Média

Médiahatóság: A 24.hu megelőzte az Origót

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ma publikált kutatási eredményei alapján a televízió  súlya domináns volt az idei választási eredmények közvetítésében: 73 százalék volt azok aránya, akik a televízióból vagy a rádióból értesültek a választási eredményekről. Az internetről a lakosság 18 százaléka tájékozódott elsődlegesen. Budapesten az arány 22 százalék volt. Összehasonlításképp: 2006-ban a fővárosi adatok alapján az elektronikus médiát (tévé, rádió) még 84 százalék jelölte meg, és az internetet mindössze 5 százalék. A tájékozódásra a megkérdezettek 55 százaléka több információforrást is használt, közülük 91 százalék a televíziót, 49 százalékuk az internetet is. (Korábban a Nielsen Közönségmérés is közölt adatokat, ők azt állították, hogy többen nézték a választási tévéműsorokat április 8-án, mint négy éve a választásokkor.)

A Gemius Audience számai szerint az Origót a Blikk is kiütötte

Az NMHH kutatása is utal rá, hogy az NMHH által végzett kutatáshoz hasonló eredményeket mutatnak Gemius Audience látogatottsági adatai is az első két helyet illetően: ez alapján a hírportálok versenyét április 8-án az Index nyerte, mögötte a második helyen a 24.hu található. Azonban a Gemiusnál a harmadik helyen az NMHH mérésével ellentétben nem az Origo, hanem a blikk.hu végzett, és az Origo csak a negyedik helyet szerezte meg. Ezután a 444.hu következett a látogatottság alapján.

Az NMHH közleménye szerint a webes tájékozódásban elsődlegesen az Indexet az online hírfogyasztók 37 százaléka választotta országosan, a városokban arányaiban még többen –, amit a Facebook (18 százalék) és a Nemzeti Választási Iroda honlapja (11 százalék) követett. A hírportálok között 2. helyre került a 24.hu (8 százalékot elérve). A 24.hu mögött lemaradva, 6 százalékot ért el az Origo.

A választásról a televízióból értesülő nézők között az M1 vezető szerepe csökkent – főleg a fővárosban –, idén országosan 32 százalékuk választotta az NMHH közlése szerint. A budapesti választókorúak egyre inkább a kereskedelmi hírcsatornákhoz pártoltak át: 21 százalékuk az ATV-re, 15 százalékuk a HírTV-re kapcsolt, miközben a hírcsatornákat együttvéve is még csak 9 százalék nézte 2006-ban. A két országos kereskedelmi tévé idén gyengén teljesített, legalábbis a médiahatóság szerint: az RTL Klub a nézők 11 százalékát, a TV2 8 százalékukat tudhatta magáénak a választásokkor.

Az NMHH kutatása alapján a választópolgárok 86 százaléka a választások estéjén követte a híreket, a választások utáni hétfőn pedig a megkérdezettek 90 százaléka tudta, hogy a Fidesz–KDNP nyerte a választást. Ekkor a második helyezett, a Jobbik kilétét a válaszadók háromnegyede találta el, a harmadik helyezett MSZP–Párbeszédet 58 százalékuk adta meg helyesen. A politikatudományban jól ismert utánfutóhatás, azaz a győzteshez húzás erőteljesen jelentkezett: a szavazás másnapján a megkérdezettek 60,3 százaléka mondta azt, hogy a győztes pártra voksolt, miközben a Fidesz–KDNP választási eredménye 47,4 százalék lett. A válaszadók 62 százaléka beszélte meg valakivel a választási eredményeket, és jellemzően minél kisebb településen él valaki, annál kisebb arányban, valamint a választás témája pedig tipikusan csak családi körben volt publikus, állapította meg az NMHH.

Kevesebben találkoztak a választási hirdetésekkel

A médiahatóság felmérése szerint a pártok választási hirdetéseit idén már csupán a fővárosiak 69 százaléka hallotta, illetve látta a televízióban, ami 2006-ban még 93 százalék volt, de országosan még mindig ez a vezető politikai hirdetési forma az NMHH adatai szerint. Idén felértékelődtek az utcai hirdetések, óriásplakátok, amelyek második helyezettként a felnőttek 59 százalékát érték el, sőt, a 30 év alatti felnőtteknél ez bizonyult a leghatékonyabb hirdetési formának, a tévét és az internetet is megelőzve. A társadalom egészét nézve az internet a harmadik legfontosabb kommunikációs eszköz (35 százalék) – a 30-49-es korosztályban ugyanakkor az első –, megelőzve a rádiót (29 százalék), illetve a nyomtatott sajtót is (17 százalék).

A Fidesz reklámjai érték el a legtöbb embert

A legtöbb embert a Fidesz–KDNP reklámjai érték el: négy emberből három úgy emlékezett, hogy látott vagy hallott a választás előtt velük kapcsolatos reklámot, a Jobbik, illetve az MSZP–Párbeszéd hirdetéseire pedig nagyjából minden második megkérdezett emlékezett. Konkrét választási szlogent azonban csak a válaszadók 37 százaléka tudott felidézni – Budapesten 41 százalék –, miközben ez a szám 2006-ban a fővárosban még közel kétszer ennyi, 79 százalék volt.

A kutatást az országgyűlési választással kapcsolatos hírek, eredmények és a pártkampányok ismeretéről a választások másnapján, telefonos megkérdezéssel készíttette el. Az NMHH Médiatanács megbízásából a Psyma Hungary közvélemény-kutatói Budapesten 400 főt és idén először vidéken további 600 főt kérdeztek meg. Az eredmények részletesebben az NMHH oldalán találhatók meg.

hungary, magyarország, térkép, média, hírek,
A falun élők a TV2-n csüngtek, a nagyvárosiak az RTL-nek hittek
A falvakban és kisebb városokban különösen népszerűek voltak Andy Vajna TV2-jének hírműsorai a választási kampányban, derül ki az általunk megszerzett regionális tévénézettségi adatokból.
Andy Vajna. Fotó: Andy Vajna, a magyar filmipar megújításáért felelős kormánybiztos a százéves Filmgyár jubileumi ünnepségén a Mafilm Róna utcai telepén 2017. szeptember 7-én.
Andy Vajna pénzt kap a Médiatanácstól, Mészáros Lőrincék rádiója pályázni kényszerül
Andy Vajna Rádió 1 hálózatának anyagi támogatásáról és a Mészáros Lőrinchez köthető Gong Rádió keceli rádiós frekvenciájának pályáztatásáról is döntött a Médiatanács.

Kiemelt kép: Vadnai Szabolcs/24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik