Az emberi bőr gombás fertőzéséért 80 százalékban a dermatofiták csoportjába tartozó fonalas gombák felelősek, ezek okozzák a köznyelvben lábgombaként ismert tünetegyüttest. Ezek az élőlények a nedves, párás, sötét környezetet kedvelik, mi is lehetne számukra ideálisabb hely egy teleizzadt zokninál, sportcipőnél?
A viszkető, égő érzés és hámlás vagy hólyagok megjelenése a lábujjak között vagy a sarkon, talpon sokak számára ismerős – ezek a világ lakosságának 10-20 százalékát érintő lábgomba tünetei. Az már kevésbé köztudott, hogy a dermatofiták által megtámadott felületen egyéb kórokozók, baktériumok is könnyen megtelepedhetnek, utóbbiak felelősek például a gombás fertőzést kísérő kellemetlen szagért is.
A betegséget – nyilván a szag miatt is – sokan szégyellik, rejtegetik, mert az ápolatlanság jelének tartják. Pedig dehogy! Cserébe viszont kezelés nélkül a gombák spórái remekül terjednek, könnyen megfertőzik a lágyékot, a hónaljat, és emberről emberre is gond nélkül vándorolnak zuhanyzókban, uszodákban, fürdőkben, de még közös törülköző, körömvágó olló közvetítésével is. Hosszan sorolhatnánk.
Szárítás és fertőtlenítés
A már említett átizzadt cipő olyannyira gyakori forrása a fertőzésnek, hogy angol nyelvterületen sokszor sportoló lábnak, vagy atlétalábnak nevezik a lábgombát.
A megelőzés roppant egyszerű, sportolás után a lehető leghamarabb vegyük le a cipőt és a zoknit, utóbbi azonnal mehet a mosásba, előbbit a következő használat előtt szárítsuk ki tökéletesen. Ha valaki biztosra akar menni, a sportcipő rendszeres fertőtlenítése jó ötlet, ehhez kaphatók speciális termékek, illetve számos természetes anyag is rendelkezik aktív gombaölő hatással.
A lábujjak között is
Másik forró pont a közös zuhanyzó, hiszen ki megy haza vagy bújik tiszta ruhába a mozgástól csatakosra izzadva? Elég, ha csak egyvalaki gombás lábbal végigcsattogott aznap a vizesblokkon, máris spórák milliárdjai várják, hogy lábunkra tapadjanak. Védekezésként minden ilyen helyen ajánlott a saját papucs viselése, amit hazaérve jó, ha le is öblítünk/fertőtlenítünk.
Van még valami nagyon fontos: zuhanyzás, fürdés után mindig alaposan töröljük szárazra bőrünket. Hiába tűnik időrabló szöszmötölésnek, a lábfej, a talp, a lábujjak közti részek kiemelt figyelmet kívánnak, és soha ne használjuk más törölközőjét. Még családtagét sem.
Nem egyszerű kiirtani
Ha mégis megtörténik a baj, azonnal közbe kell lépni. A kezeletlen lábgomba, miként említettük tovább terjedhet, és még nehezebb kiirtani, de pusztán a lábra koncentrálva is oda kell figyelni. A kezelés alapját természetesen a gombaölő hatóanyagot – például klotrimazolt vagy bifonazolt – tartalmazó készítmények jelentik. Ezek a bőrbe hatolva elpusztítják a gombát, így nyújtanak enyhülést és viszonylag gyors, hatékony megoldást.
A teljes tünetmentesség elérése hetekig is tarthat, függ többek között a fertőzés súlyosságától vagy a beteg immunrendszerének aktuális állapotától. Rosszabb a helyzet, ha a gomba már a körmöket is elérte, mert onnan csak a lenövés ütemében távolítható el.
Ráadásul nem elég csak a lábról gondoskodni, kezelésbe kell venni a lábbeliket is. Sportcipők esetén használjunk fertőtlenítő mosószert, bőrcipőre pedig 10 százalékos formalinoldatot, amit utána alaposan szellőztessünk ki. Máskülönben előfordulhat, hogy a múló lábgomba mellé az esetleges formalinérzékenység tüneteit is begyűjtjük. A cipők fertőtlenítését kéthetente, illetve a gomba elleni kezelés végén kell megismételni.
