Lassulóban az eurózóna
Az eurózóna rosszabbul, Magyarország viszont jobban teljesíthet az idén az Európai Bizottság fél éve közzétett várakozásainál.
Komoly pofonnal ért föl az euróövezet gazdaságának közeli fellendülésében bízók számára hétfőn az Európai Bizottság féléves jelentése: a magas olajárak és az euró erősödése miatt Brüsszel a tavalyi 2 százalék után ez évre már csak 1,6 százalékos növekedést prognosztizál. Ez 0,4 százalékponttal marad el a múlt év októberében közzétett előrejelzéstől. Még szerencse, hogy a bizottság legalább 2006-ra már a növekedés újbóli fellendülését ígéri. Brüsszel jövőre 2,1 százalékos ütemet jelez előre a tizenkét tagországból álló eurózónában – másrészt viszont ez 0,1 százalékponttal szintén kevesebb a tavaly októberben előrevetítettnél. A 2006-os javulás Brüsszel szerint a „belföldi” kereslet és a befektetések élénkülésének, az infláció további mérséklődésének, valamint a munkanélküliség remélt csökkenésének lesz köszönhető. (Az Egyesült Államok GDP-je tavaly 4,4 százalékkal gyarapodott, az idén várhatóan 3,6 százalékkal, jövőre pedig 3 százalékkal bővül majd.) Ami a huszonöt tagú Európai Unió egészét illeti, a bizottság erre az évre 2 százalékos, jövőre pedig 2,3 százalékos növekedést valószínűsít – szemben a múlt esztendei 2,4 százalékkal.
Míg a jelentés Németországról igen sötét képet fest – a múlt októberi 1,5 százalékról 0,8 százalékra vitte le növekedési prognózisát -, Magyarországnak kivételesen van oka a bizakodásra. Az Európai Bizottság ugyanis a magyar növekedésre vonatkozó előrejelzését fölfelé módosította: a tavaly októberi 3,7 százalékos becsléssel szemben Brüsszel most már a magyar GDP 3,9 százalékos gyarapodását jelzi előre 2005-re. Másfelől az is tény, hogy az államháztartási hiány esetében a bizottság szerint hazánk az idén annak ellenére sem tudja teljesíteni a saját konvergenciaprogramjában szereplő 3,8 százalékos GDP-arányos célkitűzést, hogy ebben az évben még a magán-nyugdíjpénztári befizetések 100 százalékát levonhatja a deficitből (igaz, a várt eltérés mindössze 0,1 százalékpontnyi).
Az államháztartási hiány azonban korántsem csupán Magyarországon, hanem az unió 11 tagországában haladja majd meg a brüsszeli várakozások szerint a maastrichti kritériumokban szereplő 3 százalékot, ráadásul ezek közül öt az eurózóna tagja. A bizottsági szakértők úgy látják, hogy a német deficit 2005-ben a GDP 3,3 százalékára rúg majd – azaz Berlin előreláthatólag már a negyedik egymást követő évben nem teljesíti a maastrichti követelményt -, míg a francia hiány 3,0, az olasz 3,6, a görög 4,5, a portugál pedig 4,9 százalékos lehet.
