Én ezt raknám a címerünkre. Ezt a krátert, ezeket a fákat, annak a víznek a tükrét és azt a varangyot. A nagyhegyesi krátertó a legnagyobb magyar siker. A magyarnak nevezhető siker. Ahol a balsors régen kitépte már a földet. Felsírt, a szeme lángolt, bömbölt, ömlött a könnyagyag abból a szemből.
Ötvenkét évvel ezelőtt Nagyhegyes határában a Hajdúszoboszló-36 jelű gázkitermelő helyen a kiáramló gáz spontán begyulladt, majd a detonációt követően száz méteres lángnyelv csapott fel, amely hetekig égett. A tűz végül magától kialudt, miután a laza iszapréteg – amely miatt a robbanás maga is bekövetkezett – elfojtotta a kiáramló gáz útját.
Mióta a nagyhegyesi krátertónál jártam mást sem kérdezek az emberektől. Hallottál már a nagyhegyesi krátertóról? Jártál már a nagyhegyesi krátertónál? Már tudjuk mi történt, már látjuk is, hogy mi történt. Egy katasztrófa történt. Az öngyulladás következtében lángra lobbanó földgáz közel 42 óráig égő 100m-es lángoszlopa a 20 km-re lévő Debrecenben is nappali fényeket varázsolt az éjszakai égboltra. Sehol semmi, csak a búzatáblák, a kukoricások. Betonlapokon zötyög be az ember, aztán egy cső mellett, egy traktoros mondta, a cső mellett bekanyarodik és akkor ott látni a fákat, és ott van a krátertó. A semmi közepén. Ahol még a gólya se jár. Itt csapott fel a lángnyelv, itt tört fel a nagynyomású gáz, amely 150 m átmérőjű krátert vájt a földbe és hordalékaként egy 12-m-es földsáncot emelt maga köré.
Nemes nyárfák hűvös, oxigéndús leheletét fújja felém a szél e sáncról. Magyar japán. Mikroőserdő. A katasztrófa után hatvan évvel a pusztítás teremtő hatalmának oázisában békák kuruttyolnak, madarak csicseregnek a fúrótorony felett, amit elnyelt a föld.
Geológiai ok: iszapveszteséges horizont
Műszaki ok: a cementszennyezés okozta iszapkezelési hiányosság
Emberi tervezési ok: túlságosan rövid biztonsági csőoszlop
