József Jolán, a költő nővére a Rákosi-rendszerben újraírta életrajzát József Attiláról, ami eredetileg 1940-ben jelent meg. A város peremén címmel közölt, átírt változatban igyekezett a gyermekkorig visszavezetni testvére osztálytudatosságát, ahogyan azt a népi demokrácia kultúrpolitikája megkívánta.
Ilyen gyerekkori elhívatás, a bölcsőben kialakított világnézet azonban nem létezett, nem is létezhet. A szegénység tapasztalata természetesen az egyik olyan tényező volt, amelynek alapján felnövekedve egy mélyszegénységben töltött gyermekkor után valakiből szocialista vagy kommunista felnőtt válhatott. De ez csak az egyik volt a sokféle útválasztási lehetőség között. A baloldaliság valójában József Attila választott identitása lett.
Milyen szerepet játszott az irodalmi modernség, az anarchizmus és a népi gondolat a világnézetének kialakulásában? Hogyan érkezett meg a költő a kommunista ellenzékiséghez, és miként szakított a kommunistákkal?
Anarchista költő? Népi költő?
József Attila útja nem vezetett egyenesen a korszakban illegálisnak nyilvánított kommunizmushoz. Gondolkodásának közbeeső „lépcsője” az ideális anarchizmus volt.
