Az állat és a különféle becenevek nagyon elterjedtek az emberek körében, Sas József, Beleznay Endre vagy Gálvölgyi János konkrétan egész műsorblokkokat tudtak megtölteni azzal, hogy az épp legdivatosabb becézéseken viccelődnek. A cuki nevektől és úgy általában a kitalált becézésektől rengetegen a falra másznak, de van egy közölük, amitől sokan valósággal kimenekülnek az ágyból.
A “daddy”-zés, vagyis az apucizás nemcsak az angolszász területeken, hanem szinte a világon mindenhol népszerű, és talán nincs is ennél megosztóbb szólítás azok között, akik dugnak egymással. Sokakat beindít a dolog, egyesek elvannak vele, de akadnak olyanok is akiknek egyenesen elmegy a kedve a szextől egy jó időre. De honnan ered az apucizás és ami fontosabb, van-e mögötte valami beteges, perverz hajlam?
Mindenekelőtt fontos, hogy ha a párunk száján ki is csúszik valami hasonló, akkor nem kell rögtön eltiltani családi találkozóktól, de még a húsvéti locsolkodást sem kell gyanakodva nézni, hiszen csak a legritkább esetben lehet arról szó, hogy egy nő a párkapcsolatán keresztül élné ki az apja iránt érzett szexuális vágyait. A daddy-zés esetében tehát nemigazán beszélhetünk incesztusról, azaz családon belüli erotikus vonzalomról, inkább az apa szó vagy az apakép jelentése körül érdemes keresgélni.
Az apát, mint kifejezést manapság már elég sok mindenre használjuk, nem egyszer hívjuk így a főnökünket, a haverunkat, vagy valakit, aki jól megoldott egy helyzetet. Az apuci tehát egy olyan személy, aki védelmet és biztonságot nyújt, gondoskodik, segít, ha kell. Sokan azt gondolják, hogy az apakomplexussal élő nők sűrűbben apucizzák a partnerüket, ám náluk az apafigura hiánya egészen máshogy jelentkezik, így a kettő nincs szoros összefüggésben.
Irányadó lehetne viszont Freud felvetése, ami nagyjából arról szól, hogy minden egyes kapcsolatunkban tudat alatt a szüleinket, pontosabban a szüleink tulajdonságait keressük, ezért gyakran úgy választunk párt, hogy az hasonlítson valamelyik felmenőnkre, többnyire az ellenkező neműre. A baj ezzel csak annyi, hogy az osztrák orvos e mellé olyanokat is mondott, hogy a nőknek mivel nincs péniszük, ezért kialakult bennük egy evolúciós hiányérzet, amit folyamatosan a szexszel próbálnak meg enyhíteni. Nem csoda hát, hogy a modern pszichológia az ilyen és ehhez hasonló tézisei miatt már egy jó ideje elfordult Freudtól.
Az egész téma kapcsán talán az a legfontosabb kérdés, hogy van-e valódi baj az apucizókkal, legyenek azok nők, vagy akár férfiak. Pontosabban: jelezhet-e valami komoly problémát, például pedofíliát az, ha a párok ilyen játékokkal szórakoztatják egymást. Dr Margaret Squires, aki 35 éve dolgozik párterapeutaként, valamint emellett 30 éve kezel gyerekkori szexuális bántalmazáson átesett pácienseket, azt mondja, hogy nem lát összefüggést a daddy-zés és a veszélyes fixációk között.
Szerinte az apucizás épp egy jól, dinamikusan működő kapcsolat sajátja, ahol a felek tisztában vannak egymással és a kapcsolatban betöltött szerepükkel. Persze ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek rajongani kell ezért a becézésért, csupán arról van szó, hogy ha valakik így hívják egymást, azt nem utal semmi rossz vagy veszélyes dologra.
Borítókép: Broadly/Brandon Bird
