Múlt hét hétfő újra publikál vezércikkeket Torkos Matild a Magyar Nemzetnél. A Kreatív csütörtök délután azt is megírta György Zsombor, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettesének szavai alapján, hogy Torkos főmunkatársi minőségben tért vissza Simicska Lajos médiumához. Rajta kívül még több igazolás is van, például a Momentum volt elnökségi tagja is a laphoz ment – ezekről cikkünk végén írunk még külön. A mostani igazolások közül azonban Torkos Matild visszatérése a legérdekesebb, így pénteken hosszabban is elbeszélgettünk vele erről. Őt sokan korábban a Fidesz-hű sajtó egyik ikonikus figurájaként emlegették, többek között azért is, mert 2006-ban több tüntetésen is szerepet vállalt. Gyurcsány Ferenc elhíresült balatonőszödi beszédének kiszivárgását követően, 2006. szeptember 21-én is szónokolt egy Gyurcsány-ellenes demonstráción a Kossuth téren felállított színpadon, de már a Fidesz 2006-os vereségét követően is többször eleget tett a Fidesz által életre hívott polgári körök meghívásainak, és – ahogy pénteken megkeresésünkkor fogalmazott – az ott lévő „elkeseredett jobboldaliakban” tartotta a lelket:
De még mielőtt valaki félreértené, nem Fidesz-propagandát toltam. Bár az igaz, hogy valóban vállaltam politikai szerepet, mert kormányváltást szerettem volna, és komoly kritikusa voltam a baloldali kormányoknak Hornnak, Medgyessynek, Gyurcsánynak és Bajnainak is.
Torkos Matild egyébként azt sem titkolja, hogy 1990-ben a XVII. kerületben az SZDSZ színeiben volt önkormányzati képviselő, de azt is hozzáteszi, hogy a rendszerváltás előtt viszont semmilyen politikai szerepe nem volt, sem KISZ-tag, sem MSZMP-tag nem volt, és SZDSZ-tagként a Fidesz megalakulásában is szerepet vállalt. 1991-ben azonban, amikor a Fidesz megszüntette a kettős párttagság lehetőségét, vagyis azt, hogy egyszerre legyen tagja a Fidesznek és egy másik pártnak, kilépett az újonnan létrehozott, 35 év alatti fiatalokból szervezett pártból, csak az SZDSZ-nek maradt tagja, és azt is csak 1994-ig, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a liberális párt összeáll az MSZP-vel a közös kormányzás érdekében.
Mennie kellett a Nemzettől, hónapokig munkanélküli volt
Hiába volt azonban Torkos Matild a jobboldali sajtó egyik meghatározó figurája, 2014. szeptember 15-én neki is távoznia kellett az addig sokszor még a Fidesz érdekeit kiszolgáló napilaptól. Huszonnyolc fős leépítés keretében bocsátották el ugyaninnen, ahol akkoriban Simicska mellett a 2015 elején, csak a G-napkor távozó Liszkay Gábor főszerkesztő (a Magyar Idők mai első embere) is tulajdonos volt. Bár Torkos 2014 őszi elbocsátása közös megegyezéssel és gazdasági okokra való hivatkozással történt, sokan a már akkortájt kibontakozó Orbán-Simicska konfliktussal magyarázták a fejleményt. Torkos maga is kétkedve írt arról a publice.hu néven létrehozott blogjában 2014 októberében, hogy gazdasági okok miatt váltak-e meg tőle, ahogy akkor fogalmazott, méltánytalan módon:
Az elmúlt hetekben, a Nemzettől kiebrudalt újságírók közül néhányan közösen kerestük-kutattuk az okokat, hogy miért küldtek el minket, és hogy miért pont minket. Az elbocsátott újságírók legalább fele korábban a Magyar Nemzet-díjat, a lap szakmai elismerését is kiérdemelte. A lap volt már ennél rosszabb anyagi helyzetben is, mégis ragaszkodtak az olvasók táborában népszerű újságírókhoz. Az elmúlt években a tulajdonosoknak jócskán volt mit a tejbe aprítaniuk – finoman szólva a százmilliós nagyságrendű felvett osztalékokról, milliárdos állami hirdetésekről.
A blogjában az Orbán-Simicska konfliktusról is írt:
Az elmúlt hetekben elolvastam szinte valamennyi elbocsátásunkat kommentáló írást, a leginkább figyelemre méltó észrevételek azok voltak, amelyek Orbán Viktor és Simicska Lajos között kibontakozott konfliktusba helyezték el egy üzenetnyi epizódként a bennünket, újságírókat ért méltánytalan elbánást. (…) Ám egy Orbán–Simicska-konfliktusban szerepet vállaló lapnál nekem valóban nincs semmi keresnivalóm, különösen nincs az erkölcsileg vállalhatatlan oldalon. Ez valóban nem az én harcmezőm, és úgy gondolom, elbocsátott kollégáim többsége is osztja ebbéli véleményem. Ezért aztán karácsonyi jutalomként fogadtam el a végkielégítésemre szánt összeget, hiszen ha nem küldenek el, nekem kellett volna felmondanom. Megtettem ezt már korábban is, egy jóval kisebb, ma már nevetségesen kicsi horderejűnek tűnő konfliktus miatt is.
Ma már árnyaltabban látja
Amikor most pénteken megkerestük a publicistát, hogy arról érdeklődjünk, ha annak idején, az elbocsátásakor arról írt, hogy az Orbán-Simicska konfliktusban szerepet vállaló lapnál neki nincs semmi keresnivalója, és „különösen nem az erkölcsileg vállalhatatlan oldalon”, akkor most hogyhogy mégis visszatért a laphoz, azt mondta: annak idején meglehetősen sok témával foglalkozott, minden munkát elvégzett, miközben nem volt annyira magas a fizetése, hogy elbocsátásával hatalmas megtakarítást lehetett volna elérni, ezért nem számított rá, hogy megválnak tőle. Emiatt is lehetett az, hogy az idézett mondatokban némi indulat is volt. Ugyanakkor ma is fenntartja, hogy annak idején úgy érzékelte, hogy Simicska Lajosnak túlzott befolyása volt a kormányban, illetve a gazdaságra.
Ma is úgy látom, hogy a gazdasági élet szereplői, bár a véleményüket nyugodtan elmondhatják, a demokratikusan választott hatalom döntéseire ne legyenek befolyással. Ugyanakkor mostanra változott a helyzet, hiszen Simicska túlzott befolyása a kormányzásra megszűnt.
Torkos Matild azt is mondta, a tulajdonos a cikkeire semmilyen befolyást nem gyakorol, sőt soha életében nem találkozott még Simicskával, így eszmét sem cseréltek.
Még ha igaz is, hogy már Simicska tulajdonos is volt korábban, én soha nem találkoztam vele, semmilyen témát nem beszéltem meg vele, a cikkeim kizárólag az én gondolataimat tükrözték, és ez így van és így lesz most is. Sem Simicska, sem senki más nincsen semmilyen befolyással a cikkeimre.
Azzal kapcsolatban, hogy annak idején miért is bocsátották el őt, valamint társait, ma úgy emlékszik, a reklámadóval és a nehéz piaci helyzettel magyarázták a döntést. Torkos azt is elmesélte, hogy ő a reklámadónak azzal a fajtájával egyetértett volna, ha az így befolyó extra összegből a kormányzat egy pénzügyi alapot állított volna fel, és ebből a minőségi, de épp bajban lévő sajtót támogatják. Épp ezért némiképp kínosan érezte magát, amikor az akkori Magyar Nemzet a reklámadó ellen közölt vezércikket. Utólag viszont már látja, hogy egy ilyen alap felállításáról nincs szó, vagyis lapjának annak idején igaza lehetett, amikor a reklámadó ellen közölt publicisztikát.
A G-nap a férfiak dolga volt
Az újságírónak a laphoz történő visszatéréséről beszélgetve óhatatlanul szóba került az ominózus G-nap is, amikor többször meglehetősen erős, nem éppen nyomdaképes jelző hagyta el Simicska Lajos száját Orbán Viktort, azaz a nagyvállalkozó régi barátját illetően.
Nekem nem tetszett az, ahogy Simicska a G-napon beszélt a miniszterelnökről, ez a jelző az én értékrendembe nem fért bele, de a Magyar Nemzet annyira a szívügyem, hogy ezen túllendültem azzal, hogy ha a miniszterelnök nem foglalkozik nő ügyekkel, ahogy azt a Szemerkényi Rékával kapcsolatban kinyilvánította, akkor „én a férfi ügyekkel nem foglalkozom”. Ezért a történtek ellenére is bátran jöttem vissza. És meg kell mondanom, nagyon nagy szeretettel fogadtak a Nemzetben régi kollégáim.
Torkos egyébként a Nemzettől való távozása után indított blogját elég hamar félbehagyta, mindössze néhány bejegyzés került bele. Ekkortájt, körülbelül nyolc hónapig munkanélküli volt, és mivel többen hitegették munkával, ő pedig hitt ezeknek, nem folyamodott munkanélküli segélyért sem, miközben egyre fogytak a megtakarításai. Ezután egy ideig a közmédiánál, a hirado.hu-nál volt címlapszerkesztő. Itt azonban egyrészt nem igazán érezte jól magát, hiszen nem klasszikus újságírói munkát, nem érdemi tartalom-előállítást végezhetett, másrészt amikor az egyik karácsonyi leépítéskor egy olyan címlapszerkesztő-társának, Mester Mónikának is felmondott a közmédia, akit ő szakmailag nagyra becsült, úgy döntött, szolidaritásból ő is eljön az állami médiavállalattól. Végül az egyik önkormányzat sajtóosztályán helyezkedett el egy darabig. Innen tért most vissza a Magyar Nemzethez.
Kiemelt kép: Torkos Matild a Lapát Díj átadásán a budapesti Kossuth Klubban 2013. április 26-án. Fotó: MTI/Marjai János
