A kultúra területén a könyvkiadás és a könyvterjesztés az egyetlen, amely gyakorlatilag állami támogatások nélkül, piaci alapon kezdett működni. Az utóbbi tíz évben a könyvpiac forgalma sorra meghaladja az előző évit. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének adatai szerint az 1997-es 24,4 milliárd forintról 2006-ra az évi 65,5 milliárdra jutott el.
Bár a fejlett könyvpiac többek között annak is köszönhető, hogy az állam beavatkozása nélkül, organikusan sikerült üzleti alapokra átállni a rendszerváltás után (az állam anyagi szerepvállalása itt egy kis költségvetésű fővárosi színház nagyságrendjét éri el), a könyvkiadás szereplői szerint mégis szükség lenne arra, hogy az állam megjelenjen.
Az impozáns adatok mellett ugyanakkor nemzetközi vizsgálatok sora igazolja, hogy Magyarország is azon államok közé tartozik, ahol a felnövekvő új nemzedék olvasási készsége, képessége, kreatív problémamegoldó készsége drámaian romlott. A 21 országra kiterjedő Nemzetközi Felnőtt Írásbeliség-vizsgálatban például a ma 40 évesnél fiatalabb, már nem tanuló magyar népesség 70 százalékának szövegértése nagyon gyengének bizonyult: egyes vagy kettes volt egy ötfokozatú skálán.
Az ellenmondó adatokból az következik, hogy miközben egyre rosszabbul olvasunk, egyre többet költünk könyvekre.
