Városkánkat kicsinosítottuk az Ön érkezésére. A csatornafedeleket is lehegesztettük, nehogy bárki megzavarhassa látogatását, mely oly fontos nekünk. Főméltóságaink feszengenek az Ön érkezése miatt, rosszul aludtak, reggel pedig öblögették a szájukat, nehogy a kritikus pillanatban ne jöjjön ki hang a torkukon.
A tüntetők, a tervnek megfelelően már eltakarodtak az utcákról, a molinóikat összeszedtük a földről, hogy véletlenül se kerüljenek a szeme elé. A temetőt, ahol koszorúzni készül, rendbe tettük. Most már hősi temető, és a kurva liberálisokon kívül senki sem akad fenn azon, hogy a konfliktusok elkerülése végett itt-ott megszépítettük népeink közös történetét.
Szótárainkból töröltük a megszállás szót, baráti segítségnyújtásnak nevezzük ismét. Emiatt egész rezesbanda dolgozik azon, hogy ne tessék hallani látogatásakor, milyen hangot adnak ki az óra járásával ellentétes irányban megforduló halottak a 301-es parcellában.
Az ukránokat, akiket éppen meg tetszik szállni, már nem szeretjük. Támogatjuk a konfliktus békés rendezését az Ön kedvéért, semmi lelkifurdalásunk nincs amiatt, mert tétlenül nézzük szomszédunk élet-halál harcát.
Fotó: EPA / Federico Gambarini
Mi Önt szeretjük, Vlagyimir Vlagyimirovics. És nem tudunk a birodalom nélkül élni.
Nemcsak a gázról van szó, persze a gázért borulnak most térdre Ön előtt főméltóságaink, hanem mindenről, amit a mackó képvisel.
Tévedtünk, elnök úr, huszonöt évvel ezelőtt. Nem megy egyedül. Nem tudunk mit kezdeni a nyugati típusú demokráciával, az Európai Unió nem oldja meg a problémáinkat. Zavar minket a szólásszabadság, zavarnak a szabadságjogok, zavar minket minden ebben az új világban, és nem találjuk a helyünket.
Népünk, leszámítva néhány hőbörgőt, egyértelművé tette, hogy jobban szeretne egy olyan világban élni, ahol oligarchák irányítják az országot, ahol az ember nem szólhat bele saját sorsa alakulásába, helyette főméltóságok döntenek. Kit érdekel, hogy semmit sem lehet, ha cserébe kétszáz forinttal kevesebb lesz a rezsi? Még a fekete autók visszatértét is lenyelnénk, elnök úr.
Szóval itt van ez a kurva kis ország, amely nem szláv. A történelem folyamán eddig háromszor tetszettek nekünk análisan baráti segítséget nyújtani. Bár az elmúlt huszonöt évben a Mackó aludt, mindannyian érezzük, hogy Önnel felébredt, elnök úr, a birodalom visszatér.
Ne vétkeinket nézze, hanem, hogy milyen szépen pucsítunk.
És vegye el, ami tetszik.
