Nem is olyan régen még az a csúfság fenyegette az ökölvívást, hogy a modern kori olimpiák történetében először nem lesz műsoron Tokióban. Jelen állás szerint úgy tűnik, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság félretette a velejéig korrupt és eladósodott Nemzetközi Ökölvívó Szövetséggel (AIBA) folytatott vitáját és a sportolók el nem vitatható versenyzési jogának megtartása érdekében kettévágta a gordiuszi csomót: vissza, vagyis saját kezébe vette a kvalifikációs versenyek és az olimpiai ökölvívó torna szervezési, lebonyolítási jogát az AIBA-tól.
Alig egy évvel a tokiói játékok 2020. július 24-i rajtja előtt született meg a döntés, szervezési szempontból az utolsó utáni pillanatban. Mindez magyar szempontból azért különösen érdekes, mert egyetlen honi sportdiplomataként Kovács Kokó István is bekerült abba szűk, 17 főt számláló NOB-testületbe, amely a kvalifikáció és az olimpiai torna lebonyolítását megszervezi, ellenőrzi majd.
Miért éppen Kovács Kokó István?
Thomas Bach, a NOB elnöke Morinari Watanabe urat bízta meg a bizottság vezetésével. A 60 éves japán sportdiplomata 2017 óta a Nemzetközi Torna Szövetség elnöke. Azért esett rá Bach úr választása, mert a tornasportban az elmúlt két évben olyan változtatásokat vezetett be, amelyek átláthatóbbá, kevésbé a versenybírák, az erősebb lobbi által befolyásolhatóvá tették a mindig is vitaalapot szolgáltató pontozásos sportág versenyeit
– mesélte a 24.hu megkeresésére Kovács István. Hozzátette, a bizottság vezetői testületében további négy NOB-tag van, köztük Vizer Márius, a Nemzetközi Judó Szövetség Budapesten élő és magyarul folyékonyan beszélő elnöke.
„Vizer úr meghívására, kérésére kerültem be a tanácsadó testületbe. Az amatőr ökölvívásban az elmúlt évtizedben nem múlt el nagy világesemény anélkül, hogy az egyes versenynapokon ne kiáltott volna valaki csalást. Alapvető feladatunknak tekintjük, hogy az öt kvalifikációs torna – négy kontinentális után egy utolsó, amelyiken valamennyi földrész ökölvívói részt vehetnek, akik még nem szereztek addig kvótát – és az olimpia ökölvívómeccsei is teljes egészében transzparensek legyenek. Ennek érdekében az első és tán a legnehezebb feladataink egyike, hogy megtaláljuk azt a valóban feddhetetlen 36 mérkőzésvezetőt és pontozót, akik valóban garantálni tudják a tornák tisztességes végeredményét. Hogy mennyire szigorú a transzparencia? A potenciális jelölteknek komoly átvilágításon kell keresztülesniük, amelybe a bizottság bevonta a PWC-t is ” – mondta Kovács.
Az 1996-os atlantai olimpia aranyérmese elárulta azt is, természetesen nem nekik kell feltalálni a spanyol viaszt, csak ott nyúlnak bele az ügymenetbe, ahol szükséges. Az AIBA által kidolgozott kvalifikációs szisztémából számos elemet átvesznek, de a kiemelési és a pontozási rendszert például pont a versenyegyenlőség, a tisztességes végeredmények miatt a torna- és a cselgáncssport sikeres reformjainak figyelembevételével újragondolják. Hasonló okokból mind az öt selejtező torna szervezése és lebonyolítása a rendező ország olimpiai bizottságának szigorú felügyelete, ellenőrzése mellett zajlik majd.
Senki sem lehet próféta a saját hazájában?
Kovács attól nem fél, hogy ettől hirtelen elárasztják a kvalifikációs tornákat a nagy profi világszervezetek bajnokai, nevezés érkezne például nehézsúlyban Deontay Wildertől (WBC-világbajnok), vagy Andy Ruiz Juniortól (WBO-, IBF-, WBA-világbajnoka), urambocsá’ a „Cigánykirálytól”, Tyson Furytól (WBC-ranglista 2.). Számukra ugyanis elég nagy kockázatot rejt
- a szokatlanul hosszú, több mint két hetes, egymás után több mérkőzést megkövetelő versenyforma,
- a testsúly folyamatos tartása, az állandó mérlegelési kötelezettség,
- a bokszkesztyűk vastagsága, unciakülönbsége,
- a kevesebb menetszám, ahol az idő rövidsége miatt nem biztos, hogy kijön a vélt technikai és ütőerőbeli fölény.
Kovács ellenben szinte biztos abban, hogy fiatal, feltörekvő profi ökölvívók ringbe szállnak majd, mert az ő karrierjüknek egy esetleges érem, olimpiai arany hatalmas lökést adhat, míg a kudarc nem hírértékű, simán magyarázható.
„Akármilyen szakmai és pénzügyi helyzetben van a magyar ökölvívás, attól nem tartok, hogy ne jusson ki magyar ökölvívó Tokióba. A kontinentális kvalifikációs tornákon az első négy helyezett váltja meg a helyét Tokióba, míg az ötödik, 2020 májusában megrendezésre kerülő utolsó lehetőségen további nyolc, míg a nőknél négy ökölvívó súlycsoportonként” – válaszolta Kokó a magyar esélyt firtató kérdésünkre.
Az a furcsa helyzet állt elő tehát, hogy az amatőr ökölvívás megmentésében, a 2020-as olimpiai ökölvívó versenyeinek megszervezésében pont egy olyan magyar sportdiplomata kapott szerepet, aki évek óta harcban áll a Magyar Ökölvívó Szövetséggel. Kíváncsiak voltunk, vajon megkeresték-e már MÖSZ-től?
Á, dehogy. Nem is számítottam rá, mert ha nem is harcolok, de viszonylag rendszeresen fogalmazok meg kritikát a szövetség szakmai döntéseivel szemben. Ezt nem veszik jó néven. A jelenlegi feladatom is azt mutatja, nemzetközi szinten hitelesebb vagyok, mint itthon. Külföldről rendre keresnek, mert a tapasztalatom, szakértelmem miatt kíváncsiak a véleményemre, a meglátásaimra
– válaszolta Kovács, aki NOB-bizottság tagjaként kedden éppen Budapesten látta vendégül Umar Kremlt, az AIBA végrehajtó bizottságának orosz tagja, a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség potenciális elnökjelöltjét. Kreml az utóbbi időben hozta életre a Global Boxig Foundot (Globális Boksz Alapot), amely egybefogja a profi és amatőr ökölvívás valamennyi szereplőjét annak érdekében, hogy átláthatóbbá tegyék és egyel magasabb szintre emeljék az ökölvívást.
Az orosz szövetség főtitkári posztját is betöltő sportvezetőtől azt várják, hogy a 2020-as olimpia utáni időszak után vasfegyelemmel tegye rendbe a sportágat, hiszen a Watanabe által vezetett NOB-bizottság mandátuma csak az olimpia végéig szól.
Kiemelt kép: Marjai János/24.hu
