Az 1964-ben született atléta igazán kalandos életet mondhat magáénak, 1991-ben, Tokióban még szovjet színekben nyert világbajnoki címet 100 méteres gátfutásban, de miután 1995-ben férjhez ment Johan Engquist svéd üzletemberhez, állampolgárságot váltott.
Az 1996-os atlantai olimpián, illetve az 1997-es athéni világbajnokságon már új hazájának nyert aranyérmet, majd elhatározta, hogy ő lesz az első nő, aki nyári és téli játékokon is aranyérmet nyert. Bobozni kezdett, ám hiába jöttek a jobb eredményei, 2001 végén megbukott egy doppingvizsgálaton, így a Salt Lake Cityben rendezett olimpiára nem juthatott ki.
1999-ben mellrákot diagnosztizáltak nála, amelyből felgyógyult. Később a bobozásnál történt lebukást követően súlyos depresszióba esett, és megpróbált fájdalomcsillapítók túladagolásával öngyilkos lenni. Azonban férje időben hazaért, és megmentette az életét.
Az Aftonbladet most azt írta róla, hogy nem csupán a kiújuló rákkal küzd, de két hete vérrögök zárták el az agyi ereit.
„Óriási szerencse volt, hogy a fiam és a barátnője otthon voltak. A fiam rettenetesen gyorsan hajtott a kórházba, ahol olyan gyorsan segítettek, hogy nem lett maradandó sérülésem” – mondja Engquist.
Ezen kívül szívproblémái is vannak, három hét múlva megoperálják, és újraindítják a szívét.
Nem akarok találgatni, meddig élek, majd az idő eldönti
– mondta.