Nem lehet most nem Kövér Lászlóról írni.
A Fidesz egyes számú tagkönyvének tulajdonosa azt találta mondani a héten, hogy:
Egy normális homoszexuális tudja, hogy a világ rendje micsoda, hogy ő így született, ilyenné lett. Próbál ehhez a világhoz alkalmazkodni úgy, hogy nem tartja magát feltétlenül egyenrangúnak.
Elsőre az az ember reakciója, hogy beszéljen Kövér, amit akar, annyi sületlenséggel, hazugsággal, hibbant alternatív valósággal sokkolnak minket folyamatosan, hogy inkább oda se hallgatok, legföljebb röhögök.
Csakhogy Kövér nemcsak hogy közszereplő, hanem a legfőbb közjogi méltóságok egyike, hazánk országgyűlésének elnöke. És ne törődjünk bele, hogy ennek a cudarságnak sincs következménye.
Kövér a kijelentése dacára a helyén van, a helyén marad. Mit jelent ez?
Azt, hogy a hatalom teljesen rendjén valónak találja a melegek „egyenrangúsítlanítását”. A következmény egynapos ellenzéki felháborodás. Ennyi.
Kövér nem először nyilvánul meg botrányosan, és nem először emlegetünk a neve kapcsán sötét középkort, meg olyanokat, hogy a házelnök kiiratkozott a civilizációból, hogy gazember, de legalábbis udvari bolond.
Emlékszünk a 2015. decemberi kijelentésére?
Nem akarjuk Magyarországot férfigyűlölő nők és a nőktől rettegő feminin férfiak, a gyermekekben, családokban csak az önmegvalósítás akadályát látó jövőtlenség társadalmává tenni. Azt szeretnénk, ha fiaink nem csak tanulhatnák, hanem értenék is Petőfinek ‘Ha férfi vagy, légy férfi’ című versét, ha lányaink pedig az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, hogyha unokákat szülhetnének nekünk.
Ezt is elintéztük azzal, hogy na, ennek tényleg bealkonyult. Aztán mi történt? A kormányzat nyíltan hitet tett Kövér mellett, és világossá tette: számára minden nő annyit ér, amennyit szül.
Kövér „fogainak kerítésén” (copyrigt: Áder János) röppent ki az a kifejezés is, hogy: totalitárius liberalizmus. S ő volt az is, aki a plakátkampány ellenzői mögött nemzetközileg kiképzett ágenseket vizionált, valamint hátsó szándékkal szervezett invázióról beszélt.
Csupa bolondság, persze, ám az, hogy a pártja sose határolódik el tőle, nem sok jót ígér. Rengeteg embert aláznak meg a kijelentései, melyek megfélemlítő erővel hatnak. Ne feledjük, mindig szavakból lettek a későbbi vezényszavak, és a kis határátlépéseket övező reménykedés (majd abbahagyja, ez csak véletlen, szerencsétlen megfogalmazás) és hallgatás (ne szólj szám, nem fáj fejem) nyitotta meg az utat a kiteljesedett gyalázat felé.
Most ott tartunk, hogy Kövér csak azt mondja, amit a vélt többség gondol. „Hülye melegek, mit akarnak? Undorítóak… És olyan felszabadító ezt világgá kürtölni, s ha Kövér kimondja, kimondhatom én is. Sivalkodnak a liberálisok, naná, de hát ezek nemzetvesztők, mindenkit buzivá süllyesztenének, azért akarnak gyereket adni a homokosoknak, hogy kiteljesedjen a melegkiképzés, és aztán a meg nem születettek helyére jöhessenek a migránsok. Babáznának, de a szülés smafu, a szenvedés nem kell, csupán a móka és kacagás, amit egy gyerek felnevelése jelent?”
Vizsgáljuk máshonnét is, mit jelent az állítás, miszerint a gyereket örökbe fogadó meleg egy önző, szemét alak, hiszen elveszi a jogot a babától, hogy rendes családban nőjön fel.
Tényleg elveszi azt a jogot? A hosszú ideje intézetben lévő gyerek a szerető családjából lett kitépve? Hosszú az útja annak, míg egy gyermek örökbeadható lesz, és pontosan tudjuk, addig a kicsik micsoda traumákat szenvednek el. Azt is tudjuk, hogy az úgynevezett „normális” családok jelentős része sem a séma szerint működik, rengeteg a gyerekét egyedül nevelő (jellemzően) nő, a sok gyerekkel magára maradt szülő. Ők is aljaemberek? És mi a helyzet a reprodukációs szintet alulról karistoló kétgyerekesekkel? És az egoista egygyermekesekkel? A szinglikkel?! Csupa felelőtlen, antiszociális társaság.
A normális homoszexuális – mondja Kövér – tisztában van azzal, hogy nem egyenrangú. Ráadásul ez a „nem normális homoszexuális” önmagát normálisnak, mi több, a heterókkal egyenrangúnak tartja. Ez végképp több a soknál, s ebből is látszik, ugye, hogy nem normálisak.
Aggasztóak ezek a nyilatkozatok. És aggasztó, mennyien bagatellizálják ezeket a nyilatkozatokat. Hallom, hogy ne kiabáljunk nácizmusról, ne nevezzük Kövér szavait és a körülötte létrejövő magyarázkodást veszélyesnek. Ezeket tényleg nem mondta. Csak éppen annyit jelentett ki, hogy a melegek nem egyenrangúak a többséggel. Vagyis azokkal, akiket ő és a mögötte álló hatalom normálisnak tart. Hogy ebből mi következik? Azt már ne neki és az elvtársainak kelljen kimondani. Kövérék csupán megágyaznak a gyűlölködésnek, ahogy eddig is tették. A többiről nem tehetnek, nincs is dolguk vele, elintézi a tömeg.
Kiemelt kép: Fülöp Dániel / 24.hu
