Az utóbbi hónapokban általános témává vált a munka világa: minden politikai erő a munkahelyteremtésről, a munkabarát politikáról értekezik. A kormányzat a fekete foglalkoztatásnak üzent hadat tavaly a munkaügyi ellenőrzésről szóló szabályok szigorításával és az ellenőrző szerv megerősítésével, amivel egyben a munkavállalók jogait is erősebben védik.
Magyarországon azonban egyelőre úgy tűnik, nem a munkavállalói jogok tiszteletben tartása az elsődleges: a minimálbérre való bejelentett munkaviszony melletti zsebből zsebbe fizetés, a gyermekvállalás, esetleges betegségek és a nyugdíj kapcsán rendkívül hátrányosan érinthetik a magyar munkavállalókat. De ennél látszólag kevésbé fontos esetekben sem törődnek sokszor a dolgozók jogaival.
Mindez sok okra vezethető vissza, többek között arra is, hogy a rendszerváltozás után a szakszervezetek ereje jelentősen csökkent Magyarországon, kevés vállalatnál lépnek fel a dolgozók jogaik védelmében.
Ennek ellenére a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége pedig minden évben hosszú jelentést készít az adott évben a munkavállalókat ért jogsértésekről. A szakszervezeti vezetők szerint csak a jogsértések egy része lesz nyilvános, sok munkavállaló nem meri nyilvánosság előtt vállalni sérelmeit, mert fél állása elvesztésétől. A Liga Szakszervezetek a múlt héten tették közzé az interneten Fekete Könyvüket, amelyben nyilvánosságra azoknak a cégeknek a nevét, amelyek bizonyíthatóan jogsértő magatartást tanúsítottak a munkavállalókkal szemben. A Liga ezzel is a munkavállalói jogsértések nyilvánosságra kerülését szorgalmazza, illetve azt, hogy meghonosodjon a dolgozói érdeket védő kultúra Magyarországon.
