Média

Vállalásaival szemben üldözi a magyar zenét rádiójában Andy Vajna

Méréssel bizonyítjuk: figyelmen kívül hagyta a médiatörvényt és a saját médiaszolgáltatási szerződésének tartalmát Andy Vajna rádiója, a már húsznál is több várost letaroló Rádió 1. A rádió alig játszott magyar zeneműveket, holott a zenékre fordított műsorideje több mint 40 százalékára ilyet vállalt. A Médiatanács nem bírságolta meg a rádiót.

Feltehetőleg keveseknek kell bemutatni Andy Vajnát, a leggazdagabb magyarok százas listáján is szereplő milliárdos filmügyi kormánybiztost és kaszinótulajdonost, aki a harmadik Orbán-kormány megalakulása óta a Marketing&Media listáján a második legbefolyásosabb hazai médiatulajdonossá lépett elő, miután előbb megszerezte a TV2-t, majd Rádió 1 néven indított, ma már 20-nál is több frekvenciával rendelkező rádiót, hogy aztán a Lapcom felvásárlásával hozzájusson a Bors és a Délmagyarország című napilapokhoz. Ezenkívül épp most indult el a legújabb Vajna-közeli rádió, a Retro Rádió, amely már a második rádió Budapesten, amihez a kormánybiztosnak köze van.

Fotó árulkodik Andy Vajna közelségéről a Retro Rádió körül
Pont úgy néz ki a ma elindult budapesti Retro Rádió stúdiója, mint ahol Andy Vajna Rádió 1-es műsorai készülnek. Véletlen?

Ám a vásárlások közben a kormánybiztos kevés figyelmet fordít arra, hogy betartsa a jogszabályokat: mérésünk segítségével bizonyítjuk, Vajnáék a megszerzett rádiós frekvenciáknál tesznek a törvényre és saját vállalásaikra.  

Nagy vállalásokat tesznek, aztán mellőzik a magyar zenét

A kormánybiztos rádiója, az amerikai adóparadicsomi háttérrel működő Radio Plus Kft. által működtetett Rádió 1 az általunk vizsgált időszakban közel sem játszott annyi magyar zenei művet, mint amennyit a saját médiaszolgáltatási szerződésében vállalt, de még a médiatörvény szerinti arányt sem sikerült betartania.

A magyar zenei kvóták be nem tartása többek között azért probléma, mert a rádiós frekvenciapályázatok jelenlegi rendszerében többek között azzal lehet előnyre szert tenni a többi pályázóval szemben, ha valaki nagyobb arányban vállalja magyar zenei művek játszását, mint riválisai. Ha pedig ezt a vállalását nem teljesíti, akkor lényegében tisztességtelenül szerez előnyt vetélytársaival szemben. A vállalások be nem tartása a magyar zenészeket is hátrányosan érinti, hiszen dalaik terjesztése nehezebbé válik. Különösen probléma ez például Salgótarjánban, Szombathelyen, Sopronban és a Balaton egyes térségeiben, ahol más helyi rádió már nem is működik a Rádió 1, illetve helyi hálózatos partnere mellett, így a helyiek legfeljebb internetes rádiók segítségével férhetnek hozzá a magyar zeneművekhez, vagy jó esetben az állami Petőfi Rádiót hallgathatják. Ez a kortárs magyar zene fejlődésére nézve egészen káros folyamat.

Vajna 40 százalékot mondott be

A Médiatörvény is szabályozza, hogy a magyar lineáris rádiós médiaszolgáltatásban a zenei művek közzétételére szánt évi teljes műsoridő legalább 35 százalékát magyar zenei művek bemutatására kell fordítani. Márpedig a Rádió 1 egyértelműen lineáris médiaszolgáltatónak minősül, tehát rá ez a jogszabály vonatkozik. Sőt a Rádió 1 általunk megszerzett hatósági szerződésében ennél magasabb vállalást is tett. Ebben az szerepel, hogy a Radio Plus Kft. a napi és a heti zenei műsoridő alatt minimum 40,5 százalékban magyar zenéket sugároz.

A Médiatörvény azt is részletesen szabályozza, hogy akkor fogadható el egy zenemű magyarnak, ha az előadó magyar és emellett a zeneművet magyar nyelven adják elő. Nem számít tehát megfelelőnek az a szám, melynek az énekese ugyan magyar, de a dal idegen nyelvű.

E vállalások ismeretében rögzítettük és értékeltük a Rádió 1 adását. Kifejezetten arra voltunk kíváncsiak, betartják-e saját vállalásukat. Az adásmintát augusztusban rögzítettük, és az adásmintából keddtől péntekig tartó időszakaszt választottunk ki.

A zenei arány vizsgálatakor segítségünkre volt a brit Radio Monitor Ltd. magyar leánycége, a Radio Monitor Kft., amelyik jelenleg körülbelül 70 rádióállomás adását rögzíti Magyarországon, majd hangfelismerő szoftverrel elemzi azokat, ennek köszönhetően teljes Rádió 1-es zenelejátszási listát kaptunk meg.

Órákig nem szólt magyar zene Vajnánál

Kiderült: reggel 5 és éjfél között, azaz a nap túlnyomó részében a Rádió 1 műsorában a magyar zene aránya átlagosan 7 százalék alatt marad. A főműsoridőben lejátszott 200-220 dal közül pedig mindössze csupán 10-15 dal volt magyar. A vizsgált időszakban előfordult az is, hogy főműsoridőben öt órán keresztül nem szólt magyar zene a Rádió 1-en. Ráadásul ez a leghallgatottabb, reggeli idősávban történt. Napközben, reggel 10 és este 7 között átlagosan óránként egy magyar dalt játszottak le, de simán előfordult az is, hogy egy-egy óra teljesen kimaradt. Este 7 után csak elvétve fordul elő magyar zene.

Ha már ellógták nappal, Vajnáék a magyar dalokra vonatkozó kvótát az éjszakai, hajnali órákban (éjfél és hajnali 5 között) igyekeztek kipipálni, ennek érdekében a Rádió 1 minden hétköznap 00:00 és 05:00 között kizárólag magyar előadók műveit játszotta. Ám a trükközés e fajtáját, hogy egy rádió éjszaka irreálisan sok magyar zene lejátszásával tegyen eleget a törvényi kötelezettségnek, a médiatörvény kifejezetten tiltja, a jogszabályban szerepel: a meghatározott arányoknak az egyes médiaszolgáltatások 05 és 24 óra közötti műsoridejében, vagyis nappal is érvényesülniük kell. Ráadásul amikor Vajnáék elvben magyar zenét játszanak éjszakánként, számításaink szerint valójában csak körülbelül 50 százalékban feleltek meg a dalok teljes mértékben a magyar zeneművekre vonatkozó definíciónak, mivel azokat csak fele részben adták elő magyar nyelven.

Az augusztus 1. és augusztus 5. között a Rádió 1-en lejátszott dalok listáját (playlist) ide kattintva is elérhetik.

A Médiatanács most is csak asszisztált

Először azt gondoltuk, talán azért nem vizsgálta és szankcionálta mindezt a Médiatanács, mert a médiatörvényben szerepel egy passzus, ami alapján a rádiós médiaszolgáltatást és lekérhető médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatóval kötött hatósági szerződés – indokolt esetben – a meghatározott arányoktól való tartós vagy állandó jellegű eltérést is lehetővé tehet, így pedig kormánybiztos rádiója jogszerűen mellőzhetné a magyar zeneszámokat. Fel is tettünk ezzel kapcsolatban kérdéseket a Médiatanácsnak és a Rádió 1-nek. A Rádió 1 semmit sem válaszolt két hét alatt, a hatóság azt írta, hogy a médiaszolgáltatási hatósági szerződés, illetve a kvótamentesítést lehetővé tevő hatósági szerződést külön-külön lehet megkötni, a Radio Plus Kft.-nek azonban csak médiaszolgáltatási hatósági szerződése van, kvótamentesítésről szóló szerződése nincs. A hatóság válaszából az olvasható ki tehát, hogy a Médiatanács nem adott speciális műsorrendre való hivatkozással felmentést a magyar zenei kvóta alól a Rádió 1-nek. Vagyis a Rádió 1 vélhetően nem jogszerűen mellőzte a magyar zeneszámokat. Ugyanakkor a testületnél nem adtak egyértelmű választ arra, hogy a Médiahatóság szokta-e vizsgálni Andy Vajna rádiójának a magyar zenei kvóták betartására vonatkozó szabályoknak a betartását, szabtak-e már ezzel ki kapcsolatban szankciót. A médiahatóságtól az a válasz érkezett, hogy a médiatörvény szerint az egyes médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásainak az éves kvótának kell megfelelniük, így például a Radio Plus Kft. által üzemeltetett Rádió 1-nek is, ami azt jelenti, hogy a hatóság csak egész éves működést vizsgálhat.  Mivel a Radio Plus Kft. Budapest 96,4 MHz-re szóló a működését 2016. június 3-án kezdte meg, esetében is a kvóták betartása 2017 után vizsgálható – állította a grémium.

A hatóság válaszainak azonban az általunk megkérdezett szakértők véleménye erősen ellentmond. Hangsúlyozzák, akár naptári évet, akár 365 napot nézünk, mindkettő tekintetében rendelkezésre áll egy teljes évi működési adat a Rádió 1 esetében, ugyanis minden rádiónak minden hónapban részletes jelentést kell küldenie az NMHH-nak a műsoráról, ebben zene-szöveg arány, közérdekű szöveg arány és magyar zene arány is szerepel. A Rádió 1 magyar zenei vállalása, ami a Radio Plus Kft. médiaszolgáltatási szerződésében is szerepel, igen magas, 40,5 százalék, amit jól érzékelhetően nem teljesítenek.

Az NMHH-nak nem lenne feladata figyelmeztetni a médiaszolgáltatót, ha ilyen mértékű eltérést tapasztal a vállalás és a teljesítés között?

– tették fel a kérdést az általunk megkérdezett szakértők megdöbbenésüket kifejezve.

Egy másik szakértő így nyilatkozott: A monitoring gyakorlata az, hogy kereskedelmi rádiókat legalább két évente, közösségieket minden évben vizsgál. A vizsgálat azonban sosem egy évről szól, hanem mindig egy-egy hetet „kérnek be”, vagyis be kell küldeni CD-n a kisorsolt heti műsort a hozzá tartozó műsortervvel együtt. Ráadásul ez sem lenne szükséges, mert már egy ideje a médiahatóságnak a megyeszékhelyeken és a fővárosban saját rögzítőrendszerük van, így bármikor, bármilyen műsort ellenőrizhetnének anélkül, hogy bekérjenek anyagot.Megkérdeztük az NMHH/Médiatanácsot, nem tartják-e furcsának, hogy a frekvenciapályázatok pontozási rendszerében plusz ponthoz juttatják a magyar zenei arányra tett vállalásokat, ehhez képest a rádiós pályázatokat olyan cégek nyerik az egyes városokban, amelyek azzal a Rádió 1-el kapcsolódnak hálózatba, amely nem sugárzott magyar zenéket akár akár órákon át. A testület erre azt reagálta, hogy a Radio Plus Kft. pályázati ajánlatának értékelésére a pályázati felhívásban foglaltaknak és a Médiatanács általános joggyakorlatának megfelelően nem került sor, mivel a pályázati eljárás érdemi vizsgálati szakaszában egyedüli pályázó volt.

Azt is írták, hogya médiatörvény szerint a helyi kereskedelmi rádiók – ilyen a vidéki rádiók zöme – nem kvótakötelezettek. Szakértőnk viszont arra figyelmeztet, hogy a helyi rádiók törvényileg a ugyan valóban nem kvótakötelezettek, de a pályáztatási gyakorlat az, hogy 35,1 százalék alatti magyar zenei arány vállalás esetén nem járnak pluszpontok a pályázónak, míg 35,1 százalékos kvótavállalás felett 5 pluszpontot kap a pályázó, és az a pályázó, amelyik nem tesz magas magyar zenei kvótavállalást a pályázati anyagában, gyakorlatilag esélytelen frekvenciát nyerni. A szakértő szerint a Médiatanács válaszai már csak azért is cinikusak, mert a rádiós frekvenciapályázatok beadásának időpontjában azt előre nem lehet tudni, hogy egyedüli pályázó lesz-e valaki, tehát mindenki biztonsági játékot játszik, és bevállalja a magas magyar zenei arányt. A megyeszékhelyi rádiók között nincs is olyan, amelyiknek ne lenne 35,1 százalék a magyar zene arány vállalása legalább. Például az LB Rádió Kft. – ez Andy Vajna ügyvédjeinek cége – a derecskei és hajdúszoboszlói frekvenciák pályázati anyagában 35,1 százalékos vállalást tett. Ezért valójában a helyi rádióknak is be kell tartaniuk a pályázatban vállalt kvótákat, a kis rádiók is lényegében kvótakötelezettek, csak nem a törvény által. A Rádió 1-et működtető Radio Plus Kft. viszont körzeti adó, azaz törvényileg is kötelezett.

Kérdeztük a Médiatanácsot arról is, hogy mi a véleménye arról, hogy épp a magyar kormány filmügyi biztosának, Andy Vajnának a rádiója nem játszik a mérés szerint a törvénynek megfelelő mértékben magyar zenéket, mire megismételték első válaszukat, hogy a kvóták betartása 2017 után vizsgálható.

Kerestük az ügyben a Rádió 1-et is, hogy ők mit gondolnak az általunk feltárt mérési adatokról, de sajtóosztályuk december 5. óta nem reagált a magyar zenei kvóták teljesítésével kapcsolatos kérdésünkre.

Ismét elmeszelte a bíróság a Médiatanácsot
Törvénytelenül rejtegette Andy Vajna békéscsabai pályázatát a Médiatanács, állapította meg a bíróság jogerősen. Ez már a sokadik hasonló vesztett ügye a testületnek a pályázatok körüli titkolózások kapcsán.

Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán

Ajánlott videó

Olvasói sztorik