Sport
Budapest, 2016. július 12.
Verrasztó Dávid úszó edz a Császár-Komjádi Béla Sportuszodában 2016. július 11-én. A sportoló a 200 és a 400 méteres vegyesúszás versenyszámában indul a riói olimpián.
MTI Fotó: Kovács Tamás

Verrasztó: Hét éve nem vertek meg Európában, mégis sokan utáltak

Futó Csaba
Kálnoki Kis Attila
Futó CsabaKálnoki Kis Attila

2017. 08. 10. 16:08

Verrasztó Dávid kiesett a riói olimpián, és mivel utána visszalépett a 200 vegyestől, sokakat magára haragított. Az elmúlt egy évben megtudta, kik a barátai és kik nem. A vizes világbajnokságon aztán ezüstérmes lett 400 vegyesen. Elmondta, mennyivel értékesebb ez az eredmény, mint egy Eb-arany, amiről korábban azt mondta szart sem ér. Beszélt Gyurta Dánielről, Hosszú Katinkáról, Shane Tusupról és az úszósportban kialakult helyzetről is. Nagyinterjú.

Bő egy hét telt el a világbajnokság vége és az ön ezüstérme óta. Sikerült már megemészteni a történteket?

Lassan igen. Kicsit próbáljuk kiengedni a gőzt a többiekkel, mert vannak barátaim, akiknek szintén nagyon nehéz volt ez az egy év, mert sokat segítettek. Úgy gondoltuk Ákossal (Molnár Ákos, az edzője – a szerk.), hogy egy kicsit muszáj pihennünk, mert 4-5 éve mindig mentünk valamerre ilyenkor, például Világkupára, így 2-3 heteket tudtunk csak pihenni, az meg szinte semmi.

Miért volt nehezebb az elmúlt év, mint a többi? Mi több, a barátainak is? Kikre gondol?

Rióra persze. Utána Mutina Ági sokat segített nekem, nagyon régóta barátok vagyunk. Evelyn, a családom, Ákos, Biczó Bence, vele nagyon sokat edzek. Őket ki lehet emelni.

Volt, akiben csalódott?

Igen, van elég, de ne nevesítsük őket. Mindenesetre kiderült, hogy amikor 5-6 évig nem volt hullámvölgyem, akkor annyira nem kellett támogatni, mindig minden jó volt, mégis sokan álltak mellettem.

Aztán jött egy kis gubanc, akkor azért voltak páran, akik elég szépen megváltoztak.

Ha már említette az olimpiát, mi történt Rióban?

Jó kérdés, sajnos pontosan még nem tudjuk. Elemeztük persze, de továbbra sem értjük, mert se előtte, se utána nem volt ilyen probléma, hogy ilyen rossz időt ússzak és ilyen rossz helyezést érjek el. Hogy miért pont ott? Fura, de nagyon nyilvánvaló magyarázat nincs rá.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Utólag jó döntésnek tartja, hogy a 400 vegyes kudarca után visszalépett a 200 vegyestől? Azért rengeteg kritikát kapott.

Egyértelműen jó döntés volt, nem volt értelme ott maradnom még egy hetet szenvedni, meg a többieket lehúzni.

Most a világbajnokságon már nem is szerepelt a programjában a 200 vegyes.

A 400 előtt nem szeretek 200-at úszni. És Rómában nagyon jól úsztam a hosszabb távon, nem akartuk a véletlenre bízni a dolgokat.

Korábban azt nyilatkozta, voltak változások az edzésében. Melyek ezek?

Szárazföldön leginkább. Nem is eszközben, mert a mi technikának az elég retro. Van saját testes torna, meg súlyzós.

Nem követi azt a vonalat, amit például Hosszú Katinka is csinál?

Ezekben eléggé otthon vagyok, de nem nagyon szeretek variálni, szeretem az egyszerű dolgokat, ezért is maradt meg az old school szárazföldi felkészülés. De ez is meglátszott rajtam, sokan megjegyezték, hogy vékonyabb vagyok, sokkal jobb erőben voltam. Pláne Rómában (ahol egyéni csúcsot jelentő 4:07.47-et úszott – a szerk.). A vébén kicsit lehettem volna frissebb, mert már január óta dolgoztunk, ami szerintem kicsit sok volt. Közte kellett volna kis pihenőt tartani, de

mi is próbáltunk kicsit bizonyítani magunknak, hogy tényleg csak véletlen volt a riói kisiklás.

Visszanézi az úszásait?

A rómait azt már láttam visszanézve, a világbajnokit még nem. Egyelőre nem foglalkoztunk vele, most van egy kis idő, mindketten próbálunk kicsit pihenni.

Milyen kép él a szurkolókban Verrasztó Dávidról?

Elég érdekes lehet. Remélem jobb, mint eddig.

Mit gondol, eddig hogy írták le?

Voltak az embereknek kétségeik afelől, hogy egyáltalán mit keresek ott. Nem nagyon szoktam rejtegetni a véleményemet, nem szeretek mellébeszélni. Meg lehet tanulni a médiazónában nyilatkozást, hogy minden szép, minden jó, ahogy az amerikaiak is csinálják. De nekem ez sosem működött, és nem hiszem, hogy ez jól állt volna. Néha túlzásba vittem, az biztos, nekem is meg kell találnom az arany középutat. Az utóbbi időben ez is javult.

Az újabb világbajnoki ezüst változtatott a megítélésén?

Van két Eb-aranyam, két világbajnoki ezüstöm, rövidpályás világbajnoki bronzaim.

Ez se kicsi teljesítmény, mert azért már több éve ott vagyok az elitben. Európában például évek óta nem vertek meg. 2010-ben még Cseh Laci, onnantól kezdve nem.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Az elmúlt években sok mindent nyertem, de nagy világversenyt soha. Az az egy, ami szerintem hiányzik. Ha behúznék egyet, az sokat változtatna az összképen, az emberek azt mondhatnák, hogy egyszer a világ legjobbja voltam.

Az ezüstérem utáni nyilatkozatában azt mondta, sokszor volt már hazaáruló. Most is annak érzi magát?

Nem, mert mindig is szerettem Magyarországért úszni, gyerekkoromban is ez volt az álmom, hogy Hungary feliratú pólóm meg sapkám legyen. Úgyhogy rosszul esett, amikor azt hallottam általános vélekedésként, mit képzelek, hogy hazajövök az olimpiáról, amikor ott az országot képviselem, és hogy leégetem magunkat, meg ilyesmi. Sokan elítéltek, a cikkek alatti hozzászólásokból némelyek részéről kifejezett utálatot érzek olykor még ma is. Pedig elhihetik: azért mentem ki, hogy úgy képviselhessem a hazámat, ahogyan azt gyerekként megálmodtam.

Most is követte az emberek reakcióit?

Nem, semmit nem olvastam. Nem tudom, kinek mi a véleménye. Remélem több a jó, mint a rossz.

Még a vébén, az előfutamok után azt mondta, rettegett a felkészülés hajrájában, nehogy az történjen megint, mint Rióban. És amikor aztán a szurkolókról kérdezték azt felelte: megpróbálja kizárni a külvilágot. Sikerült?

Ez a legrosszabb az egészben. Egész évben azt éreztem, hogy jó formában vagyok, viszont arra azért nem lehet felkészülni, hogy milyen a közönség. Windsort leszámítva az utolsó emlékem Rio és az, hogy de gáz volt. Azt azért nehéz kiverni az ember fejéből.

Van sportpszichológusa? Csak mert bevallottan izgulós típus, és például az biztos nem volt könnyű, hogy a világbajnokság utolsó napjáig várni kellett a versenyzésre.

Kozma Dominik volt a szobatársam, ő vette át a hatalmat. Ő egy kicsit jobban fel volt pörögve, már az első naptól úszott és jól is nyitott, neki ez onnantól végigment. Régen mindig Balog Gabival vagy Evelynnel voltam egy szobában, most kerültünk össze Domával, de már ezer éve ismerjük egymást, tudtuk, hogy nem lesz semmi probléma. Úgy néz ki jól is sült el, mert a mi szobánk nyert két érmet, és ez nem minden szobára jellemző.

Emlékezetes pillanata ennek a világbajnokságnak, amikor az ezüst után kimászott a medencéből és a rajtkőről üdvözölte a közönséget.

Nagyon jó hangulat volt, ilyet azért nem sokat látni a világ többi részén.

Tényleg ennyivel másabb volt a Duna Aréna és a magyar közönség által teremtett hangulat, mint amilyen mondjuk a kazanyi vagy a barcelonai volt?

Barcelonát és Kazanyt sem lehet lebecsülni, de itt valami különleges volt. Nem tudja senki, hogy miért.

Ilyen, hogy reggeltől estig ennyien legyenek, ilyen show legyen, szerintem ez nem volt jellemző eddig.

Milyen típusú versenyző: aki időt akar úszni, vagy aki a versenytől függően határozza meg a taktikát?

Most a döntőben a versenyzés volt a fő szempont. Rossz időt sem úsztam, vb-döntőben a 4:08.38 nem mindennapos. Ahhoz, hogy valaki nyerjen, ennél viszont már több kell, ahhoz már 4:06-os idők kellenek.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

A győztes, Chase Kaliszt utol lehet érni? Nagyon domináns volt.

Két amerikai úszott kiemelkedően, ő és az új fiú, Caeleb Dressel. Én pont kifogtam, mert a többiek nem voltak olyan jók.

Ilyen szempontból párhuzamos a karrierje Cseh Lászlóéval. Neki ott volt Michael Phelps és Ryan Lochte, önnek pedig Phelps, Lochte, Cseh és most Kalisz. Cseh egy idő után azt mondta, dobja a vegyest. Ön mire váltana, ha váltana?

Vagy a 200 mell vagy a 200 pillangó jöhetne szóba, de utóbbi magyar szempontból pokoli erős. A mellen, amíg Gyurta Dani jó volt, addig senkinek nem volt esélye. Most nem ment neki annyira, de ha formában van, akkor nem lehet a közelébe érni. Azt, amit ő meg tud úszni, nem biztos, hogy menne, de döntő körüli időket tudok úszni, még úgy is, hogy sose készültem mellre. És 200 vegyesen sem vagyok olyan rossz, de inkább a 400 az én számom.

Ha már szóba került Gyurta Dániel, ha esetleg tanácsot kérne öntől, mit mondana neki?

Az a furcsa, hogy azt látom, Evelyn, Zsu (Jakabos Zsuzsanna – a szerk.), a Dani meg én nagyjából egy helyről jövünk.

Rengeteget úsztunk kiskorunkban és ez mindannyiunkra rányomja a bélyegét. Picit azt érzem, hogy ki vagyunk égve.

Az, hogy én jól bírtam fizikailag, az maximum annak tudható be, hogy nekem nem 200-at kell úszni és pár évvel később is értem be náluk. De az évek megviseltek minket, lehet, hogy kéne egy kis pihenő, mert például Dani évek óta nem pihent szerintem normálisan.

Ekkora különbség az akkori és a mostani edzések között?

Széles Sándornál sokat úsztunk lassan. Inkább a mennyiségre mentünk. Működött is, mert nagyon fiatalon nagyok jók lettünk, de mindannyiunknál ugyanaz volt a baj, például Daninál is, hogy hiányzott a dinamika. 100-on sosem voltunk igazán jók. Se ő, se mi. Ez pedig a mai úszásba már nem fér bele, hogy majd jövök a végén, mert már nem tudsz úgy jönni, hogy az elég legyen.

Mennyire jellemző a magyar úszásra, hogy egy séma szerint készítik fel a gyerekeket?

Egyre jobb a helyzet, erre már sokan rájöttek, meg sok dolgot emeltünk át a külföldiektől. Az intenzitás és a sebesség is egyre jellemzőbb itthon is. Anno nyolc kilométert úsztunk edzéseken, én most már maximum kicsivel többet, mint hetet szoktam, de 400-ra készülve. Egy 200-as úszónak szerintem még ennyit sem kellene. Ezt napi kétszer szoktam úszni, bár ebben sem hiszem, hogy a mindig napi kettőhöz ragaszkodni kell.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Széchy Tamásnál a 15-20 kilométeres napi úszóadagok teljesen megszokottak voltak.

Inkább csak az elején, a végén ők is kevesebbet úsztak sokkal, meg ők figyeltek az intenzitásra is. Aztán Széles Sanyi bá’ kitalálta, hogy sokat kell úszni, jó technikával. Az akkoriban újdonság volt. De ha őszinték akarunk lenni, amit Széchy oktatott, az közelebb állt a mai úszáshoz, mint amit mi úsztunk. Csak azt nem tudom, hogy mi miért nem azt csináltuk.

Tamás bácsi szerintem olyat tudott, ami 25-30 évvel megelőzte önmagát.

A világbajnoki ezüst mennyivel ér többet az Európa-bajnoki aranynál, amiről tudjuk, hogy szart se ér?

Ezzel a komoly idővel igenis van értéke. Azért elég komoly embereket vertem meg. De azt még mindig tartom, hogy meg kell nézni, mit ér egy érem a magyar úszósportban, meg hogy mit ér más teljesítmény más sportágban.

Milyen más sportágra gondol?

Bármelyik csapatsportágra. Anyagilag és megítélés szempontjából is. Mert nem hiszem, hogy Cseh Laci vb-ezüstje annyit ér, mint amennyit kap érte.

Vagy ott van a 4×100-as gyorsváltó, ami egy csapat és 750 ezer forint jár fejenként a bronzéremért?

Hát nem tudom, azért ezen el lehet gondolkodni, mert, ha az ember csak az úszásra teszi fel az életét, akkor mi van? Most nekik is ott a kérdőjel a fejükben, hogy akkor mi van? Mert ugyan megvan a bronz, de Bohus Ricsi Amerikában befejezi az egyetemet és elgondolkodott azon, hogy 24 évesen befejezi az élsportot, és vagy ott, vagy itthon inkább dolgozik, mert jobban megéri. Meg kéne itthon fontolnia ezt egy-két embernek, mert az a bronz óriási teljesítmény.

Ön tanul/tanult valamit?

Tanulásban nem tudtam soha eldönteni, mi az, ami annyira le tud kötni, mint az úszás. Úgyhogy ezt még keresem, de én kicsit fordítva csinálom a dolgot, mert ugye jártam a világot, „dolgoztam”, majd elválik, mi az, ami érdekel az úszáson kívül. Még van vagy három évem az úszásban, majd eldöntöm, mit csinálok helyette.

A vizes vébé utáni sajtótájékoztatón sem önöket ünnepelték, inkább már az volt a kérdés, Bienerth Gusztáv lemond-e vagy sem. Mennyire érzik a sportolók azt, ami jelenleg a Magyar Úszó Szövetségben és akörül zajlik?

Mi már ott is szomorúak voltunk, hogy erről kellett fél órát hallgatnunk. Nem biztos, hogy erről kellett volna szólnia a dolognak. De emiatt nem is tart ott a magyar úszás, ahol tarthatna. Több éve erről van szó. Szomorú, hogy valaki úgy gondolja, Kapás Boginak ad két dresszt, egy szemüveget meg egy sapkát a vébére, meg három pólót egy hétre és szerintük ez normális. Az a lány, olimpiai bronzérmes, világbajnoki érmes, egy Eb-n nyert négy aranyat, egész héten úszott és úgy gondolták, egy sapka meg egy szemüveg az elég lesz. Ennek nem szabad előfordulnia.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Mi lehet a gond?

Hogy miközben arról beszélünk, hogy ki az elnök és ki nem az elnök, ezzel igazából senki nem törődött.

Ahogy arról sem beszél senki, hogy mitől lesz jobb.

Ez tavaly is így volt?

Gyárfás Tamás idejében is voltak problémák, de akkor kicsit biztosabb kezekben volt ez az egész dolog. Ott néha lehetett kérni. Az elmúlt időszakban lényegében nem történt semmi. Az edzőtáborok sem voltak elintézve, mert én például Sierra Nevadába járok, egy évben két edzőtábort kérek. Ennyit, hogy elutazhassak Spanyolországba. Mos egyszer sikerült eljutnom. Meg lehet nézni azt is, hogy itthon például minden számban indítottunk versenyzőt, máskor meg alig utazunk el valahova, mert csak pár úszóról feltételezik, hogy döntőt tudnak majd úszni. Ha egy olyan országgal akarjuk felvenni a versenyt, mint Amerika, akkor ennek nem így kellene történnie.

És fontos, hogy a 10 milliós Magyarország felvegye a versenyt a 300 milliós Egyesült Államokkal?

Így is felvesszük a versenyt, Európában mi vagyunk a legjobbak. És ezt mindenki tudja.

Most persze Katinka hozza a nagy részét, de nézzük meg, mennyi érem, mennyi helyezés van mellette. Nem kevés. Azért vannak komoly teljesítmények. És ezt akkor is tartom, ha én már nem fogok úszni. A mi generációnk elég sikeres, nem véletlenül volt itt ez a vébé, voltak itt Eb-k és lesznek még világesemények Magyarországon.

Van ilyen generáció a mostani fiatalok között?

Úgy néz ki, hogy lesz. Milák Kristóf, Németh Nándor, Késely Ajna nevével fémjelzett fiatalok, akik ifi Európa-bajnokságon annyi érmet nyertek, mint mi.

Ők nagyjából tíz évvel fiatalabbak. Mi az oka, hogy közte nem volt egy ilyen generáció sem?

Az új munka náluk kezdett el működni. Egy ideig mindenki vagy a régi edzést akarta, vagy kicsit újabbat. Amit ők csinálnak, az már nem ugyanaz, mint amit mi, és ez náluk működik.

Hosszú Katinka élharcosa lett a profi úszók érdekvédelmének, viszont a szervezetben, amit alapított, nincsenek magyarok. Amikor erről érdeklődtünk, a sajtósa azt mondta, megkeresték a magyarokat is, de nem volt a részükről hajlandóság.

Nekünk nem szólt egy szót sem. Shane-nel január elején beszéltem utoljára, azóta csak köszönünk egymásnak, gratulált az eredményemhez, én is gratuláltam nekik. Pedig egy uszodában vagyunk, de nem beszéltünk egy szót sem. Shane-nel mi viszonylag közel álltunk egymáshoz, de aztán nem tudom mi miatt, egy ideje már nem így van. Pedig nem vesztünk össze. Megy a kavarás az elnökség körül, nekik erről más a véleményük, ami nem biztos, hogy rossz.

Viszont amit például elkezdtünk ősszel, amikor összeültünk páran, abból nem lett semmi.

Ott álltunk Katinka mellett, de aztán nem történt semmi. Azóta is egyszer volt egy egyeztetés Bienerth Gusztávval, állítólag összeírtunk négy pontot, na, hát abból se lett semmi. Én nem látok nagy változásokat.

Egy úszó  ússzon vagy sportpolitikával foglalkozzon?

Az a jövő valamennyire, amit ők csinálnak, ezt nem vonom kétségbe. Az atlétikában például sokkal több pénz van, mint az úszásban. A FINA az egyik legnagyobb szervezet a világon, ha nem megy ebbe az irányba, az nem lesz jó a sportágnak. De, ha Magyarország sem fejlődik ebben, akkor nem biztos, hogy tartani tudjuk majd a lépést, majd csak Katinka, meg esetleg még egy-két ember, de tömegesen nem biztos.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Nagy port kavart, hogy a FINA új szabályokat vetett be a Világkupán. Mit gondol ezekről?

Ebbe már mindenki beleképzelt mindent. Azt sokan nem bírták megcsinálni, amit Katinka, hogy sok számban elindult, de 3-4 számot általában már mindenki le szokott úszni. A számok limitálása nem jó, mindenki annyi számban úszhasson, amennyiben akar. A pénzdíjas változtatások, hogy az 1-6. helyezettnek jár jutalom, az jobb, mert eddig volt 10-15 ember, akik végigjárták a világot és bezsebelték a pénzt. Mostantól majd többen fognak azért harcolni, hogy benne legyenek a hatban. És, ha a FINA tanult a budapesti vébéből, akkor majd bármelyik Világkupán meg tudják tölteni a lelátót. Hatalmas látványosságot lehetne csinálni a Világkupából, és még több versenyző menne.

Mi, magyarok feltaláltunk valamit, amit használhat a FINA, részükről ebben óriási lehetőség van.

Ezt a szintet, ami itthon volt, még senki nem ütötte meg, minden annyira klappolt. Szerintem a Városligetben rendezett szinkronúszás vagy az óriás-toronyugró helyszín is nagyszerű ötlet volt, nem is tudom lehet-e jobbakat kitalálni. Az, hogy miért nincs nálunk úszó Világkupa, azt meg nem is értem. Vagy miért nincs itthon olyan verseny, mint a Mare Nostrum, vagy épp a római viadal. A rómait mindenki nagyon szereti, kijár mindig 2-3 ezer ember, jó a verseny, jó a hangulat. Mi ezt simán tudnánk überelni. Nálunk hét napig nem volt üres hely.

A tokiói olimpia benne van még?

Benne lehet, ezzel az idővel is. Olyan sokat nem változott a vegyesúszás, és nem hiszem, hogy a következő három évben akkora változások lesznek.

Van még önben annyi, hogy ezen a 4:07.47-es időn javítani tudjon?

Már nem ott tartok, hogy szinten tartsam magam. Hanem ott, hogy vagy jön egy olyan lépés, ami különleges és azért megéri ezt a munkát belefektetnem, vagy nem. Hogy lesz még egy Eb-aranyam, meg vb-ezüstöm vagy -bronzom, az tök jó. De arra már nem vágyom, hogy még egy ugyanolyan versenyem legyen.

Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.