A határon túli magyarság először az április 6-i választásokon élhet szavazati jogával. Az ehhez szükséges jogi szabályozás eredete visszanyúl 2010-re, amikor az új alaptörvény megszövegezése, a választási és az állampolgársági jogszabály módosítása mérföldkövet jelentett a nemzetpolitikában. A regisztrációt a külföldön élő magyar állampolgárok tavaly augusztus óta levélben, november 1-jétől pedig elektronikus úton is kezdeményezhetik.
Elemzők kétszázezer körülire becsülik azok számát, akik magyarországi lakcímmel nem rendelkeznek, és regisztrálás után élni fognak a véleménynyilvánítási lehetőséggel. A Nemzeti Választási Iroda honlapján elérhető adatok alapján a Magyarországi lakcímmel nem rendelkező, névjegyzékbe vett választópolgárok száma március 3-án több mint 150 000 fő.
A Csongrád Megyei Kormányhivatal is befogadhatta és továbbíthatta az állampolgársági kérelmeket, a megyében számos településen tettek esküt az egyszerűsített honosítási eljárás keretében állampolgársághoz jutó, határon túli magyarok.
Az április 6-i választás előtt egy hónappal érdekes kérdés, vajon milyen a szavazási hajlandóság a határon túli területeken? A számok azt mutatják, hogy a Romániában élő magyarság a legaktívabb, mert onnan már 81 ezernél is többen jelentkeztek. Őket a délvidékiek követik közel 25 ezer regisztrációs kérelemmel, míg a sorban harmadik Németországból eddig valamivel több, mint 1500 magyar jelezte, hogy szavazni szeretne.
Erről a témáról tart határon túli magyar szervezetek vezetőivel közös tájékoztatót B. Nagy László kormánymegbízott.
Március 5-én, a Megyeháza III. emeleti kistanácskozó termében Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Csomortányi István az Erdélyi Magyar Néppárt regionális szervezési igazgatója, és Zsoldos Ferenc, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács alelnöke ad tájékoztatást arról, hogyan értékelik a határon túli honfitársaink a szavazás lehetőségét, milyen regisztrációs és szavazási hajlandóság tapasztalható?