkezése és hitelessége több nagyvállalkozót is megmozgatott, így még több pénz áramolhat a magyar labdarúgásba. Egyik elődje, Benkő László is nagyvállalkozóként volt az MLSZ elnöke. A Caola-vezér elkötelezett Honvéd-drukker, 1994-ben lett a szövetség első embere, de két év múlva távozott.

Érdemes még megemlíteni Ferencz Gábor (Szolnok), Horváth Ernő és Ferenc (Gyirmót), Forgács József (REAC), Mészáros Lőrinc (Felcsúti Puskás Akadémia, Kazincbarcika és Tatabánya), Molnár Csaba (Felcsút), Sziky Gyula (Nyíregyháza), Tóth József (a Lipóti Pékség tulajdonosaként kis ékszerdobozt hozott létre az NB III-as csapatnak) nevét.

Ők valamennyien a sportág szerelmesei és mecénásai, akiket nem rettent vissza a színvonal és az a közeg, amely bizony más gazdag embereket igen távol tart a focitól.

Bennük bízhatunk, elvégre ha az utóbbi időben nem nyúltak volna mélyebben a pénztárcájukba, soha nem látott mélysége zuhant volna labdarúgásunk. Pénz, mecenatúra és megfelelő tulajdonosi szemlélet nélkül ugyanis ez a sportág nem tartható fenn, még közepes színvonalon sem.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik