Nem szolgálja a gyerekek védelmét, ha a média szenzációkeltő módon, ellenőrizetlen információk terjesztésével, az öngyilkosságot romantikus színben feltüntetve vagy túlzó híradásokban számol be a külföldön – a hírek szerint – már több fiatalt halálba hajszoló Kék bálna-jelenségről – így kezdődik az a közlemény, amit pénteken adott ki a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH). A médiahatóság ebben arra szólítja fel a médiamunkásokat, hogy az öngyilkosság médiamegjelenítésekor alkalmazandó azon elvek szerint járjanak el, amelyeket az NMHH média- és hírközlési biztosának hivatala 2012-ben a WHO iránymutatását figyelembe véve ajánlásban rögzített.
Kaptak egy bejelentést, de nem tudtak cselekedni
Ebben egy linket küldött el a bejelentő, amely a Vkontaktye orosz közösségi oldal egyik zárt csoportjának jelentkezési felületén mutat, egy a Kék bálna-játék iránt érdeklődő magyar felhasználókat. Az NMHH-nak azonban e zárt csoport tényleges történéseiről nem áll rendelkezésére dokumentum vagy más megbízható információ, ezért egyelőre érdemi lépést nem tud tenni. A rendőrség tájékoztatása szerint a rendőrségre az elmúlt hónapokban nem érkezett bejelentés a Kék bálna-csoport tevékenységével, illetve annak a magyarországi fiatalokra gyakorolt végzetes hatásával kapcsolatban.
Bűncselekményt követ el, aki öngyilkosságra buzdít
Az NMHH szerint a közösségi média zárt csoportjai valóban lehetőséget adnak jogsértésekre, ezeken a fórumokon rossz szándékkal és hamis profilokkal is lehetnek jelen személyek. Igaz az is, hogy a serdülőkorú gyerekek valóban kiszolgáltatottabbak lehetnek a virtuális közösségek hatásának, ezt családi gondok is fokozhatják. Aki őket akár közösségi médiafelületen öngyilkosságra buzdítja, amelyet végrehajtanak vagy megkísérelnek, az a Btk. 160., illetve 162. paragrafusa alapján emberölés vagy öngyilkosságban közreműködés bűncselekményét követi el. Mivel a tét nagy, hiszen a gyerekek biztonságáról van szó, érdemes higgadtan mérlegelni, milyen módon zajlik az ügyben a közvélemény tájékoztatása. A szerkesztőségi munkában elengedhetetlen a józanság megőrzése, hogy a figyelem felkeltése, a képszerű megjelenítés ne váljon népszerűsítéssé, ötletek adásává – írja a médiahatóság.
Kerülendő a szenzációkeltés és az öngyilkosság kedvező színben láttatása
A hatóság arra figyelmeztet, hogy az ügyről szóló túlzó híradások, ellenőrizetlen információk terjesztése, az öngyilkosság akár vizuálisan kedvező színben, romantikus dologként, divatként való feltüntetése, a szenzációkeltés nem szolgálja a gyerekek védelmét. Az öngyilkosság médiamegjelenítésekor alkalmazandó elveket az NMHH média- és hírközlési biztosának hivatala a WHO elveit figyelembe véve részletes ajánlásban foglalta össze. Az NMHH ismét a magyar hírszerkesztők figyelmébe ajánlja ezeket az elveket, hiszen az öngyilkosságot helytelenül bemutató tudósítások növelhetik az öngyilkosságok vonzerejét. Ezek közül a legfontosabbak:
- Az öngyilkosság tényét csak akkor kellene közzétenni, ha az feltétlenül szükséges, de ha már megemlítik, nem szabad leegyszerűsített magyarázattal tálalni.
- Az öngyilkosságot nem szabad sem észszerű választásként, sem a problémák megoldásaként bemutatni.
- Kerülni kell az eset környezetének, az elkövetés módjának és a tett érzelmi hátterének élményszerű bemutatását, mert ezek növelhetik az azonosulás veszélyét.
- Az esemény leírásakor kerülni kell mind a szenzációkeltést, mind az öngyilkosság hétköznapi eseményként való beállítását.
- Csökkenti az utánzások számát, ha az öngyilkosságot a média lelki zavar hatásaként mutatja be, és azt hangsúlyozza, hogy az megelőzhető lett volna.
- Szintén csökkenti az utánzások számát, ha szakember véleménye is elhangzik vagy olvasható.
- Videofelvétel vagy képek közzétételekor különösen körültekintően és mértéktartóan kell eljárni.
- A hozzátartozók és az öngyilkosságban elhunytak méltóságának, személyiségi jogainak tiszteletben tartása kötelező.
- A híradásokban minden esetben meg kellene említeni a krízishelyzetben lévőknek létrehozott legalább egy segélyvonal elérhetőségét.
- Az öngyilkosságról szóló tájékoztatás még a „legedzettebb” tudósítók számára is lehangoló, kockázati tényező lehet, ezért a médiaszervezetek kötelessége, hogy ilyen esetekben – különösen a fiatal – munkatársak lelki támogatására megfelelő szakember álljon rendelkezésükre, annak érdekében, hogy feldolgozhassák az esetet.
Így érdemes segíteni az öngyilkossági gondolatokkal küzdőknek
A Kék bálna-jelenségre tekintettel és attól függetlenül is fontos, hogy a szülők ne hagyják magukra a gyerekeiket a digitális világ felfedezésében, szabjanak a gyerekek netes jelenlétére vonatkozó világos szabályokat és beszélgessenek velük az online tapasztalataikról. A pedagógusok, osztálytársak, barátok, ha úgy látják, hogy diákjuk, társuk ilyen krízishelyzetbe kerülhetett, támogassák a figyelmükkel az érintettet, és kérjenek segítséget pszichológustól. A válságos helyzetbe jutott gyerekek a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványhoz fordulhatnak chaten vagy a 116-111-es telefonszámon.
A médiahatóság azt is kéri, hogy ha bárki ilyenfajta jogsértő tartalomra bukkanna az interneten vagy ilyen célú csoport beszélgetésére látna rá, jelentse be akár anonim formában is az Internet Hotline oldalán, a www.internethotline.hu címen.
A témában fontos információkat kínál a Safer Internet program weboldala is.
Az internetes jogsértések kapcsán természetesen a rendőrség bűnmegelőzési egységei is rendelkezésre állnak.
