Magyar idő szerint pénteken hajnali fél kettőkor kezdték el a tengerentúli profiliga játékosbörzéjét, melyre honfitársunk is jelentkezett. A drafton két körben választanak a csapatok, harminc-harminc húzás van a két fordulóban.
Az előzetes várakozások a második kör végére várták Hanga Ádámot, csütörtökön azonban már olyan tippeket is olvasni lehetett, melyek szerint 54. helyen is elkelhet honfitársunk. Végül az 59. helyen olvasták be a nevét, ami azt jelenti, hogy a továbbiakban a texasi San Antonio Spurs figyeli árgus szemekkel a teljesítményét.
“Nagyon gyors, atletikus játékosról van szó, akinek kiváló a támadórepertoárja. Tetszett nekünk az egyénisége is, meglátjuk mi következik” – mondta róla a Sarkantyúsok általános igazgatója, R. C. Buford.
Mi is az a draft? – Gyorstalpaló
A draft az észak-amerikai sportokra jellemző, amikor fiatal játékosok jelentkeznek a ligába. Az NBA-ben 22 éves korig lehet játékosbörze útján bekerülni a mezőnybe, egyetemi bajnokságokból, illetve a világ különböző pontvadászataiból érkeznek kosárlabdázók.
Minden alapszakaszt követően egy úgynevezett lottósorsolás útján dől el, mely csapat választhatja ki az adott év legtehetségesebb fiatalját, erre pedig az évadot legrosszabb mérleggel záró együttesnek van a legnagyobb esélye – a rájátszásba be nem jutó 14 klub vesz részt az úgynevezett lotteryn, így alakul ki az első tizennégy sorrendje. A maradék tizenhat csapat között eloszlik a többi cetli.
A papírforma gyakran felborul, illetve a draftcetliket elég sokszor bevonják egy-egy cserébe. Idén például így történhetett meg, hogy az 1/1-es húzásra csak nyolcadikként esélyes Los Angeles Clippers lett volna jogosult, ám egy szezon közben történ tranzakció során a gárda cetlije Clevelandbe vándorolt. A Cavaliers idén ráadásul pocsék idényt zárt (második legrosszabb mutató), önerőből pedig a negyedik „pick” is meglett.
Ez sporttörténelmi pillanat is egyben, ugyanis korábban még nem választottak ki magyar játékost az NBA draftján. Az eddigi egyetlen hofitársunk, aki bemutatkozhatott a tengerentúli bajnokságban Dávid Kornél volt, ő azonban szabadügynökként szerződött az USA-ba. 2003-ban Bencze Zoltán próbálkozott meg a játékosbörzével, ő azonban nem járt sikerrel.
“Köszönöm szépen mindenkinek aki fenn maradt ilyen kesőig, és szurkolt nekem! Nagyon nagyon örülök ennek a dolognak! Most alszom egy nagyot, es holnap részleteket is fogok írni:)! Jó pihenést mindenkinek!” – írta Facebook-oldalán Hanga.
magasság/súly: 200 cm/90 kg
posztja: bedobó
válogatottság: 30
klubjai: BLF-Palota KK (1998-2005), Albacomp (2005-2011), Manresa (spanyol, 2011-)
Legjobb eredményei: bajnoki ezüstérmes (2011), bajnoki bronzérmes (2008), U14, U16, U18, U20 országos bajnok, Közép-Európai Liga (CEBL)-győztes (2009
Hanga nemrég szerződött a spanyol Manresa csapatához, a két dolog azonban nem üti egymást: a Spurs minden bizonnyal hagyja Európában pallérozódni a magyar válogatott játékost, aki aztán szerződése lejárta után, illetve esetleges kivásárlása esetén kerülhet át Észak-Amerikába. Ezt maga a játékos is elmondta korábban, hogy elsőre az Ibériai-félszigeten állná meg a helyét. Mázlinak mondható, hogy a San Antonio csapott le Hangára, ugyanis a liga egyik legjobb edzője, Gregg Popovich által dirigált szakmai stáb előszeretettel nyúl a nem amerikai játékosokhoz, illetve a későn draftolhakhoz.
Az egyik legszebb példa erre Manu Ginobili, aki 1999-ben csak az 57. helyen kelt el. Őt még Olaszországban “jegelték” egy ideig a Sarkantyúsok, majd 2002-ben átvitték a tenegerntúlra. Azóta? Háromszoros bajnok a csapattal, kétszer szerepelhetett All-Star-gálán, 2008-ban pedig az év legjobb hatodik emberének választották.
A drafton egyébként a toronymagas esélyes Kyrie Irving kelt el az első helyen (IDE kattintva megtekintheti a teljes listát), ő a Cleveland Cavaliers együttesében folytatja a pályafutását.
Fizetések az NBA-ben
Az úgynevezett major sportoknak megvan az a sajátosságuk, hogy fizetési sapka szerint működik egy klub, azaz nem lehet agyba-főbe szerződtetni a játékosokat, minden egyes kontraktusnak súlya van a büdzsében. Az idei idényben 58 millió dollár volt a sapka határa, ugyanakkor az NHL és NFL ellenére az NBA-ben „soft cap”-et használnak, ami engedményt ad arra, hogy ezt a határt átlépve, bizonyos feltételek mellett újabb játékosokat lehessen igazolni – igaz ezekben az esetekben többnyire már meg van kötve a klubok keze.
Érdekesség még, hogy a draft során az első körben kiválasztott kosárlabdázóknak kötelező fizetést adni, ugyanakkor akik a második karikában kelnek el, azoknak nem. Ők vagy már meglévő szerződés tudatában jönnek, majd kiválasztásuk után visszatérnek csapatukhoz, ahol továbbra is pallérozódnak, vagy megpróbálnak a Summer League keretein belül biztosítani. Erre a bajnokságra Las Vegasban szokott sor kerülni, idén azonban törölték a programból, mivel lejárt a liga kollektív szerződése, a tulajdonosok és a játékos-szakszervezet vív ádáz csatát egymással. Ebben a szezonban az NBA 30 csapatából 22 zárt mínusszal. Ha nem jutnak egyezségre a felek, az NHL-hez hasonlóan itt is törölhetik a teljes szezont – idén nyáron ugyanez a helyzet az amerikai focisták háza táján.
Visszakanyarodva a fizetésekhez, idén Kobe Bryant tette zsebre a legtöbbet, a Los Angeles Lakers ásza ugyanis közel 25 millió dollárt keresett, de a TOP30-ban mindenkinek legalább 13 és fél millió dollár került a számlájára minden hónapban.
Aki még egy szezont sem töltött el a ligában, annak is minimum 490 ezer dollár üti a markát évente, ha bekerül a bajnokságba, aki pedig már legalább egy éve az NBA-hez tartozik, annak már közel 800 ezer a minimálbére. Öt idény után egymillió fölé kúszik a mutató, míg tíz, vagy annál több szezont követően 1 millió 399 ezer a minimum fizetendő összeg.
