A helyzet valóban nem könnyű: az oroszok ukrajnai inváziója miatt ugyanis a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is hezitált. Jelenleg úgy áll a helyzet – a NOB március 28-i ajánlása alapján –, hogy az orosz és fehérorosz sportolók semlegesként indulhatnak. Ennek feltétele, hogy az adott sportoló nem támogathatja a háborút, nem tartozhat a fegyveres erőkhöz kötődő klubokhoz (pl. a CSZKA Moszkvához), a játékokon nem használhatják a nemzeti szimbólumokat és győzelem esetén nem játszhatják le nekik a nemzeti himnuszt.
Május elején Putyin azzal vádolta a nemzetközi sportszervezetek vezetőit, hogy megkárosítják az olimpiai mozgalmat, miközben a
sportnak hídként kell szolgálnia népek és országok között, különösen, ha konfliktusok vannak.
Az orosz elnök ezért hivatalosan azt javasolta kormányának, hogy röviddel a 2024-es párizsi olimpia után (amely augusztus 11-én fejeződik be) rendezzék meg a Barátság Világjátékokat, amelyen az úgynevezett BRICS országok, Brazília, Kína, India, Oroszország és a Dél-afrikai Köztársaság sportolói indulhatnának.
„Közös küldetésünk, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy a sportolók és a nagy nemzetközi versenyek ne legyenek politikai játszmák tárgyai” – nyilatkozta Oleg Matyicin orosz sportminiszter, aki szerint a NOB jelenlegi, semlegességet kérő javaslata miatt orosz részről maximum 180 sportoló lehetne ott Párizsban.
