Ha nem is radikális, de érezhető változás állt be az ingatlanpiacon a koronavírus uralta tavalyi esztendőben: a járvány hatással volt az árakra, illetve a tranzakciószámokra is, ami az értékesítési idő növekedésével párosult. Az Otthon Centrum közreműködésével eladott ingatlanok forgási sebessége jelentősen lassult, összegezte a cég legfrissebb tanulmányának megállapításait Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető, aki elmondta: a használt lakások eladásához szükséges idő országos átlagban hosszabb lett, míg a családi házak értéke változatlan maradt.
A leggyorsabban Budapest belvárosi kerületeiben keltek el a házgyári technológiával készült lakások, ahol átlagosan 76 napra volt szükség az ingatlanok értékesítéséhez. Budán és a pesti peremkerületekben átlagosan majdnem két héttel hosszabb ideig tarott (88 nap), míg egy ingatlan gazdára talált. Szintén jól tejesítettek a régió központok (84 nap), ugyanakkor a többi megyei jogú városban és a kisebb városokban már három héttel hosszabb időre volt szükség (105 nap) a sikeres tranzakcióhoz, az agglomerációban pedig már majdnem négy hónapra.
A társasházi lakások értékesítési ideje is három héttel nőtt tavaly (109 nap). Ebben a kategóriában a fővárosi agglomeráció tágabb környezete és a régió központok szerepeltek a legjobban (100 nap). Budapest különböző városrészeinek értékei nagyjából azonosak, az értékesítés középértéke néhány nappal magasabb ennél (105-110 nap). A kisebb megyei jogú városokban hasonló idő alatt cseréltek tulajdonost a lakások (110 nap), az ennél kisebb településeken viszont már több mint négy hónap kellett az értékesítéshez.
A kereken öt hónapos érték az elmúlt tíz év legalacsonyabb száma a térségben. Sőt: Budapest külső pesti kerületeiben egy hónappal még ennél is kevesebbet kellett várni az új vevőre, ami szintén rekord alacsonynak számít. Budapest további városrészeiben (elsősorban Budán) és a megyei jogú városokban öt-öt és fél hónapot vett igénybe az ingatlanok értékesítése. Az ennél kisebb településeken jellemzően fél év körül alakult ez az érték.
A tavalyi adatokból elsősorban az látszik, hogy főként Budapestet érintette hátrányosan a vírus megjelenése. Legnagyobb mértékben a fővárosban változott a forgási sebesség átlagértéke, azaz itt kellett hosszabb idő az ingatlan eladásához. Ezzel szemben a nagyvárosok környéki agglomerációk ingatlanpiaca szinte meg sem érezte a vírust: a családi házak iránti kereslet jelentősen nőtt, sőt a vírus megjelenése az elmúlt években fokozódó kiköltözési hullámot csak tovább erősítette.
