Kovács Zsófia sporttörténelmi tettet hajtott végre pénteken azzal, hogy egyéni összetettben ezüstérmet szerzett a kolozsvári Európa-bajnokságon. Ebben a műfajban ilyen jó eredmény még sosem született a sportág honi történetében.
Nagyon-nagyon örülök, egyszerűen forog velem a világ, még ki se jutottam a mixed zónából, körbevettek az újságírók, nyakamban lóg az érem, szinte azt se tudom, hol vagyok, sodródom az eseményekkel, eredményhirdetés, interjúk, nekem ehhez még hozzá kell szoknom. Már a melegítésen minden jól ment, meg voltam elégedve. Amikor beléptem a csarnokba, és megláttam a nagy közönséget, egy pillanatra meglepődtem, hiszen nem vagyok ehhez szokva, de egyáltalán nem lett úrrá rajtam az izgalom, szinte fel se fogtam, hogy Eb-döntőben vagyok. Mivel egyéni összetett volt, csak egyet kellett ugranom, nagyon jó lett a Jurcsenko dupla csavar, beleálltam, nem volt lapos. A jó pontszám és az első hely lendületet adott. A felemáskorlátom talán kapkodósabb volt a selejtezőhöz képest, de minden kötésem megvolt, és jó pontszámot is kaptam rá. Ekkor még követtem, és tudtam, hogy 2 szer után is az élen állok.
Gerendán utolsóként szólították a magyar versenyzőt, ez a szer áll a legkevésbé közel a szívéhez, de higgadtan indult neki ennek is:
A mumus szerem előtt se izgultam, szép, lendületes gyakorlat volt, persze apróságokon még kell javítani. Mivel azonnal mentem a következő szerhez, már nem tudtam, hogy hányadik helyen állok. A talaj is nagyon jól sikerült, de tudtam, hogy a brit versenyzőnek erősebb a talaja, mint az enyém. Egyáltalán nem vagyok csalódott, hogy végül ő nyert és én ezüstérmes lettem, óriási dolog ez számomra. Még nem tudok a szombati döntőkre koncentrálni, de ahogy beérek a szállodába már csak ez fog lebegni a szemem előtt.
Az egyéni összetettet a brit Elissa Downie nyerte, a francia Melanie De Jesus Dos Santos pedig a harmadik helyen végzett.
