Bolygószintű önkontroll
Tisztító tűz
Jóllehet, a bolygónk felszínének képét és növényzeti öveket formáló hatások közül mindenképpen az éghajlat tűnik a legjelentősebbnek, dél-afrikai ökológusok szerint létezik még egy, a klímától többé-kevésbé független vegetáció-alakító tényező is. Ez pedig a tűz, amely ugyan általában a szárazabb vidékeken alakul ki gyakrabban, de az Egyenlítőtől a mérséklet övig az összes kontinensen elterjedt jelenség.
A kutatók által készített modellek szerint a természetes tüzek nélkül megduplázódna a szárazföldeket borító növényi biomassza mennyisége, és alaposan megváltozna a Föld éghajlata. A legtöbb szén megkötéséért felelős erdők aránya például a növényzettel borított területeken a mai 27 százalékról 56 százalékra nőne, míg a füves szavannák területe a felére, 24 százalékra esne vissza. A mediterrán bozótosok kiterjedése szintén csökkenne, mégpedig legalább 40 százalékkal.
A tudósok azt is megállapították, hogy bizonyos növénytársulások – például egyes meleg égövi füves puszták – létezéséhez egyenesen nélkülözhetetlen a tűz. Más esetekben azonban a lángok pusztítása nem vezet megújuláshoz. Ez elsősorban az eredeti növénytakarójukat elvesztett területekre igaz, például a mediterrán bozótosokra – amelyek az évezredekkel ezelőtt kivágott erdők helyén nőnek -, a kiirtott trópusi esőserdők helyét elfoglaló gyorsan növő fafajokból álló társulásokra, vagy a mérsékelt övi telepített erdőkre. Mi több, ezekben az elsősorban emberi beavatkozás következtében kialakult vegetáció-típusokban sokkal gyakoribb a tűz, mint a természetes közösségekben, amelyek jóval stabilabbak. A dél-afrikai kutatók szerint a klíma, a tüzek és a vegetáció viszonyának megértése a globális felmelegedést okozó szén-dioxidot hatékonyabban megkötő növénytársulások mesterséges létrehozását segítheti.
