A TV2 hírműsora foglalkozott a legtöbbet bűncselekménnyel, de az azonnali hatást kiváltó hírek - például balesetek - kapcsán is ők végeztek az élen. Egy erről szóló tanulmánnyal, két helyi rádió bírságolásával és pályázatokkal foglalkozott a Médiatanács.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2011 óta egy műsoradatbázis-elemző szoftver és a kódolásokat végző munkatársai segítségével minden évben elkészít egy tanulmányt arról, hogy betartják-e a hazai hírműsorok a Médiatörvényben szereplő úgynevezett húsz százalékos szabályt. A szabály lényege, hogy törvényileg maximalizált, hogy a közvélemény tájékoztatását nem szolgáló bűncselekményekkel milyen arányban foglalkozhatnak a hírműsorok, és ez nem haladhatja meg a 20 százalékot.
A testület eheti ülésén fogadta el a legfrissebb jelentést, melynek legfőbb megállapítása, hogy a vizsgált műsorszolgáltatók – idén a Duna TV Híradó, a Kossuth Rádió Déli Krónika, az M1 esti Híradó, az RTL Klub Híradó és a TV2 Tények 2017-es adásait vizsgálták – kivétel nélkül betartották a törvényes határértéket. A tanulmányból kiderül az is, hogy mely hírműsorokban volt a legtöbb krimi.
Eszerint a legmagasabb arányban továbbra is a TV2 Tények adott közre bűncselekményekről szóló riportokat, esetükben az arány 15,4 százalék volt. Ez egyébként 4 százalékpontos csökkenés 2016-hoz képest, amikor épp hogy nem érték el a 20 százalékot (19,8 százalékot mutatott ki nekik a hatóság.) A Tényeket az RTL Klub Híradója követte 14,9 százalékkal. Esetükben az arány minimális növekedést mutat, hisz a megelőző évben 14,1 százalék volt ez az érték. A sor végén egyébként a Kossuth Rádió Déli Krónikája szerepel, ahol mindössze 0,8 százalék volt a bűnügyi hír.
Azonnali bírósági intézkedést kezdeményeztek a pénteken induló Retro Rádióval szemben valószínűsített védjegybitorlásra hivatkozva. Ha elfogadják a kérelmet, nem használhatja a Retro nevet.
Baleseti hírekben is a Tények végzett az élen
A hatóság elemezte a közélethez kevéssé kapcsolható, úgynevezett „azonnali hatást kiváltó”, érzelmekre ható hírek megjelenését is, amelyek magukba foglalják a bűncselekményekről szóló híradásokon túl – többek között – a háztartási, közlekedési, munkahelyi balesetekről és természeti katasztrófákról szóló riportokat. E kategóriából is a TV2 Tények nyújtotta a legtöbbet. A Tények 46,9 százalékát, az RTL Klub Híradó 40,9 százalékát adták ilyen összeállítások, ami 2016-hoz képest mindkét csatornánál csökkenést jelent (TV2: 52,6 százalék, RTL Klub: 42,5 százalék). A balesetek, tragédiák témakörén belül a közlekedési szerencsétlenségek álltak az első helyen, amit a szélsőséges időjárás okozta katasztrófák és károk, majd a háztartási balesetek követtek, állapította meg az NMHH.
A vizsgált műsorokban a demokratikus közvélemény tájékoztatását szolgáló bűntények – mint például uzsora, lakásmaffia a szociális indíttatású bűncselekmények körében, a merényletek, etnikai alapú bűntények, valamint a hivatalos személyek ellen elkövetett bűncselekmények – nem részei a húszszázalékos limitnek. E kategória részesedése a kereskedelmi csatornák esetében egyébként számottevően visszaesett 2016-hoz képest (TV2: 12,1 százalék versus 7,3 százalék, RTL Klub: 10,7 százalék vs. 7,2 százalék). Amíg a kereskedelmi médiaszolgáltatók a hivatalos és közfeladatot ellátó személyeket érintő bűntetteket szerepeltették a leggyakrabban, addig az állami (közszolgálati) csatornákon a terrorcselekmények voltak meghatározók.
A vizsgált kérdéskörök előfordulása a hírműsorokban. Forrás: médiahatóság
Ettől a héttől déltől is jelentkezik Híradóval az ATV.
Bírságolt a Médiatanács
A Médiatanács eheti ülésén a kereskedelmi karcagi Aktív Rádió 93,8 és tiszakécskei Aktív Rádió 102,2 egy-egy tavaszi adáshetének vizsgálata után 80 ezer forintos bírságot szabott ki azok médiaszolgáltatójára, mert bár a két rádiónak napi négy órában saját műsort kellene sugároznia meghatározott helyi tartalommal, de azok a hatóság szerint ekkor is a velük egy hálózatba tartozó szolnoki Aktív rádió műsorát adták közre.
A grémium eheti üléséről kiadott összefoglaló szerint ezenkívül filmpályázatokkal és televíziós műsorok támogatásával foglalkozott. A Médiatanács 60,6 millió forinttal járul hozzá kilenc animációs film, illetve animációs sorozatepizód elkészítéséhez a Magyar Média Mecenatúra Program idei Macskássy Gyula-pályázatának első fordulójában. Zefír és Rebeka történetével folytatódik a Cigánymesék Szoboszlay Eszter rendezésében, Egerszegi Krisztina és Kárpáti Rudolf után pedig a Polgár-lányok első gyerekkori sikereit mutatja be a Cserebogarak újabb epizódja, melynek rendezője B. Nagy Ervin. Gyulai Líviusz készít új részt az Egy jenki Artúr király udvarában című időutazós meséhez. A Budapest Spaceport – egy jövőbeli űrkikötőben játszódó történet – második epizódját Bálint Szilárd rendezi, valamint Pál Balázs jóvoltából folytatódik a Lilly csodálatos világa című animációs sorozat is. Benkovits Bálint rendezésében a Marci kertje címmel lesz látható egy új sorozat első epizódja, amely a kertészkedés örömeibe vezeti majd be a kicsiket és a nagyokat. Három önálló alkotás is támogatást kapott. Az Attitűd (r.: Pataki Szandra, Kemény Zsuzsanna) főhőse az egyre inkább széthulló életével próbál meg együtt élni úgy, hogy körülötte a tárgyak valóban kettéhasadnak és eltűnnek. Egy távoli, különös bolygót hagy maga mögött egy asztronauta a Szökési sebesség című alkotásban, amelyet Rebák Tamás jegyez majd. Az elválásról és egy új élet felépítéséről beszél majd Rófusz Kinga az Otthon című animációban. A pályázat második fordulójára június 28-ig kell beküldeni a szinopszisokat. Az ad hoc események azonnali, helyszíni forgatási munkálatainak támogatására kiírt Escher Károly-pályázaton a tanács 1,6 millió forinttal támogatja dr. Garai Cintia indonéziai illegális papagájkereskedelemről szóló filmjéhez készülő jelenetek elkészítését. A felvételek egy egyedülálló genetikai kutatást örökítenek majd meg, amely segíti az állatcsempész-útvonalak felderítését is.
A mecenatúraprogram a rendszeresen jelentkező közéleti, kulturális magazinműsorok és hírműsorok készítését célzó pályázatának idei első fordulójában összesen 102 millió forintot ítélt oda huszonhárom helyi és körzeti televíziós műsorszám egy éven át tartó támogatására. A közéleti magazin kategória nyertesei a Dunaföldvár TV, a Ladány Televízió, a Csurgói és a Kistelek Városi Televízió, az RTV Szekszárd, a VTV Mór, a Városi Televízió Bóly és a Városi Televízió Füzesabony. Hírműsor kategóriában hat televízió pályázott eredményesen: az Érd és a Zemplén TV, a szekszárdi Tolnatáj Televízió, a békéscsabai 7.Tv, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sugárzó Kölcsey Televízió és a TV Eger. Kulturális magazinok elkészítéséhez kapott támogatást a Debrecen Televízió, a Zemplén TV, a Kölcsey Televízió, a Gyöngyösi Városi Televízió, a fővárosi Hatoscsatorna, a pécsi Pannon televízió, a Városi TV Szeged, a TV Budakalász és a Bajai Televízió.
A testület a mecenatúraprogram keretében idén is döntött annak a 110 millió forintos keretösszegű pályázatnak a meghirdetéséről, amely a közösségi, úgynevezett lineáris médiaszolgáltatók – a műsorrend alapján üzemelő, hagyományos rádiók, televíziók – műszaki fejlesztését célozza. Az igényelhető maximális támogatás televízióknál ötmillió forint, rádióknál hárommillió forint, kisközösségi rádióknál egymillió forint, de nem haladhatja meg a tervezett összköltség 80 százalékát. Az első fordulóra a jelentkezési határidő július 12., és a legalább 50 ezer forint értékű eszközök vásárlására lehet pályázni.
