Az olimpiai siker feldolgozása még folyamatban van és még sokáig eltart. Rengeteg munka van abban, hogy a sportág idáig eljutott. Mind az edzők, mind a versenyzők részéről. Talán én is kicsit hozzátettem a magamét
– fogalmazott szerényen Knoch Balázs, a rövidpályás gyorskorcsolya válogatott technikusa, amikor a 24.hu egy nappal a montreali világbajnokságra való indulás előtt meglátogatta a műhelyében.
A 39 éves pécsi fiatalember miután 2006-os torinói olimpiára porckorongsérve miatt nem juthatott ki, úgy döntött, a sportág mellett marad. De nem edzőként adta tovább tapasztalatát. A fizikai felkészítésnél sokkal jobban érdekelte sportága technikai oldala, ezért korcsolyagyártással kezdett el foglalkozni.
Mit csinál a technikus?
A rövidpályás gyorskorcsolya bizonyos szempontból a Forma-1 hez hasonlítható. A száguldó cirkuszban általánosságban elfogadott alapvetés, miszerint a végső sikernek csak a harmadát adja a pilóta tudása. A másikat mérnökök, szerelők tucatjai, a motor, a kasztni és egyéb beállítások, a harmadikat a gumik minősége adja.
A short trackben talán nem ennyire éles a határvonal, de itt is jelentős létszámú csapat áll a siker hátterében. Bánhidi Ákos, a válogatott edző-menedzsere megfogalmazása szerint, ha ebből a tortából egy szelet is hiányzik, akkor már nem kerek az egész, elmarad a kívánt siker.
Maradva az F1-analógiánál; gyorskoriban a motort, a versenyző erőnléti, állóképességi felkészítése, fizikai képessége adja. Ezen túl azonban akad még tényező, amely a siker elengedhetetlen kelléke.
A jégen a finomhangolást a fej, a megfelelő taktika adja. Ebben segít sokat Illefalvi Zsolt videós munkája és az általa felvett anyagokból Zhang Jing, alias Lin, a kínai edzőnő által levont következtetések, a taktikai utasítások.
A „gumit” maga a korcsolya, annak az éle testesíti meg. Ez a technikus felségterülete. Nem fér bele, hogy bármely alkatrészével probléma legyen.
Szocsiban, a 2016-os Európa-bajnokságon fordult elő, hogy három magyar fiú is döntőbe került. Az elődöntő és a döntő között 20 perce maradt a technikai stábnak. Ebben benne volt az is, amíg a versenyzők az elődöntő után lihegve lekorcsolyáztak a jégről, majd felkorcsolyáztak a döntőre. Így fejenként három perc maradt a pengék optimális ívének ellenőrzésére, esetleges hajlítására, élezésére.
Magyar találmányok segítik a versenyzőket
Az ellenfelek csak azt tapasztalják, a magyarok egyre jobbak. Ezért miközben folyton lesik a mieink által használt felszereléseket, azt tapasztalják, a magyar korcsolyákon néhány apróság más, mint amit ők használnak.
Knoch Balázs saját versenyzői tapasztalatából tudja, a siker a részletekben rejlik. Ezért koreai társával állandóan újabb és újabb újításokon töri a fejét. Ha nem találnak a célnak, az elképzeléseiknek megfelelő műszert, alkatrészt a piacon, azt maguk tervezik meg. Az elmúlt években több olyan találmányt dolgoztak ki, amit még sehol a világon nem alkalmaztak.
1. A korcsolyabak: A penge megfelelő elhelyezkedéséről, lábfejhez viszonyított szögéről a pengét és a cipőt összekötő úgynevezett bak gondoskodik. Knochék ezt saját maguk fejlesztették. A versenyző paramétereinek pontos ismeretében, személyre szabva gyártatják le.
2. A korcsolyaélező: A gyémánt bevonatú lap saját fejlesztés, amely tökéletes egyenességét szintén a koreai társsal közös találmány, az ezredmilliméterre pontos mérőórák segítik. Ha hullám van az élezőben, úgy a korcsolya élében is hullám keletkezhet, amely eséshez vezethet.
3. A korcsolya penge ívét mérő óra: Már amikor tervezték tudták, hogy az egyik legfontosabb eszközük lesz és a mai napig rácsodálkoznak, mennyire pontos – ezredmillimétert mér –, mennyire hatékony találmány.
Az olimpiai döntőben mindenki láthatta, ezek a nüansznak tűnő újítások azok, amelyek az ezredmásodpercekről, a sikerről, vagy a kudarcról döntenek. A versenyző ezeknek köszönhetően tudja tartani az optimális ívet, a pozíciót, ergo arra tud haladni, amerre a győzelem érdekében szeretne. Ha egy-egy rossz beállítás miatt a felszerelés határozná meg a kanyarodás ívét, úgy lehetetlen lenne ott és akkor előzni, amikor a versenyhelyzet megkívánja azt.
Nem csak a mi munkánk van benne az újításokban. Több olyan külsős technikus működik együtt velünk, akik nincsenek nap, mint nap a csapat körül, csak alkalmanként állnak velünk kapcsolatban. A felszerelések gyártásában, fejlesztésében további nyolc tíz fő segít nekünk. Ők segítettek abban, hogy mérésügyi oldalról miként lehet megközelíteni egy-egy felmerülő problémát. Róluk senki nem tud semmit a csapatnál, még a versenyzők sem. Csak azt látják, valami kész lett, működik és jönnek az eredmények. Ez a mi előnyünk. A tudást nem adjuk ki senkinek. Foglalkozásköri ártalom, hogy amikor kimegyek egy-egy versenyre, mindig azt nézem, milyen más, szokatlan dolgot látok. Ha elesik egy versenyző én nem azt nézem, keze lába egyben van-e, hanem azt, hogy milyen beállításbeli hiba okozta a problémát
– vallja Knoch Balázs, aki nem tudta, vagy akarta számszerűsíteni saját százalékos szerepét Magyarország történelmének első téli olimpiai aranyérmében. E cikk alapján azonban mindenki felmérheti, mekkora lehet.
Ami biztos, ez a fajta precízió is olimpiai, vagy világbajnoki érmet érdemelne. Hasonlóan a Forma-1 konstruktőri díjához.
(Nyitókép: Knoch Balázs két futam közt éppen Kónya Zsófia korcsolyáját javítja a 2018-as téli olimpián Forrás. moksz.hu)
