A The Wall Street Journal portálnak hosszú ideje meglehetősen szigorú fizetőkapuja van, azonban sokan voltak azok, akik nem akarták kifizetni az évi 200 dolláros előfizetési díjat az amúgy értékes tartalomért, és inkább egy trükkhöz folyamodva kicselezték a rendszert, megkárosítva ezzel a kiadót. Mindez nem túlságosan volt bonyolult, elegendő volt kimásolni a „kulcsos” cikkek ingyenesen látható bevezető szövegét (leadjét) a Google-be, és így végül ingyenesen el tudták olvasni.
Néhány napja azonban már nem működik a trükk, legalábbis több felhasználó arra panaszkodott, hogy már hiába próbálkozik a lead kimásolásával a Google-be. (Nálunk egyébként még működik.)
A The Wall Street Journal kiadó szóvivője ezzel kapcsolatban tett nyilatkozata szerint elkezdték tesztelni, hogy mivel vehetnék rá az embereket, hogy fizessenek a tartalomért. Ennek része az is, hogy a kiadó munkatársai elkezdték bezárni a kiskapukat – írja a digiday.com.
Több különböző módszerrel is kísérletezünk jelenleg, hogy megtaláljuk azokat a technikákat, amelyekkel az új előfizetőket egy kis előzetes kóstolóra tudjuk invitálni”
– mondta a szóvivő.
Előfizetős oldal vagyunk, és folyamatosan keressük az új utakat, hogy optimalizáljuk a The Wall Street Journal élményt az olvasóink számára
– tette hozzá a szóvivő.
A Journal egyébként azért nincs egyszerű helyzetben, mert ugyan a fő üzleti modelljük az, hogy előfizetési díjakból finanszírozzák a tartalom-előállítást, vagyis fizetőkapuk mögé helyezik el a tartalmakat, azonban a médiavállalat kénytelen regisztrálni a cikkeit a Google-keresőmotorban, hiszen a Google még mindig a legnagyobb forgalomterelő oldalak egyike. Hiába nő ugyanis a Facebook felől érkező látogatók száma, a Parsely tanulmánya szerint például a Google biztosítja a médiavállalatok honlapjaira érkező látogatók 35 százalékát. Emellett persze nyilván az olyan közösségi médiás felületek is fontos forgalomterelő források mint például a Twitter. Ez utóbbi esetében nem véletlenül biztosít a legtöbb kiadó – köztük például a The New York Times – ingyenes hozzáférést biztosít azoknak a véleményvezéreknek, akik a feedjeikkel, postjaikkal jelentős forgalmat terelnek a honlapra.
A Twitteren egyébként meglehetősen vegyesen fogadták a mostani hírt a korlátozról. Volt, aki azt írta, hogy szerette ezt a trükköt, és ezentúl nem fogja a WSJ cikkeit olvasni, mások viszont arról írtak, hogy például a böngészőjükben az inkognitómód használatával még ki tudják cselezni a fizetőkaput. Egyesek viszont azon voltak felháborodva, hogy az “ingyenélők” gyakorlatilag meglopják a kiadóvállalatot azzal, hogy ingyenesen olvassák a fizetős tartalmat. Volt, aki pedig arról postolt, hogy már számított erre a lépésre, csak idő kérdése volt, hogy a WSJ fellépjen a trükk ellen.
