Figyelő Top 200 (1999): Gyógyszeripar

Ami az ágazat jövőjét… …pozitívan befolyásolhatja • További exportlehetőségek megnyílása • Regionális vállalati kapcsolatok kiépítése • A kutatás-fejlesztésre fordított összegek növekedése …negatívan befolyásolhatja • Az állami gyógyszerkiadások további csökkenése • Az egészségügyi rendszer átalakításának csúszása • A belföldi piac jövedelmezőségének csökkenése

Magyarországon 1999-ben a fogyasztói áron számított gyógyszerkiadások kismértékben meghaladták a 250 milliárd forintot. A piac növekedését jelzi, hogy az elmúlt tíz évben az itthon kapható gyógyszerek száma ötszörösére nőtt. Ezzel párhuzamosan a liberalizáció következményeként jelentősen csökkent a magyar gyártók piaci részesedése: tavaly, értékben számolva, már nem érte el a 35 százalékot. Ugyanakkor az eladások volumenét vizsgálva még mindig jelentős a hazai gyártók súlya, hiszen az eladott gyógyszerek kétharmadát honi gyártók állítják elő.

A gyógyszerpiac egyik fő jellegzetessége, hogy a fogyasztó, a megrendelő és a számlát fizető személye elválik egymástól. Ez sajátos marketinget tesz szükségessé, hiszen a termékismertetés és meggyőzés – különösen a nagy értékű és csak receptre kapható szerek esetében – az orvosokra hárul. Közben pedig vita folyik arról, hogy alacsony vagy éppen ellenkezőleg, magas az egy főre jutó gyógyszerfogyasztás, illetve megfelelő-e a medicinákra fordított támogatások aránya az egészségügyi kiadásokon belül, továbbá megfelelő-e ez utóbbiak GDP-hez viszonyított mértéke. Az egészségügyi kormányzat 2000-ben a gyógyszerkiadások jelentős lefaragását igyekezett elérni. A stabil és kiszámítható szabályozást kívánó magyar gyártók kifogásolják, hogy a tárgyalások során a kabinet – az Országos Gyógyszerminősítő Intézet ajánlásait is figyelmen kívül hagyva – csupán az azonos hatóanyagot figyelembe véve csoportosított olyan készítményeket, amelyek dóziserőssége, kiszerelése és alkalmazási módja is eltérő. Miközben a társadalombiztosítás, az egészségügy rendszere és finanszírozása – beleértve a magas tb-járulékokat is – változatlan maradt. Így az egészségügyi kiadások megtakarításait a magyar gyártóknak kell finanszírozniuk.

A július elején életbe lépett, eredetileg 6 hónapra szóló árbefagyasztás azonban valamennyi Magyarországon forgalmazó gyártót negatívan érintette. A hazaiak évek óta az inflációnál kisebb mértékben emelték áraikat, így azoknak a társaságoknak, amelyek ezt nem tudják exporttal ellensúlyozni, számottevő mértékben romlott az eredménytermelő képességük.
A belföldi piac jövedelmezőségének csökkenését jól mutatja mindhárom tőzsdei gyógyszergyár – az Egis, a Humán és a Richter – idei első félévi gyorsjelentése. Az Egis és a Richter azonban a kedvezőtlen belföldi hatásokat exportjának felfuttatásával ellensúlyozni tudta. Ma már mindkét vezető gyár árbevételének nagyobbik része kivitelből származik; oroszországi, illetve kelet-európai exportjuk az év első felében elérte az orosz válság előtti szint kétharmadát. Mindkét cég céljai között szerepel az orosz piaci jelenlét fokozatos erősítése, valamint a nyugati kivitel növelése, ami az elmúlt egy-két évben meg is valósult. A Richter esetében a fejlett országokból származik az árbevétel nagyobb része, s 2000 első félévében a nyugati export megháromszorozódott a bázishoz képest. A nemrég még termékeinek több mint 60 százalékát a hazai piacon értékesítő Egisnek mind a hatóanyag, mind a generikus készítmények kivitelét sikerült jelentősen növelnie.

Jelenleg a cég bevételének csaknem fele származik a hazai eladásokból, ennek ellenére részesedése a magyar piacon 1999-ben már mindössze 8,7 százalék volt, s számottevő növekedésre annak ellenére sem lehet számítani, hogy a Richterrel ellentétben az Egisnek az idei első félévben sikerült növelnie itthoni eladásait.
A gyógyszerpiac teljes forgalma 1999-ben termelői áron 191,6 milliárd, fogyasztói áron pedig 250,4 milliárd forint volt, amiből a magyar gyártók 59,6, illetve 80,7 milliárd forinttal részesedtek (a piaci súlyokról lásd a grafikont). Az Egészségbiztosítási Alap 2000-re tervezett költségvetése 767 milliárd forint tesz ki, amelyből az előző évi 141 milliárd után ebben az évben 135 milliárdot terveztek gyógyszertámogatásra költeni. Ezt előreláthatólag 12 milliárd forinttal kell majd megtoldani.

Az elmúlt tíz évben lezajlott a privatizáció a magyar gyógyszeriparban; mindössze a Richterben maradt 25 százalékos állami részesedés. Egyedül ez a gyár maradt független, azaz szakmai tulajdonos irányítása nélkül működő társaság, magyar menedzsmenttel az élen. A szektorban megjelenő külföldiek között jelentős a francia szakmai befektetők szerepe. A tőzsdén forgó Egis részvényeinek több mint 50 százalékát a Servier családi vállalkozás birtokolja, a Chinoin pedig 100 százalékban a Sanofi tulajdona. A Biogált közvetlenül a privatizáció során vásárolta meg egy izraeli gyógyszergyár, a Teva, amely a kanadai Novopharm társaságot magába olvasztva közvetve jutott hozzá a tőzsdén is szereplő – de ott csekély forgalmú – Human többségi részesedéséhez is. A magyar gyárak közül a Richter Oroszországban és Romániában, az Egis pedig a Servier-vel közösen Lengyelországban vásárolt, illetve alapított jelentősebb leányvállalatot.

A magyar gyógyszergyárak árbevételük 3-10 százalékát költik kutatásra, melynek jelentős része természetesen generikus szerekkel kapcsolatos. A magyar gyógyszeripar története során mintegy 20 originális – azaz teljesen új és eredetvédettséget élvező – molekulát fejlesztett ki. Jelenleg az Egisnél, a Humannál és a Ricternél is folynak originális kutatások, a szerek esetleges piaci bevezetéséhez azonban mindhárom társaságnak tőkeerős stratégiai partnerrel kell szövetséget kötnie.