Poszt ITT

Hol egyél hurkakolbászt? Hát ott, ahol a macskapöcse szétmarja a beledet

Rézi bácsi a turistaösvényre tévedt. Hiba volt.

Hentesnél enni külön műfaj. Van, akit rá nem lehetne venni a világ összes pénzéért sem, hogy odaálljon egy zsíros könyöklő mellé és papírtálcáról, többnyire kézzel tolja a hurka-kolbászt, sült oldalast, csülköt, császárt, hasaalját, főtt fejet, debrecenit, kacsacombot stb. Van, aki meg imádja, hogy áll a szalonnák és kolbászok és nyers húsok között, és önfeledten burkol. Rézi bácsi ez utóbbi kasztba tartozik.

Mikor beleharapsz a kovi ubiba, kis lé fröccsen a szomszéd kabátjára, de ez benne van a pakliban, ezen nem veszünk össze. A macskapöcse szétmarja a beledet, de te férfiasan tűröd, sőt kérsz még egy káposztával töltött almapaprikát és egy méregerős cseresznyepaprikát is. A bajszodról csöpög a vörös szaft és a sárga mustár. A friss, puha, fehér kenyérrel feltunkolod a hurkacsörmőt a tálcáról. Kértél véreset is, meg májasat is, mert egyszerűen képtelen voltál dönteni. Az egészhez meg kell inni egy sört, mert anyukád is azt mondta, hogy a zsírosra mindig kell valamit inni, nehogy megfájduljon a hasad (nem mondott ilyet, de te így emlékszel, mert így akarsz emlékezni).

Szóval húsboltban étkezni egy vallás. A szekta tagjai már a Facebookon is jelen vannak, a „Hentesnél evők barátai körének” tizenháromezernél is több követője van. Ezt a népes rajongótábort irigyelhették meg azok a vendéglők, melyek az utóbbi időben egyre-másra nyitnak és tulajdonképpen hentesmenüt kínálnak. Kicsit kulturáltabb körülmények között, ám jóval magasabb áron. Szép, tiszta a környezet, le lehet ülni az asztalhoz, kijön a pincér, van kés és villa, sőt még tányér is. De a kínálat valójában ugyanaz, csak a tálalás csinosabb. De vajon sterilizált formában megmarad a hentesnél evés szinte barbár élménye? Ennek járt utána ezúttal Rézi bácsi.

Itt van példának egy szinte új hely, egy nemrég nyílott hentes-vendéglő, a Cupákos. A legfőbb pesti turistaösvény mentén található, a Dob és a Kazinczy utcák sarkán. Belül minimáldizájn: piros linóleum, egyenszékek és egyenasztalok, a falon régi fehér csempe, néhány kép. Csak eggyel elegánsabb a belső tér annál, amit mondjuk egy körúti hentesnél megszoktunk. A Cupákos választéka is csak eggyel szofisztikáltabb egy átlagos hússzentély kínálatánál. A főprofil itt is a sült kolbász, az oldalas, a csülök, a „Hús-hús-hús” tál (kolbász, tepertő, sonka). De eggyel már fentebb a léc: itt már van napi leves, meg gombapörkölt, meg borjúpaprikás, meg suprême csirkemell, sőt ribeye steak is! Sőt, sőt: somlói galuska!! Sőt, sőt, sőt: az oldalashoz pezsgős káposzta jár!!!

Na, nézzük, mi fér bele tíz euróba a Cupákosnál. Rézi bácsi sajnálattal jelenti, hogy nem sok. A napi leves 990 Ft. Babkrémlevest kapunk, rusztikus tálalásban érkezik: piros, zománcos bádoglábosban, fatálcán. Szép. Hangulatos. A leves sem rossz. Lágy, selymes, és érződik, hogy ebben a lében egykor valami füstölt huncutság főtt. Talán éppen csülök. A tetején olaj és ropogós sült hagyma az IKEA-ból.

Piros, zománcos bádogtálkában
Fotó: Rézi bácsi

A tízeurós keret jelentősen leegyszerűsíti a választási lehetőségeket. Kiesik az oldalas és a csülök, mindkettő 2890 forintba kerül. Szóba sem jön a steak (4490), a borjúpaprikás (3290) és a kacsamell (zöldborsófőzelékkel, 3290). Rézi bácsi úgy dönt, nem ad a sült kolbászért 1990 forintot, ezért az összegért a Nyugatival srégen a Pinczi hentesnél egy hétig kolbászozik. Túrós csuszát (1990) se rendel főételnek, mert az desszert.

Végül a resztelt kacsamáj mellett dönt (2190). Már csak azért is, mert a közelmúltig népszerű resztelt máj – Rézi bácsi őszinte sajnálatára – az utóbbi években szinte teljesen eltűnt a vendéglői étlapokról.

Ez is egy kis piros vájdlingban kapott helyet
Fotó: Rézi bácsi

Hatalmas adag kacsamáj érkezik. Csinos, meg kell hagyni, ez is egy piros lábosban kapott helyet. Vékony csíkokra vágott uborka, pár szelet kenyér. De jaj, a resztelt máj helyett lecsós máj vagy inkább májas lecsó érkezett. A magyar „resztelt” szó a német „rösten” igéből származik, annyit jelent tehát: pirított. Leggyakrabban sertésmájból, ritkábban borjúmájból szokás készíteni. De hát mindenféle májból elkészíthető tulajdonképpen. Ínyesmester például kockára vágja a májat, zsíron karikára vágott hagymát pirít, aztán megsüti benne a májat. Hagyma nélkül, borssal még jobb – teszi hozzá. Fokhagymával még jobb – teszi hozzá Rézi bácsi. Szóval a lecsós máj nem azonos a resztelt májjal. És ez lecsós. Rézi bácsi viszont reszteltet rendelt.

A kacsamájas lecsó egyébiránt nem rossz, de irdatlan mennyiség. Néha a kevesebb több – gondolja Rézi bácsi, és még azt is, neki amúgy télvíz idején eszébe nem jutna lecsót rendelni. Főleg nem Pesten.

3180 forintnál jár Rézi bácsi, sajnos kifutott a keretből, így aztán soha nem tudja meg, milyen a Cupákosnál a somlói vagy a velős csont.

Rézi bácsi megállapítja végül, hogy a Cupákosnál az árakat erősen a turisták pénztárcájához lőtték be, és valahogy a „Hús-hús-hús” mellé hiányzott neki a „hentesi feeling”: a tömeg, a zsírszag, a kézzel evés. Szóval az a barbár szakralitás, amit csak az ismer, aki naponta mártja hurkáját a mustárba.

 

Tesztelés időpontja: 2018. március 26.

Cupákos, Bp. VII. Dob utca 31.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik