Az ellenzék szappanoperát ad elő, a sajtó meg ezzel szórakoztatja a nagyérdeműt. Ki kivel, hogyan, mikor szövetkezik, konspirál, intrikál, hűtlenkedik, szakít, vagy épp békül ki.
Karácsony Gergely nemrégiben négyszemközt egyeztetett Molnár Gyulával. Ő lehetne a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, a Párbeszéd pedig közös listán indulna az MSZP-vel. Cserébe Párbeszéd-frakció is alakulna az Országgyűlésben. Szigetvári Viktor azonnal bejelentette, hogy véget ért az Együtt és a Párbeszéd választási szövetsége,
Korábban azon ment a hajcihő, hogy Fekete-Győr András miért ugyanabban a választókerületben indul, mint Juhász Péter. Botkát még korábban kifúrták, forradalmi programja is elenyészett, bár sokak szerint szimplán megfutamodott. Mindeközben Gyurcsánnyal senki nem akar szövetkezni, bár utóbb szárnyra kapott a hír, hogy lesz DK-MSZP együttműködés. Vagy mégse. Összeállt az LMP is az Új Kezdettel, sokan a Jobbikot is bevonnák egy választási nagykoalícióba.
Meggyőződésem, ha az ellenzéki pártok félretennék nézet- és érdekellentéteiket, és végre összefognának, volna esély megakadályozni a Fidesz négyötödét, és visszaszoríthatnák Orbánékat akár kétharmadra is.
De az ellenzék csak nem akar összefogni.
De miért is kéne az ellenzéknek összefogni?
Hát hogy leváltsák Orbán Viktort.
De miért is kéne leváltani Orbán Viktort?
Hát mert nem ilyen Magyarországot szeretnének.
És milyen Magyarországot szeretnének?
Hát demokratikus, európai Magyarországot.
Hát hogy nem olyan, mint a jelenlegi illiberális orbáni rendszer. Jó, jó, de milyen? Mert itt oly sokféle demokrácia volt már.
És mit jelent, hogy „európai”? A választók zömének fejében azt, amit Orbán tematizál: brüsszeli bürokratákat és diktátumot, Soros-tervet, migránsok tömegeinek erőszakos betelepítését, a nemzetállam felszámolását. Brüsszel a mai Bécs, ami ellen a fülkeforradalom kurucai felkeltek, Európa maga pedig egy elaggott, dekadens, hanyatló és öngyilkos képződmény, ami megtagadta saját egykori értékeit. Európa az, ahol fertőző betegségekben szenvedő afrikai és ázsiai milliók lepik el a nagyvárosok utcáit. Ahol no go zónák vannak, ahol szaporodnak a mecsetek és muszlim terroristák lapítanak minden sarkon.
Hollandiát? Spanyolországot? Németországot? Skandináv modellt? Macron vagy Merkel politikáját? Willkomment? Multikulturális társadalmat? Európai Egyesült Államokat vagy laza nemzetállami szövetkezést? Politikai korrektséget vagy csak jólétet és erős szociális hálót?
Mi az ellenzék fő üzenete? Hogy Orbánék lopnak, Mészáros Lőrinc gazdagodik, a rezsim a mi pénzünkből hülyít és uszít, az oktatás és az egészségügy katasztrofális helyzetben, viszont ott a felcsúti kisvasút, a térdeplő óvodások, a fideszes polgármesterrel díszített karácsonyfadísz meg pörkölt disznó „soros” felirattal. Megannyi skandalum, megannyi jel, hogy itt milyen elviselhetetlenek az állapotok, és ez mennyire nem Európa.
De valahogy engem most már inkább az érdekelne, hogy mit gondolnak ők Magyarországról, Európáról és a nagyvilágról. Hogy a jobboldal mit gondol, azt tudjuk, mert a jobboldal legalább megmondja.
Persze hallunk olykor programokról. Az egészségügy és az oktatás támogatása a stadionok helyett. Meg méltányosabb bérek, igazságosabb adózás. Kiszámítható jövő. És hasonló közhelyek és frázisok. De a legfőbb üzenet, hogy felszámolják a korrupciót, és számon kérik a lopott javakat. Na, ez utóbbi még komolyabb, mint az előbbiek.
akiket amúgy általában a saját pártjuk dobott oda koncnak. Kizártnak tartom, hogy a „Fidesz lop” jelszó akár pár ezer embert is mozdítana.
Az „Orbánék lopnak” mellett tán az is némi érdeklődésre tarthat számot, hogy a balliberális ellenzék mit gondol:
- a nemzetállam jövőjéről,
- a kétsebességes Európáról,
- a kelet-közép európai kis országok esetleges összefogásáról vagy össze nem fogásáról,
- a kívánatos magyar külpolitikáról és külkereskedelemről,
- a klímaváltozásról,
- a kapitalizmusról
- a globalizációról
- a politikai korrektségről
- a nyugati világban kulturális forradalmat vívó genderről
- a migrációról és annak kezeléséről, és mindezek miértjéről.
Engem speciel jobban érdekelne, mint a pörkölt disznó és a fideszes karácsonyfadísz, meg a többi. És nem a pártok körüli szakértők és értelmiségiek okosságai érdekelnek, hanem a pártok mindenki által érthető és világos mondatokban kifejtett véleményei. A politikai bulvár nem válthatja ki a valós kérdésekre adott válaszokat.
Lehet, hogy léteznek programok, amiket persze a kutya se olvas, de világkép mintha nem lenne. Amúgy egy pártprogram is elvileg az adott párt világról alkotott elképzeléséből jön. Az alapvetésből, hogy milyen társadalmat tartana ideálisnak. Mik az alapértékek, az elvek és a követendő normák. Mi az a nagyobb keret, amin belül lehet gondolkodni a jövőről. Mi a vízió és mi az identitás, vagyis kiket képviselnek és milyen célból.
A Fidesznek, illetve a jobboldalnak van elképzelése a világról, és ezt erős állításokban kommunikálja is. Ilyen többek között, hogy
Hát hogy demokratikus, európai Magyarországot. Ebbe ugyan sok mindent bele lehet gondolni, leginkább a bármit, ami nem Orbán Viktor, de ez roppant kevés. Talán ez is oka, hogy az ellenzék itt tart, és nem csak az, hogy a Fidesz lenyúlta a vidéki sajtót, vagy hogy a kis pártok képtelenek összefogni, mert taktikáznak.
A politikai baloldal pártjai nem adnak világképet, értékeket, identitást, víziót. De sebaj, a Fidesz ad nekik, saját maguk helyett is. Keretezi őket rendesen, ha már önmagukat nem keretezik.
Erre az ellenzék válasza, hogy Orbánék már megint milyen csúnyákat mondtak róluk, és hogy ez milyen felháborító, és mennyire mutatja, hogy a rezsim milyen.
Két verzió lehetséges. Az egyik, hogy az ún. „demokratikus ellenzéknek” nincs semmiféle határozott elképzelése és ennek megfelelően állítása a világról. Ezt sokan mondják is róla. A másik, hogy nagyon is van vízió, csak nem mer vele előhozakodni. Talán mert attól tart, hogy amennyiben előadná, a Fidesz nem négyötöddel, hanem kilenctizeddel nyerne.
Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt
