Hány műholdas csatornát továbbítanak a SES ASTRA műholdjai? Növekvő, csökkenő vagy esetleg stagnáló ezek száma?

Egy dolog, hogy hány csatornáról van szó, de legalább olyan lényeges, hogy milyen a csatornák minősége. Hiszen az SD minőségű csatornák még mindig nagyon fontos szegmenst képviselnek Magyarországon és világviszonylatban is, de ma már egyre nagyobb arányban vannak HD minőségű csatornák is. Sőt már ott van az egyedi kínálatunk, az ultraHD is, ami szintén egyre nagyobb teret kap a kínálatban. Egészen pontosan egyébként több mint 7400 csatornánk van világviszonylatban. Ebből több mint 2400 HD csatorna, amiből 600 működik Európában. Saját, 53, geostacionárius műholdból álló globális flottával szórjuk ezeket. A legnagyobb műholdas kapacitást az ultraHD (vagy más néven UHD) minőségű csatornák igénylik. Magyarországon is, ha betér az ember egy üzletbe, látja a különféle tévéket – Samsung, LG stb. – amelyek már kínálnak UHD-t. A kérdés az, hogy van-e hozzá tartalom. És ez az, amiben mi egyedüliek vagyunk, mert a versenytársaink még csak arra várnak, hogy legyen arra kapacitásuk, hogy ilyen csatornákat szórni tudjanak. Nekünk azonban világviszonylatban már most 26 ilyen csatornánk van, amiből 6 Európában működik. Ezek egyébként nem lassú természetfilmeket sugárzó demo vagy kísérleti csatornák, hanem a nap 24 órájában valódi kereskedelmi tévézést közvetítő csatornák, amelyek nem nélkülözik a gyors kameramozgásokat sem. És ami még érdekes lehet a magyar olvasóknak, hogy 4 ilyen csatorna úgynevezett free-to-air (FTA) csomagban is elérhető, tehát bárki, akinek van egy dekódere és UHD-képes tévéje, ingyenesen tudja fogni ezeket a csatornákat az ASTRA 19,2 fokos pozíciójából.

A 7400 műholdas adás nagyon soknak tűnik. De mi a trend, nő még a műholdra felkerülő csatornák száma?

A trend piaconként, sokszor országról országra eltérő, hiszen különböző szempontok egyszerre vannak jelen. Ráadásul némiképp megváltoztak az emberek médiafogyasztási szokásai. Azok, akik már az internetről, ingyenesen fogyasztják a tartalmakat, nem szívesen fizetnek a jövőben a tartalomért a tévé esetében sem. Ezzel együtt azért azt látjuk, hogy az előfizetős kábeltévés és fizetős műholdas szolgáltatások, csatornák jó helyzetben vannak, és van rájuk igény. Úgy gondolom, hogy a lineáris, szerkesztett tartalomszolgáltatás a jövőben is meghatározó marad a televíziós tartalomfogyasztásban. Az is látható, hogy folyik az átállás az SD-ről HD-ra, tehát nő ezen csatornák száma, és a HD ma már nem számít prémium szegmensnek. Az említett UHD-s fizetős tévé ma még nem érhető el nagyon széles körben, de azért látható, hogy Nyugat-Európában egyre több fizetős kereskedelmi tévé áll át erre. Látni kell azt is, hogy a csatornák számának növekedése befolyásolja azt is, hogy a HD tartalom hogyan tud növekedni, mert az emberek egyre nagyobb képernyőjű tévét vesznek, és ezeken a régi, kisebb felbontású (SD) műsorok már nem annyira élvezhetők, mint egy HD vagy UHD adás.

Mi a helyzet az ingyenesen fogható, azaz free-to-air (FTA) csatornákkal, van-e ebben még növekedési potenciál a jövőre nézve?

Mindenképpen, igen. Növekszik az FTA csatornák száma. Ez nagyon csábító a különböző platformok számára, akik növelni szeretnék a nézőik számát, ezért gyakran a fizetős televíziós szolgáltatások mellé is oda szokták ezt adni. Persze itt is érvényes azért, hogy piacról-piacra eltérő a helyzet. Lengyelországban például kevesebb az FTA csatorna, és ott inkább a földi műsorszórásnál érhetők el, a műholdas adásoknál pedig inkább arra törekednek a szolgáltatók, hogy előfizetőket toborozzanak. Romániában viszont kifejezetten magas az ingyenes csatornák száma, miközben magas a HD minőségű FTA-csatornák száma is. A mi műholdjaink egyébként 56 HD-minőségű FTA csatornát szórnak folyamatosan Európában, és ez nagyon vonzó kínálat azok számára, akik nemzetközi csatornákkal szeretnék bővíteni a tartalomkínálatukat. Sok helyen azt csinálják például, hogy a földi műsorszórás mellé feltesznek egy parabolaantennát és ezzel körülbelül 300 csatornát tudnak fogni, ebből pedig 50 körülbelül HD és valóban minőségi, amelyek nem csak egy réspiaci célközönséget szolgálnak ki.

Milyennek látja a magyar piacot?

A magyar piacra éppen az vonatkozik, hogy az elmúlt években nem volt jelentős növekedés a piaci részesedésben. Három nagy szolgáltató uralja a piacot, nagyjából azonos piaci részesedéssel. A kábelszolgáltatókra is azt lehet mondani, hogy nagyjából stagnálnak, status quo jellemzi őket. Kelet-közép-európai szinten egyébként azt látjuk, hogy a kábelszolgáltatók lassú mértékben ugyan, de veszítenek az előfizetőikből. Tehát elképzelhető, hogy egy konszolidáció is lesz Magyarországon a kábelszolgáltatók között, hiszen eléggé sok kis szolgáltató is jelen van. Valószínűleg a jövőben ez változni fog különböző felvásárlások, összeolvadások révén. Ami az IPTV-t illeti, ott egy eléggé lassú növekedést látunk, nincs komoly berobbanás. Magyarországon egyébként nincsen olyan nagy platform, ami használná a szolgáltatásainkat, Romániában viszont ott van például az Orange, akivel két éve kezdtünk el együttműködni, és már 300 ezer körüli előfizetőjük van. Érdekességként említem, hogy a romániai Orange kínálatában magyar tartalom is van, mert az ottani kisebbséget is ki akarják szolgálni. Ez egyébként Szlovákiában és Csehországban is hasonlóan működik a Skylink szolgáltatónál. Van még pár fizetős műholdas szolgáltató is, de a piac dinamikája az, hogy nincsenek jelentős változások.

Tévétársaságok számára élő bejelentkezési lehetőségeket is biztosít az ASTRA, vagyis az önök műholdas kapacitásaival tudnak a közvetítő kocsikkal dolgozó médiavállalatok élő képet és hangot továbbítani. A tévétársaságok azonban a velük folytatott háttérbeszélgetéseim alkalmával arra panaszkodtak, hogy a műholdas bejelentkezés költséges és nehézkes, mivel a műholdas időért sokat kell fizetni, ráadásul negyedórás időablakokat lehet csak vásárolni, holott egy rendkívüli bejelentkezésnél sokszor nem látható előre, hogy mikor lesz szükség azonnali bejelentkezésre. Valahogy nem tűnik a dolog túl rugalmasnak, ahogy ők elmesélték. Nem terveznek ennek kapcsán valamiféle változtatást?

Meglep a kérdés, mivel a tapasztalataink nem ezt mutatják. Vegyük például a Riói Olimpiai Játékokat, ahol 230 ezer órát értékesítettünk és állítottunk a különböző tévétársaságok szolgálatára, akik a kapacitásokat tőlünk bérelték az élő bejelentkezésekhez. Ugyanez igaz egyébként Európára is, ahol például a volt Jugoszláv-köztársaságokban, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában is folyamatosan együttműködünk többek között közszolgálati televíziókkal is. Közülük például Lengyelországban a köztelevízió egy teljes műholdas transzpondert bérelt ki tőlünk, ami hatalmas kapacitás. Tehát állandó jelleggel és ad-hoc módon is együttműködünk ennek a szolgáltatásnak a kapcsán, és a tapasztalatok kifejezetten jók.

Mégis nagyon sok újságíró kolléga, televíziós stáb kezdett el mostanában 3G, vagy most már 4G képes telefont használni videótelefonos bejelentkezéshez, tudósításhoz. Sőt mostanában egyre divatosabbak a Facebookon történő élő videóbejelentkezések is. Mi lesz ebben az új világban az ASTRA szerepe az ad-hoc jellegű tudósítások esetében, ahol ezek szerint egyre inkább megkerülhetővé válik a műhold?

Természetesen mi is érzékeljük a 3G/4G sávszélességek felhasználását ilyen célra, de azért van egy fontos különbség a 4G és a műholdas képesség között. Mégpedig az, hogy a 4G és a telefonos bejelentkezések általában csak arra alkalmasak, hogy kép a képben megjelenjen egy tudósító, aki Irakból vagy Afganisztánból beszámol egy eseményről, de nem tudja kitölteni a teljes képernyőt, mert nincsen olyan minőség, hálózati kapacitás, ami ezt lehetővé tenné, a kép nem olyan minőségű. Ezzel szemben a műholdas szolgáltatás pontosan arra képes, hogy teljes képernyőben jó minőséget adjon, és sokkal megbízhatóbb is, hiszen a 4G esetében közös sávszélességet használunk, így gond lehet a kapcsolatban, a műhold esetében viszont dedikált sávszélességek vannak. Ehhez kapcsolódik az is, hogy ha megérkezik egy újságíró a tudósítás helyszínére, akkor a műhold esetében egyszerűen csak odafordítja a műholdas tányért és 4-10-15 megabittel már tudja is továbbítani az adatokat, ami egyébként csak egy internetes kábelkapcsolattal lenne lehetséges. Ez viszont sokszor nem áll rendelkezésre ott, ahol be akar jelentkezni a riporter. Ezzel együtt persze figyeljük a trendeket negyedévről-negyedévre, de egyelőre semmilyen csökkenést nem tapasztalunk a lekötött műholdas kapacitásainkban. Meglátjuk majd, hogy két-három év múlva hogyan alakulnak ezek a dolgok.

Úgy tudjuk, hogy az ASTRA is használta volna a SpaceX nemrégiben felrobbant rakétáját a különböző fejlesztései megvalósításához, konkrétan a SES-10 műholdjának pályára állításához. Most, hogy a rakéta felrobbant, hogyan oldják meg a felmerülő extra kapacitásigényeket, illetve a tervezett fejlesztéseket?

Ahogyan említettem, több mint 50 globális műholdunk üzemel, vannak ezenkívül másfajta műholdjaink is, amelyek közepes magasságú orbitális pályán állnak és elsősorban az internetes szolgáltatás részesei. Igen, a SpaceX-szel is együtt dolgoztunk a Falcon rakéta kapcsán, de lényeges, hogy mindig is több szállítópartnerrel dolgoztunk együtt a műholdak pályára állításához. Én magam egyébként nem vagyok feljogosítva arra, hogy jövőre vonatkozó megállapításokat tegyek az együttműködéssel kapcsolatban, de azt el tudom mondani, hogy továbbra is fennáll ez a partneri viszony, és folyamatosan figyeljük a híreket, amik a baleset körülményeinek vizsgálatairól szólnak.

A legutóbbi baleset azért is érdekes egyébként, mert azt a műholdat magyarországi műsorszórásra is használtuk volna, tehát lehetne egy közvetett hatása a flottára. Szerencsére azonban van egy erős redundancia a rendszerünkben. Két-három év körülbelül, amíg egy műholdat üzembe tudunk állítani, de mindig arra törekszünk, hogy mindig legyen párhuzamosság, redundancia a flottában.

Arról is hallottunk, hogy az új műholdas kapacitást használnák az érkező HLG (Hybrid Log Gamma) nevű fejlesztéshez. Milyen változásokat hoz ez a fogyasztók, a tévénézők szempontjából, miért lesz ez jó nekik?

Ez egy új kódolási eljárás, amit a BBC és az NHK japán közszolgálati televíziós csatorna próbált ki velünk elsőként. Voltaképpen ez az ultraHD következő fázisát jelenti. Ez a kódolás még jobb minőséget, mélyebb színeket, erősebb kontrasztot tud majd biztosítani. Ezt mutattuk be a Samsunggal és az LG-vel közösen nemrégiben.

Mikortól lesz ez elérhető Magyarországon?

Ha valaki nagyon jó minőségre vágyik, az ultraHD szolgáltatás már most is elérhető Magyarországon, de ez az új kódolási eljárás is érkezik hamarosan. Jelenleg már demo csatornákon tesztelés alatt áll, sőt ha valaki meg szeretné nézni, akkor Magyarországon is vannak olyan FTA csatornák, ahol részese tud lenni a kísérletnek.