Az orosz sajtóban a napokban megjelentek a legfrissebb öngyilkossági statisztikák, amelyek szerint 2016-ban 60 százalékkal több gyermek vetett véget önkezével az életének, mint az előző évben. Míg 2011 és 2015 között éves szinten 10 százalékos csökkenést mértek, a legutóbbi adatok drámai változásra utalnak. Anna Kuznyecova gyerekjogi ombusdman szerint a növekedés részben az internetes „halálcsoportok” tevékenységének számlájára írható.
Nemrég a magyar médiába is eljutott a Kék Bálna és más hasonló csoportok híre: ezeken az online felületeken az adminisztrátorok vagy mentorok
A csoportok vezetői természetesen álnéven vannak jelen, személyazonosításuk felderítése még titkosszolgálati módszerekkel sem egyszerű. A csoportba bekerülő fiataloknak arról beszélnek, hogy milyen módszerekkel ölhetik meg magukat, és különböző feladatokat adnak áldozataiknak – például, hogy vágják meg magukat. Hasonló esetek nemcsak Oroszországban, de Lengyelországban, Ukrajnában, Fehéroroszországban és Romániában is történtek.
Az áldozatok általában rossz családi hátterű fiatalok, akik nem jönnek ki jól kortársaikkal, esetleg szerelmi csalódáson vannak túl – vagy egyszerűen csak unatkoznak, és így találnak rá a rejtélyes csoportokra. Ahol egy ideig úgy érzik, tekintélyük van, figyelmet kapnak, és tisztelik őket, például amiért meg merték sebezni saját magukat. A halálra pedig egy idő után nem úgy gondolnak, mint a legborzalmasabb tragédiára, hanem a megoldást látják benne a vergődésük, rossz élethelyzetük megszüntetésére.
Renata, az internet Anna Karenyinája
Az egész orosz sztori egy Renata Kambolina (eredeti nevén: Rina Palenkova) nevű lánnyal kezdődik, akit a fenti bizarr irodalmi utalással is emlegetnek. A zűrös családi háttérrel rendelkező usszurijszki fiatal vonzódott a creepypastáknak nevezett internetes horrortörténetekhez. Szerelmi csalódás miatt 2015. november 23-án 16 évesen vonat elé vetette magát; öngyilkossága előtt a közösségi oldalon egy fotóval búcsúzott el.
Az f57-es halálcsoport és Róka, a moderátor
Nem kellett sok időnek eltelnie, hogy reflektorfénybe kerüljön az orosz Facebooknak nevezett Vkontakte oldalon az f57 nevű csoport, felmerült ugyanis, hogy a felület kezelőinek esetleg köze lehet a lány tragédiájához. A csoport adminisztrátora – és itt elérkeztünk a második kulcsfigurához – Filipp Lisz (azaz Róka, valódi nevén: Filipp Bugyejkin) megérezte, hogy rengeteg lehetőség van egy sok követővel rendelkező csoportban, és kollégáival együtt szorgalmasan posztolt öngyilkosság témájú anyagokat, valamint fotókat delfinekről és
A rejtélyes öngyilkosságok száma elkezdett nőni, ezért az egyik áldozat szülei szinte mániákus elszántsággal belevetették magukat a nyomozásba, feltérképezték, hogy milyen veszélyforrások vezethetnek a tinédzserek öngyilkosságához. Kutatásaik alapján készült egy cikk a Novaja Gazeta című lapban, amelynek szerzője azt állítja, hogy 2015 novembere és 2016 áprilisa között 130 gyerek lett öngyilkos, mindannyian valamelyik online csoport tagja volt.
Bár mint később kiderült, a cikk forrásai nem voltak szavahihetőek, így a benne megfogalmazott állítások és számok sem fedték a valóságot, abból a szempontból mindenképp hasznos írás volt, hogy felkavarta a port az ügyben.
Lisz küldetése
És ez tetszett a rettegett Lisznek. A 21 éves férfi interjút adott a Saint-Petersburg.ru-nak, amelyben elmondta:
Az interjúban kifejtette, hogy bipoláris személyiségzavara van, és tevékenységére nehéz gyerekkora ad magyarázatot. Azt nyilatkozta, hogy egyszer majd mindenki megérti, hogy mit miért tett, az általa halálba kergetett fiatalok ugyanis boldogan haltak meg, és tőle megkapták mindazt a megértést és szeretetet, amit mástól nem.
Filipp Bugyejkin/Lisz elmondta, hogy 2013-ban hozta létre az f57 csoportot. Az embereket aszerint értékeli, hogy hasznos tagjai-e a társadalomnak, vagy sem. Akik igen, azokra emberként tekint, a többiek nála a bioszemét kategóriához tartoznak. Ez utóbbiaktól kívánta megtisztítani a csoportot – és a világot. Ez volt a küldetése. Lisz elmondta: a fentebb említett
A férfi azt is elárulta, hogy miután felvette a kapcsolatot az áldozataival, Skype-on megpróbálta őket transzállapotba hozni, és faggatni: kiszedett belőlük rengeteg magánélettel kapcsolatos információt. Feladatokat adott nekik, majd idővel megpróbálta rávenni áldozatait, hogy ne aludjanak. Az alváshiánytól ugyanis olyan állapotba kerülnek, hogy lelkileg sokkal befolyásolhatóbbá válnak. Elmondta, hogy nem fél a letartóztatástól, mert nem tartja magát bűnösnek: ő nem ölt meg senkit,
Az interjú után két nappal Liszt letartóztatták. Jelenleg is őrizetben van.
Hétezer bejelentés
A közvélemény nyomására a hatóságok rendkívüli figyelmet fordítanak az ügyre, és szigorúan tiltanak bizonyos tartalmakat: blokkolnak minden olyan bejegyzést, amelyben felbukkannak a megfelelő kulcsszavak (kék bálna és hasonlók). A szülők figyelmét felhívták, hogy ha gyermekeik kék bálnát rajzolnak, esetleg leírják a Renáta nevet, kezdjenek el gyanakodni, hogy baj van.
Az orosz médiahatóság, a Roszkomnadzor március 20-án bejelentette: csak idén január óta több mint hétezer bejelentést kaptak a halálcsoportokkal kapcsolatban.
A szervezet szerint év eleje óta 4210 olyan csoport és felhasználói oldal került a látókörükbe, amelyen öngyilkossággal kapcsolatos tartalmakat jelenítettek meg, kifejezetten a tinédzsereket megcélozva. Ebből 3900-at már blokkolt a hatóság, a többi felületet egyelőre vizsgálják. Emellett találtak hasonló jellegű tartalmakat a Facebookon, a Twitteren, és az Instagramon is.
A médiafelügyelethez 2012 óta 50 ezer esetben érkezett bejelentés olyan tartalmakról, amelyekben fiatalokat „játékra hívják”, amelynek a vége a gyerekek halálát okozhatja.
Ha a csoportok jelenleg már nem is annyira aktívak, mint korábban, megjelent egy mellékszál: a pánikkeltés. Néhányan rémhírekkel sokkolnak a közösségi oldalakon, akadt például olyan bejegyzés, amely szerint március 19-én a Bálna csoport tagjai tömeges öngyilkosságra készülnek, 5000 ember fog végezni magával, ezért aznap senki ne engedje ki sehová a gyerekét.
Nem az internet a hibás
Öngyilkosságra buzdító őrültek sajnálatos módon korábban, az internet előtti időkben is jelen voltak a társadalmakban, a világháló legfeljebb csak megkönnyíti a dolgukat, ezért mindenkit óva intenénk attól, hogy a felelősséget az internetre hárítsa, és a gyerekét a nethasználat korlátozásával próbálja meg megvédeni – ahogy a pedofiloktól és a terroristáktól sem tudjuk őket megóvni tiltással. A szakemberek sokkal inkább a felelős internetezés megtanítására és a szabályok lefektetésének fontosságára hívják fel a figyelmet.
Gyarmati Rita pszichológus kérdésünkre elmondta: remek lenne, ha az iskolákban nemcsak írni-olvasni tanítanák meg a gyerekeket, hanem a Facebook, az Instagram használatára – összességében az internetezésre. A mai világban ez elkerülhetetlen képesség, ráadásul ezeken a felületeken rengeteg hasznos dologgal találkoznak a gyerekek, ezért nem eltiltani kell őket a használattól, hanem meg kell tanítani, hogy mennyit használják, és főleg, hogy mire.
És el kell nekik mondani, hogy ha ismeretlen emberrel kezdenek el barátkozni az interneten, nem szabad azonnal megbízniuk benne.
A szakember szerint nem véletlen, hogy az elhanyagolt gyerekek a célpontok. A serdülőkor identitáskrízissel jár, amikor a gyerek megpróbálja megtalálni önmagát; ha a szülők ilyenkor nem figyelnek oda rá, az komoly problémákhoz vezethet – az alkoholtól a drogon keresztül a hasonló tragédiákig.
Az orosz szülőket, mint említettük, figyelmeztették az olyan intő jelekre, mint például kék bálnás rajzok. De vajon még mire érdemes figyelni? Gyarmati Rita szerint az alapkérdés, hogy mennyire ismerjük a gyerekünket. Egy serdülő rengeteg mindenben változik: kezdi megtanulni magát, elkezd zenéket hallgatni, bezárkózik, szeret egyedül lenni, keresi a válaszokat – ami teljesen természetes folyamat. Ha ilyenkor ránézünk, és megkérdezzük, minden rendben van-e, a válaszából tudni fogjuk, hogy mi a helyzet. De ez csak abban az esetben igaz, ha a szülő törődik a gyerekével, ismeri őt, és világosan látja, hogy az elfordulás mennyire illeszkedik a gyerek személyiségéhez.
Hamarosan kiderül, hogy Filipp Bugyejkinre milyen büntetés vár, hosszabb távon az is látható lesz, hogy a hatóságok képesek lesznek-e megelőzni a hasonló tragédiákat. A gyerekeket öngyilkosságba hajszolók ellen jogszabály-változtatással is megpróbálnak fellépni.
Az állandó sorosozásban élő magyar olvasónak talán nem meglepő fordulat, hogy akadtak orosz politikusok és egyéb megszólalók, akik szerint a tragédiák hátterében „Amerika”, a „zsidók” és egyéb szabadkőművesek lehetnek, akik „a gyermekeink” életére törnek. Egyesek odáig mentek, hogy a tragikus eseteket az Oroszország elleni hibrid háború részeként emlegették.
