Március 25-e gyásznap a magyar sport történetében: 2009-ben ezen a napon hunyt el minden idők egyik legjobb magyar jégkorongozója, ifjabb Ocskay Gábor.
Gábor éjfélkor rosszul lett, szívinfarktust kapott, és már nem tudtak rajta segíteni
– mondta édesapja, id. Ocskay Gábor az MTI-nek akkor.
A kiváló hokisnál 2004 szeptemberében diagnosztizáltak szívizom-betegséget, ezért mindenki tisztában volt vele, hogy probléma adódhat, mégis mindenkit sokkolt a hír. Ocskay személyében egy igazi harcost ismert meg a közönség. Soha nem adta fel, egy alkalommal összevarrt állkapoccsal is visszatért a jégre. Ő volt az, aki mindig ment előre, aki mindig a még jobbra és jobbra törekedett.
Pályafutása
Az már elég korán kiderült, hogy a hoki lesz Ifj. Ocskay Gábor sportja, édesapja ugyanis 1977-től, a Volán Székesfehérvárra költözésétől kezdve a város jégkorongjának legfontosabb embere volt.
Kiscsicsó így 1983-tól, az előkészítő csoporttól kezdve játszott az Alba Volánban, majd kevesebb, mint 10 évvel később a junior Európa-bajnokság gólirálya lett. Egy évvel később, mindössze 19 évesen a felnőtt válogatottba is bekerült, innentől haláláig minden világbajnokságon szerepelt.
Tehetségével hamar kitűnt a magyar mezőnyből, több külföldi csapat is kitartóan csábította, ám ő rendre nemet mondott nekik. Még próbajátékra sem ment el soha.
Miután kiderült, hogy szívizom-betegsége van, kényszerűségből pihenőt tartott. Ez a szünet csupán négy hónapig tartott, az orvosok ezt követően úgy ítélték meg, hogy folytatni tudja az élsportot. A Fehérvár centere pedig folytatta is, sorra nyerte a bajnokságokat és az egyéni elismeréseket, majd négy évvel később megvalósította legnagyobb álmát: az A-csoportos részvételt.
Szapporói csoda és a sors igazságtalansága
Ma már fogalom a szapporói csoda: a magyar jégkorong-válogatott erőn felül teljesítve, fantasztikus bravúrt hajtott végre, százszázalékos mérleggel jutott föl a legjobbak közé. A vb utolsó mérkőzésén a lehető legizgalmasabban alakult minden, mivel Ukrajna ellen kristálytiszta volt a képlet: aki nyer, az mehet a legjobbak közé 2009-ben. A magyar válogatott 4-2-re megverte az A-csoportba visszajutni vágyó ellenfelét és történelmet írt. Ocskay három gólt ütött ezen a 2008-as tornán, több interjúban elmondta, hogy ez a nagy álma, amely Szapporóban beteljesedett.
Ocskay utolsó világbajnoki gólja Japán ellen, ez a csel volt a védjegye:
A világ egyik, ha nem a legnagyobb igazságtalansága, hogy ifj. Ocskay Gábor, aki nélkül nem sikerülhetett volna a magyar jégkorong történetének első A-csoportos feljutása, nem játszhatott a svájci vébén.
Vita robbant ki, sokan az orvosokat hibáztatták, mások a klubot, amiért hagyták a szívproblémája ellenére hokizni. Bűnbakot keresett mindenki, mert a tény, hogy a tragédia megtörtént, feldolgozhatatlan volt.
Nem tudom most azt mondani, hogy én tudok játszani.
– mondta a halálhír másnapján Kangyal Balázs, a magyar válogatott tagja a világbajnokságról.
Végül játszott. Ő is és Ocskay Gábor többi csapattársa is, édesapja pedig kilátogatott a svájci világbajnokságra. A válogatott ugyan hat vereséggel kiesett az A csoportból, de emelt fővel tért haza, a tornán pedig a magyar szurkolótábor üde színfoltnak számított azzal, hogy minden meccs után elénekelte a himnuszt.
A szapporói hőstett tizedik évfordulójáról külön filmet állított össze a Sport TV, amelyben könnyek között emlékeztek vissza ifjabb Ocskay Gáborra.
Ocskay Gábor mindig velünk marad
A játékos halálhírének másnapján külön műsorban emlékezett meg a Sport TV a magyar jégkorong egyik legnagyobb alakjára. Itt hangzott el Kangyal Balázstól:
Ő mindig velünk marad. Ameddig a szívünkben tartjuk, addig fog velünk élni.
Márpedig klubja mindent elkövet, hogy emléke megmaradjon. A csapat felvette nevébe Ocskay Gábor visszavonultatott mezszámát, róla nevezték el az arénát, emellett szobrot is kapott. Emléktorna és fiatal jégkorongozókat és beteg gyermekeket támogató alapítvány is létre jött.
Kiemelt kép: Beliczay László / MTI