Az elmúlt 3-4 évben a hazai rendezésű nemzetközi teniszversenyek helyszíneivel, gazdasági, pénzügyi és szakmai lebonyolítási színvonalával kapcsolatos problémák a tenisztársadalomban, így a nemzetközileg is jegyzett magyar játékosok körében heves tiltakozást váltottak ki. Ennek hatására a magyar kormány tavaly ősszel a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) állásfoglalása, az Emmi szakértői jelentése, illetve Markovits László, korábbi teniszjátékos, jelenleg a Vasas SC elnöke által vezetett munkacsoport jelentései alapján felülvizsgálta a kiemelt teniszversenyeink állami támogatását. A három javaslat összegzése, kiértékelése alapján úgy döntött, hogy
- a 2017 és 19 között, a Magyar Tenisz Szövetség által bérelt, de száz százalékos állami garanciával rendelkező februári WTA-tornát nem támogatja tovább,
- ahogy az MTSZ által helyette írásban javasolt, korábban Mallorcán megrendezett júniusi füves pályás tenisztorna megrendezését is elvetette.
Továbbá a kormány úgy határozott, ezek helyett azt támogatja, hogy a Márky Jenő jogtulajdonát képező Hungarian Grand Prix-t 2019 júliusától hozzák haza Bukarestből. Korábban (1996 és 2013 között) Márky a versenyét 18 alkalommal rendezte meg a Római Teniszakadémián, ott, ahol a jövőben is tervezi. De egyelőre csupán tervezi. Állítása szerint hiába van érvényes szerződése a kormánnyal, mégis lépten-nyomon akadályt gördítenek elé. Ráadásul itthonról.
A februári kormányhatározatnak megfelelően már 2019 nyarán a Római Teniszakadémián kellett volna megrendezni a Hungarian Grand Prix WTA tenisztornát, ehhez képest júliusban ismét a román főváros közönsége élvezte a versenyt. Még nagyobb baj, hogy a jelenleg érvényes 2020-as versenynaptárban is a bukaresti helyszínnel szerepel a tornája. Mi a probléma?
Bár a tárgyalások menete azt ígérte, hogy 2018 októberében-novemberében szerződni tudok a kabinet által hivatalosan megjelölt szervezettel vagy céggel, a kormányhatározat végül 2019. február 18-án látott napvilágot, és csak ennek birtokában, a WTA 2019. január 15-i határideje után tudtam beadni a hivatalos helyszín-áthelyezési kérelmemet. De nem is a késés jelentette a WTA-nál a fő problémát, hanem hogy a Magyar Tenisz Szövetség legnagyobb meglepetésemre nem jelentette be a visszalépését a februári tornája kiváltására bevállalt júniusi mallorcai verseny rendezésétől, így az a WTA versenynaptárába is úgy került be, mint magyar torna, ami alapvetően akadályozta a kérelmem elbírálását. Újabb öt hétbe telt, míg az MTSZ végre hivatalosan is tájékoztatta a WTA-t, hogy sem konkrét helyszíne, sem gazdasági fedezete nincs a mallorcai versenynek, ezért visszalépnek. Ezt is csak azt követően tették meg, hogy az Emmi márciusban felszólító levelet küldött az MTSZ vezetésének.
Mióta rendelkezik élő szerződéssel a Hungarian Grand Prix állami támogatásáról?
2019 áprilisában írtuk alá folyamatos együttműködést igénylő alapos előkészítés után a magyar kormány alá tartozó Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Kft.-vel a megállapodást. Az előzetes információk alapján elképzelhetetlennek tűnt, hogy a WTA igazgatótanácsa ne engedélyezze a helyszín-áthelyezési kérelmemet, az ugyanis ebben a formában szinte formalitásnak számít, hiszen a versenyem időpontja és pályaborítása nem változik, ráadásul a régióban marad.
Ha ez így van, miért nem kapta meg az engedélyt?
Mert az MTSZ a háttérben – szembe menve az érvényes kormányhatározattal – mindent megtett azért, hogy ezt megakadályozza.
A Magyar Tenisz Szövetség végül is lemondta a korábban bevállalt mallorcai füves pályás tornát, sőt állítása szerint még bánatpénzt, kárpótlást vagy bármilyen más címen jegyzett összeget sem kellett fizetnie a verseny osztrák jogtulajdonosának.
Utóbbit valóban a mai napig tagadják, de hiteles információval rendelkezem arról, hogy a fedezet nélkül aláírt, két évre szóló elkötelezettség visszamondása miatt közel 500 ezer eurót kell fizetnie az MTSZ-nek, az összeg az első felét, 245 ezer eurót tavaly már el is utalták egy IMM Holding nevű brazil cégnek. Egyik nemzetközi tornaigazgató kollégám viccesen már az iránt érdeklődött, miként lehetne együttműködni az MTSZ-szel, mert azt látja, így tuti a biznisz, akkor is jön a profit, ha dolgozni sem kell, ha meg sem kell rendezni a tornát.
A Hungarian Grand Prix-re vonatkozik-e bármilyen megkötés a WTA vagy egyéb szervezet, cég részéről?
A versenyemnek jogilag semmiféle korlátozása nincsen, csak annyi, ami a magyar állammal kötött szerződésemben szerepel, és amelynek minden körülmények között szeretnék megfelelni. Ez ugyanis a magyar tenisz érdeke.
Mi az akadálya annak, hogy – ha már 2019-ben nem sikerült – 2020-ban eleget tegyen a szerződésének, és júliusban Budapesten rendezze meg a tornáját?
Amikor az idei US Openen jeleztem, hogy immár rendelkezem mindennemű állami, pénzügyi és helyszíni garanciával, és a jövő évi határidő betartása mellett írásban is kérem majd a versenyem helyszínének áthelyezését, a WTA igazgatója közölte, úgy tudja, az MTSZ a februári verseny amerikai jogtulajdonosával újra megállapodást kötött a hosszabbításról. Később kérésemre ezt írásban is megerősítette.
A kormányhatározat ellenére újra?
Értetlenül állok az egész előtt.
A megállapodásukkal kapcsolatban felmerül egy-két jogi kérdés is. Ki és kinek a felhatalmazásával írt alá, és milyen kötelezettséget vállalt újra mindenféle állami garancia nélkül? Miként lehetséges, hogy az MTSZ képviseletében bárki is egy profitorientált amerikai multinacionális céget részesít évek óta előnyben a színtiszta magyar érdekekkel szemben? Egy kizárólag állami forrásból működő szövetség, amely több mint 770 milliós hiánnyal zárta a 2018-as évet, és mai napig számos beszállítójának tartozik, hogyan mehet a magyar tenisz, a magyar állam érdekei ellen? Egészen szürreális ez a történet, felfoghatatlan, hogyan gördíthet az MTSZ folyton akadályt különböző trükkökkel egy minden szempontból kedvezőbb verseny hazahozatala elé.
Az MTSZ rendelkezik állami garanciával bármilyen magyarországi WTA-versenyre?
Nekem van helyszínem és a minisztériummal szerződésem is, az MTSZ-nek egyik sincs. Az eddigi versenyük időpontjában és helyszínén – a BOK-csarnokban – 2020 februárjában asztalitenisz olimpiai válogató lesz. Mindez csak megerősít abban, hogy 2020. január 13-ig, a helyszín-áthelyezési kérelem benyújtásának határideje előtt a lehető legfelkészültebben próbáljam beadni a jövő évi tornám budapesti megrendezéséhez szükséges minden dokumentumot, hogy minden téren megfeleljek a WTA-előírásoknak.
Ki és miért gördít akadályokat a versenye hazahozatala elé?
Egyetlen okot tudok megemlíteni, amit a médiában nyíltan el lehet mondani: az MTSZ főtitkára minden egyes hazai rendezésű nemzetközi teniszverseny alkalmával magát jelöli ki versenyigazgatónak. A főtitkár és a versenyigazgató érdekei teljes mértékben ellentétesek normál esetben, ezért összeférhetetlen a két pozíció egy személy általi betöltése.
Úgy látszik Richter Attilát, a kiemelten közhasznú tevékenységet folytató MTSZ főtitkárát nem zavarja mindez, ahogy a megkötött szerződések, az állami, a magyar teniszérdek sem. Steve Simon, a WTA vezérigazgatója írásban erősítette meg számomra azt is, hogy Richter a 2020-as versenyre már beíratta magát a pozícióra, miközben folyamatosan azt nyilatkozza a hazai médiában, hogy semmi köze a februári budapesti versenyhez, az MTSZ nem szerződött senkivel ebben az ügyben.
Ön szerint miért ennyire fontos a kettős szerepkör Richter Attilának?
Ezt inkább tőle kellene megkérdezni, de azon túl, hogy a WTA-nál, vagy az ATP-nél komoly presztízst jelent a versenyigazgatói pozíció, a feladat jelentős anyagi juttatással és egyéb privilégiummal is jár.
Csak ez az oka, hogy – amint fogalmaz – még az állami akarattal is szembemenve megpróbálja ellehetetleníteni a Hungarian Grand Prix hazahozatalát?
Nem gondolom. Régóta húzódó, mély szakmai ellentét a miénk, ami miatt először azzal büntetett, hogy 2013-ben már főtitkárként hasonlóan taktikázva ellehetetlenítette a versenyemet, amit 1996 óta a magyar és a nemzetközi tenisztársadalom megelégedésére minden évben megrendezhettem. Az is zavarhatja, hogy a tornám másra is bizonyíték. Mégpedig arra, hogy nem szükséges kétmillió eurónyi, azaz 650 millió forintnyi állami támogatás egy WTA 250-es torna megrendezéséhez. A szerződésemben foglalt 900 ezer dollár állami garancia és a saját bevételeim még arra is elegendőek, hogy a tornarendezés mellett az előírt modernizációt elvégezzem a Római Teniszakadémián. Ezért állítom, hogy a Magyar Tenisz Szövetség teljes mértékben és szándékosan félrevezeti a magyar kormányt és annak minden olyan képviselőjét, aki érintett ebben az ügyben.
Hogyan?
Richter Attila mást kommunikál itthon, és mást cselekszik külföldön, ott, ahol rajtam kívül csak neki van kapcsolati tőkéje. Ráadásul immár másodszor vállal mindenféle fedezet nélkül elkötelezettséget, ami nem csak rövidtávon, anyagilag káros, de a WTA és az ATP vezetése felé sportdiplomáciai téren is lejáratja hazánkat. Nem véletlen, hogy ugyan Richter az MTSZ delegáltjaként kandidált a Nemzetközi Tenisz Szövetség (ITF) board tagságára, de az eddig segítséget nyújtó fontos támogatói kihátráltak mögüle az őszi választáson. Richter Attila és rajta keresztül az MTSZ pont a magyar kormány azon törekvését lehetetleníti el, hogy egy ilyen WTA-verseny magyarországi megrendezésével a sportdiplomáciánkat erősítsük. Óriási hibának, felelőtlenségnek tartom, hogy miközben a kabinet kiemelt területként tekint a teniszre, elkötelezett híve a sportág magyarországi fejlesztésének, egyesek ahelyett, hogy élnének ezzel a sportágtörténeti lehetőséggel, visszaélnek vele.
Mi történik, ha helyszín, állami támogatás, általános forráshiány miatt a februári tornától is visszalép a szövetség? Újra büntetést kell fizetnie?
Nem ismerem a kötelezettségvállalás részleteit, de hiteles forrásból tudom, hogy létezik ilyen. A tornát 2017-19 között is az egyik legnagyobb amerikai sportmenedzser cégtől bérelte az MTSZ, jóval a piaci ár felett. Ezért került ilyen sokba. Ha Richter az MTSZ nevében 2020-tól újra kötelezettségeket vállalt, úgy ezúttal is velük kellett megegyeznie. A multinak azért fontos a magyar torna, mert ez a legrosszabb időpontban lévő versenye, pont a Dubai Opennel tartják egy időben, ezért szinte lehetetlen komoly versenyzőt erre elcsábítani, bárhol is legyen a tornája. Az üzleti modell úgy nézett ki, hogy a szövetségnek a sok százezer eurós jogdíj felett, a marketing bevételből is kellett 15–20 százalékot fizetnie a jogtulajdonosnak, ezen felül még a szabad kártyák fölött sem rendelkezett száz százalékban. Utóbbi azért fontos, mert így nem tudott annyi magyar játékosnak indulási lehetőséget biztosítani, mint én a Hungarian Grand Prix-n. A versenynek túlzottan magas az összköltsége, a nemzetközi marketingje pedig jóval kisebb, mint a Wimbledon utáni első héten megrendezésre kerülő tornámnak.
Sok pozitívumot nem említett a szövetség gazdálkodásával, a főtitkár gazdasági és sportszakmai tevékenységével kapcsolatban. A szövetség tagsága ennek ellenére úgy gondolta a közgyűlésen, hogy jól végzik a dolgukat, és a folytatásra szavaztak.
Picit pontosítanék: a tagság egy része. Abba most még nem mennék bele, hogyan sikerült a szövetségnek összehoznia a többséget a tavaszi közgyűléseken. Elég, ha annyit mondok, tudtommal mindkét közgyűlés jogszerűségét a bíróság vizsgálja. Az elmúlt években két komplett elnökség mondott le. Ők mind nemzetközileg jegyzett teniszezők, illetve a magyar gazdasági életben meghatározó döntéshozók. Sem a működéssel, sem a gazdálkodással nem tudtak egyetérteni. Az éljátékosoknak, a Tiszta Tenisz mozgalomnak is óriási konfliktusa van a szövetséggel, ők is az érthetetlen gazdasági és a sportszakmai döntések sorozata miatt emelték fel a szavukat. A tenisztársadalom nagyra értékelte, hogy Babos Tímea és Fucsovics Márton konfrontálódott az MTSZ-szel, holott nem is nekik lett volna a feladatuk.
Akkor kiknek?
Egy normálisan működő szövetségben a felügyelő bizottság az a testület, amelynek már rég piros gombot kellett volna nyomnia, hogy felhívja a figyelmet a visszásságokra. Például egy 770 milliós hiányt nem engedhetett volna könyvvizsgálói jelentés nélkül a közgyűlés elé. Az ellenőrző bizottság munkája is hozzájárult a csőd közeli helyzet kialakulásához. A bizottság szakmailag nem képes ilyen nagy összegű költségvetés ellenőrzésére. Szerintem azt sem fogják fel, hogy ők anyagi felelősséggel tartoznak. Egyértelműen a felügyelő bizottságot is mozgató Richter Attila a probléma forrása, aki egy személyben dönt mindenről, legyen az a hazai korosztályok összevonása, a nemzetközi tornák helyszíne vagy fedezet nélküli kötelezettségvállalás. Én mindent elkövetek, hogy a kormánygaranciának és a szerződésemben foglaltaknak megfeleljek. Azzal tudom bizonyítani a sportág iránti szeretetemet, hogy hazahozom a versenyt. Ám amennyiben a döntéshozók nem vetnek véget Richter ámokfutásának, ez a verseny végleg elveszhet Magyarország számára.
A szövetség a 2020-as magyarországi WTA-tornával kapcsolatos álláspontját hétfőn a honlapján tette közzé. E szerint az bizonyos, hogy Márky Jenő tornáját jövőre is Bukarestben rendezik, a februári budapesti verseny ugyanakkor elméletileg megtartható, de csak akkor, ha erre felhatalmazást kap az MTSZ. „Létezik egy olyan szakmai alternatíva, amely szerint a Hungarian Grand Prix-ra szánt összegből nem egy, hanem akár három-négy 100 ezer dolláros, Challenger-tornát lehetne Magyarországra hozni. Ezen két tucat szabadkártyát lehetne hazai versenyzők között szétosztani, ezzel is segítve, a fajlagosan olcsó költségen WTA-pontokhoz jutást. (…) A másik fontos szempont, hogy 2020 és 2022 között Budapest rendezi a Fed Kupa döntőjét, amelyre a világ 11 legjobb válogatott csapata érkezik a magyar mellett, és amelynek a végén világbajnokot avatnak. A februári WTA-torna kiváló lehetőség lenne tesztversenynek, ahol a szervezésbe bevont újabb szereplők kicsit beleláthatnának a profi teniszversenyek világába, a Fed Kupa-döntő résztvevői közül többen is Budapestet választhatnák, hogy a körülményeket tapasztalják” – írta a szövetség.
A februári budapesti WTA-torna viszont jelenleg annak ellenére szerepel a 2020-as naptárban, hogy az állam, amely eddig az évig pénzt adott a rendezésre, a következő idényre ezt nem tette meg. A magyar szövetségnek a szerződése lejárt a jogtulajdonos IMG-vel.
A Tiszta Tenisz álláspontja itt olvasható.
Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu
