Itt az ideje, hogy rendbe tegyük ezt a Dagály, vagy legújabb nevén Duna Aréna kérdést, ha már a kiemelt állami beruházások főnöke zavarában nem képes rá. Fürjes Balázs ugyanis azt találta mondani az ATV csütörtök esti Egyenes Beszéd című műsorában, hogy a 2017-es vizes-világbajnokságra a Dagály-fürdő területén épülő új uszoda első terve, az,
Márpedig a blöff árverést jelent. Kérdés, ki vert át kit?
Honlapunk megkereste Ferencz Marcell Ybl-díjas építészt, aki a legelső pályázattól benne van a tervezésben és a kivitelezésben, megkérdeztük tőle: blöff volt a látványterv vagy sem?
A kiváló szakember annyit mondott: “Hrabali fordulattal kihátrálnék ebből a kérdésből.” Azaz nem kívánt nyilatkozni a témában.
A 24.hu három, a világbajnokság szervezésében, az uszoda kivitelezésében dolgozó, de egymástól független informátor elmondása alapján mégis kísérletet tesz arra, hogy apró mozaikok alapján összerakja a történetet.
Időről időre
A Magyar Úszó Szövetség pályázott és a 2013-as, barcelonai világbajnokságon megtartott FINA-kongresszus úgy döntött: Magyarország rendezheti a 2021-es vizes-világbajnokságot. Felállt a szervezőbizottság, elkezdődött a munka.
2014. februárjában ismertük meg azokat a legelső látványterveket, amelyekkel a a 2021-es vb-re pályáztunk a FINA-nál, és amelyek akkor még csak tervasztalon léteztek – hiszen idő volt bőven a részletes tervezésre, kivitelezésre, közbeszerzésre.
Újabb egy év után jött a váratlan fordulat, a mexikói Guadalajarának elfogyott a pénze, lemondta a 2017-es vizes-vb rendezését.
Itt jött az ötlet Gyárfás Tamás FINA-alelnök részéről, ha már lúd, legyen kövér, majd Magyarország beugrik. Gyorsan intézkedett, a kormány is áldását adta a projektre, így egy hónappal később Orbán Viktor és Gyárfás Tamás az Országházban már parolázott is Cornel Marculescuval, a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) ügyvezető igazgatójával, miután aláírták a szerződést.
Felgyorsult a tempó, hiszen bő két év maradt egy gigaberuházás tető alá hozatalára, uszoda meg csak papíron létezett.
A nemzetközi sportesemények pályázatához ugyanis sehol a világon nem kérnek jogerős építési engedélyt. Az új sportépületek esetében bőségesen elég a látványterv. A FINA-t nem kellett átverni.
De akkor mért láthatott ekkor ilyen gyönyörű hullámforma uszodát a nép,
vagy egy másikat, ami vízszintes hullámokkal hódított és nem azt, ami végül elkészült.
Mást mutat a látványterv, mást a kivitelezési és az engedélyezési terv
A küllemnek városarculati jelentősége van, nem pedig vb-szervezési, hiszen a FINA döntéshozóit nem érdekli a külcsín. Számukra az a fontos, hogy a világbajnokság uszodája az úszók számára biztosítson mindent, ami fontos, amit ők kötelezően előírnak.
Érdekes az is, a beruházás kezdeti szakaszában még Vígh László volt a felelős, de 2015-februárjában, nagyjából akkor, amikor Magyarország képbe került a 2017-es vb-vel kapcsolatban, Fürjes Balázst nevezték ki a Nemzeti Sportközpontok élére.
A szűkös határidő miatt Fürjes rohamtempóban terveztetett, egyszerüsíttetett, kiviteleztetett. Ferencz Marcell fentebb látható látványterveit megnyirbálták, mert megvalósításuk túlságosan időigényes, drága lett volna és a FINA is kért változtatásokat ezért kellett elfogadni többek közt.. A homlokzatot egyszerűsítették és készítettek egy olyan kivitelezési tervet, amely még mindig nem tartalmazott mindent, de már alkalmas volt arra, hogy a kivitelezésért versengő cégek beárazzák és megindulhasson a gyorsított közbeszerzés.
Azok a tervek, amelyeket a közvélemény először megismert, tehát valós, Ferencz Marcell irodája által készített látványtervek voltak, csak éppen nem dolgozták ki azokat részletesen. A koncepció tökéletes volt arra, hogy pályázzanak vele, de építési engedélyt semmiképp nem adtak volna rá.
Ezért volt kár idő előtt a közvélemény elé tárni, mert így csak az dőlt be a “blöffnek”, az lett felültetve, aki “hullámos” épületet vártés kockát kapott Duna Aréna néven.
