Tudomány

Átalakítják kedvenc üdítőitalainkat

Bő két éven belül a mostani felére csökkentik a magyar üdítők cukortartalmát. Egyes termékek íze marad a régi, másoké óhatatlanul változni fog – meg kell szokni, ha nem akarunk zsírba fulladni.

Mindenki előtt ismert, hogy az elhízás népbetegség, a túlsúly pedig hosszú távon számos, köztük akár végzetes kimenetelű betegség egyik fő rizikófaktora. A probléma globális, és tényleg rettenetesen komoly. Annyira, hogy egy korábbi cikkünkben az ELTE antropológusa úgy fogalmazott: az elhízás lehet a zsákutca, ami elnyeli az emberi fajt – itt vannak a részletek.

Az egyik legfőbb „ellenség” pedig a cukor. Nemcsak azért, mert rettenetesen hizlal, hanem mert gyakorlatilag rejtve fogyasztjuk. Ki tudná nap végén megmondani, hogy kávéval, teával, üdítővel, kis csokival, apró süteménnyel, nagyobb desszerttel vagy akár a főétkezésekkel hány marék cukrot juttatott a szervezetébe?

Ezért is örömteli a csütörtöki hír, miszerint a hazai üdítőital-gyártók önként vállalták:

az alkoholmentes italok átlagos cukor- és kalóriatartalma 2020. év végéig 50 százalékkal lesz kisebb a 2010-es értéknél.

Át kell alakítani a recepteket

Társadalmi szinten vagyunk már annyira egészségtudatosak hogy tudjuk: ha nem cukor, akkor különböző természetes édesítőkről van szó, amelyek kalóriatartalma lényegesen alacsonyabb, sőt a nullát is elérheti. Aztán a másik vállunk felett megjelenik kisördögnek öltözött énünk, hogy a fülünkbe sugdossa, ettől bizonyára megváltozik kedvenc üdítőnk íze.

Egyáltalán nem a valóságtól elrugaszkodott gondolat, nagyon ragaszkodunk a megszokott ízekhez és bizony egyes csökkentett kalóriatartalmú termékek „újdonságát” azért meg kell szokni. De azt se higgyük, hogy a gyártók csak fogják magukat, cukor helyett édesítőt tesznek az italba és ezzel kész is.

Az üdítőitalok teljes receptúráját át kell gondolni. Meg kell nézni, mely terméknél mely csökkentett kalóriatartalmú édesítő adja az eredeti ízt és fontos az összetevők összhatása is. Természetesen vannak olyan italok is, amelyek íze nem viseli el a cukor teljes elhagyását

– mondja a 24.hu-nak dr. Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség titkára.

Az élelmiszeripari mérnök végzettségű szakember hozzáteszi: a glükózra és a fruktózra nem szabad mumusként tekinteni, szervezetünk fontos energiaforrása. A mértékben van a lényeg, ha valaki eleve helytelen táplálkozás mellett ledönt naponta 3-4 liter cukros üdítőt, nyilván elhízik.

Fotó: Thinkstock

Változhat az íz

A cukor bármilyen anyaggal való pótlását egyes üdítőitalokban észre sem fogjuk venni, másoknál elkerülhetetlen az íz változása. A szakemberek feladata, hogy utóbbi minimális legyen. A gyakorlat egyébként azt mutatja, hogy ha szeretünk is hangosan fintorogni, tudatosságunk felülírja „ízhűségünket”.

A szövetség adatai alapján már 2010-ben a megvásárolt üdítők 23 százaléka kalóriacsökkentett termék volt úgy, hogy mellette ott volt a polcon a cukros verzió. És az arány 2017-re 55 százalékra nőtt.

Maguktól az édesítőktől, mint „adalékoktól” sem kell viszolyognunk, bevizsgált, megfelelően tesztelt anyagokról van szó:

Engedélyezés előtt hosszú ideig és több szempontból vizsgálják az édesítőket. Nemcsak egészségünkre gyakorolt hatásukat, hanem például az eltarthatóságot, illetve kölcsönhatásaikat más összetevőkkel

– emeli ki a titkár. Magyarán amely termék zöld utat kap az európai hatóságoktól, azt bátran fogyaszthatjuk a javasolt mennyiségben.

Napi 12 kockacukor

Térjünk vissza a cukorhoz, ami a dietetikus szerint sem ellenség, a WHO jelenlegi ajánlása alapján napi kalóriabevitelünk maximum 10 százalékát kellene adni.

A számok nyelvén ez annyit tesz, hogy ha egy átlagos felnőtt nő egészségtudatosan akar étkezni, naponta 50 gramm cukrot fogyaszthat, ami körülbelül 12 kockacukornak felel meg

– mondja lapunknak Abonyi Orsi dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember.

Nem sok. Főleg, hogy például hazánkban egyik legnépszerűbb, piros kupakos üdítőitalának fél literjében 16 kiskanálnyi cukor van. Sokan észre sem veszik és lehúznak akár egy-két litert is belőle, mellette pedig ott a cukros kávé és tea, a reggeli kakaós csiga, némi desszert ebéd után, a délutáni kis csoki és gyümölcsjoghurt, este otthon kis kakaó. Nagyon meglepődnénk, ha nap végén valaki aznapi fogyasztásunkat szemlélendő elénk szórna pár marék cukrot.

Fokozatosan kell leépíteni

A lényeg, hogy a hozzáadott cukrot kell kerülni, kis odafigyeléssel könnyen össze lehet rakni ilyen étrendet. Mivel azonban mindenki ragaszkodik a megszokott ízekhez, a szakember azt javasolja, lépésről-lépésre haladjunk.

Hagyjuk ki a cukrot a kávéból, a reggeli péksüteményt cukormentes, de gyümölcsöt tartalmazó zabkásával pótoljuk, az agyoncukrozott teát eleve ízes gyümölcsteára váltsuk, válasszunk natúr joghurtot, amit idénygyümölcsökkel ízesítsünk. Itt és most nincs értelme tovább sorolni, elég annyit nyomatékosítani:

ha a fokozatosság elvét követjük annyira megszokjuk az „új ízeket”, hogy már nem is fog hiányozni az a rengeteg cukor.

Édesítők és a mértékletesség

Ami a mesterséges és természetes édesítőket illeti, érdemes megjegyezni: utóbbi kategória pontos megjelölése természetes eredetű édesítőszer. Az egyetlen természetes steviát kivéve a xilit, maltit, eritrit és társai attól függetlenül gyárakban készülnek, hogy kémiai szerkezetük megtalálható a természetben is.

Nincs annyi nyírfa vagy kukorica a világon, amivel az igényeket természetes forrásból ki lehetne elégíteni. Sokan tartanak az édesítőktől, félnek használatuktól, időről-időre ellenőrizetlen és alaptalan hírek röppennek fel esetleges rákkeltő hatásukról.

A cukoralkoholoknak lehet enyhe hashajtó hatása, ezért a legfontosabb itt is a mértékletesség. De hogy bármelyikük is kimutatható kárt okozzon, ahhoz az ételeinkben, italainkban alkalmazott mennyiség több száz- vagy több ezerszeresére lenne szükség

– fogalmaz Abonyi Orsi.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik