Kultúra

Itt az oszakai világkiállítás húszmilliárdos magyar pavilonjának első látványterve

A látványterv már több japán, illetve közel-keleti oldalon is feltűnt.

A jövőre Oszakában rendezendő világkiállítás magyar pavilonjával kapcsolatban az elmúlt egy évben sorra tűntek fel apró részletek: a 2023 őszén megjelent közbeszerzési kiírás szerint a kormány nettó 9,3 milliárd forintot szánt a projektre, de úgy érezte, hogy nyílt eljárásról szó sem lehet – hiszen a „válsághelyzet miatt előállt helyzet sürgősségével” ez összeegyeztethetetlen.

Ajánlatot épp ezért csak három kijelölt cég, a Bayer Construct Zrt., a Confector Mérnök Iroda, illetve a Market Zrt. adhatott le, az eredményre azonban senki sem számított, hiszen a győztes Bayer több mint kétszer magasabb, nettó 19 893 487 540 milliárd forintért vállalta el a megbízást, ezzel pedig még mindig alacsonyabb összeget mondott, mint a Market (20,952 milliárd), illetve a Confector (22,879 milliárd).

A pavilon tervezését nem a Bayernek kell megoldania, de ezen a téren sem volt egyszerű a projekt útja, hiszen 2023 elején a Magyar Építőművészek Szövetsége, illetve a szakma csak a Közbeszerzési Értesítőből a tervező kijelöléséről: a megrendelést a Városliget 1945 után lebetonozott részén parkhelyreállítás helyett született Néprajzi Múzeumot, valamint az MCC új, rövidesen már épülő gellérthegyi központját (az ismert belső és külső látványterveket itt gyűjtöttük össze) is jegyző Napur Architect kapta, a 400 milliós szerződésösszeg azonban sosem jutott el a céghez, hiszen az állam egy második, hirdetménnyel nem megtámogatott, így kevesek által észrevett tender eredményeként végül a ZDA-Zoboki Építészirodának adta a munkát, ami cserébe 235 millió forintot kap.

Közbeszerzési dokumentáció

A Művészetek Palotája és a Nemzeti Táncszínház, valamint számos iroda- és középület tervezése mellett a várbeli Karmelita kolostor, az Operaház, az Erkel Színház, illetve az egykori zugligeti lóvasúti végállomás felújítását, valamint átépítését is jegyző iroda a kivitelezési tender dokumentumaihoz kapcsolt koncepciós kiviteli terve, valamint a hozzá kapcsolódó tervlapok ekkor még csak néhány apró részletet árultak el a várható épületről, az azonban egyértelműen látszott, hogy

  • egy 1750 négyzetméteres alapterületű,
  • 2235 négyzetméternyi szinterülettel rendelkező – ennek csak kevesebb mint negyede, 577,6 négyzetméter lenne kiállítótér, további 113,3 pedig „kereskedelmi terület”,
  • acélszerkezetű immerzív dómot rejtő,
  • egy közel ezer négyzetméteres, gyalutlan faemelekből összeállított gúlaszerkezetnek helyet adó,
  • ötszintes,
  • faburkolatú

pavilonban gondolkodnak, aminek középpontjában az érdekes hátterű Instore Media Kft. különleges hang- és fényrendszere, illetve egy 2,7 méter átmérőjű, 5,4 méter magas kapszulaszerű hengeres vitrin áll majd. Ezek használatáért az állam 800 millió forintot fizet a cégnek.

Az építésziroda koncepciójának (felelős tervező: Zoboki Gábor DLA habil., projektvezető építész: Silvester Csaba) a földszinti alaprajzot mutató lapjáról egyértelműen leolvasható: a belső tér legfontosabb része a nagyméretű dóm, illetve az afelé kacskaringózó kiállítótér, valamint a kettő közti harangterem lesz.

Közbeszerzési dokumentáció A földszint alaprajza a koncepcióterven.

Az alig néhány nappal 2023 karácsonya előtt, december 21-én kijelölt nyertessel az állam a következő napon szerződött, 2024 júniusában azonban némiképp csökkentették a szerződés értékét, így a zuglói városközpont mellett számos kormányközeli beruházást megvalósító Bayer Construct végül nettó 19 747 455 797 forintnyi bevételt zsebelhet be, ha elvégzi a vállalt feladatát: a kivitelezést, a „borbár branding és alaphangulat” fejlesztését, a „Bolyongótér” integrálását, a folyamatos karbantartást, illetve a 2026 áprilisáig történő elbontást.

Az állam mindent összevetve így közel 30 milliárdot szán a világkiállításon való részvételre – ennek egy több mint félmilliárdos részét például egy dubaji cég kapja –, érthető tehát, hogy a szakma kíváncsian várja az első publikus látványtervek feltűnését.

Most úgy tűnik, hogy végre sor került erre, hiszen a note.com tucatnyi, az expón résztvevő ország tervezett pavilonját bemutató posztjában feltűnt kép azóta az internet több szegletében, így az X-en, valamint az Instagramon is felbukkant, a közbeszerzés részletei közt lapunk által megtalált alaprajzokkal pedig nagy hasonlóságot mutat, így hitelesnek látszik:

Egy arab nyelvű Instagram-fiók három napja közzétett posztja szerint Magyarország a negyvenhetedik résztvevő ország, ami közzétette a saját kiállítási épületének képét, maga a munka pedig a kapcsolódó leírás szerint

tiszteletben tartja hazánk a természettel való szoros kapcsolatát, valamint a kultúránk megőrzésére tett erőfeszítéseket. […] Ez a pavilon nem csak kiállítótér […], de látványosságként is ragyogni fog. Természetesen ez is tükröződik majd abban az élményben, amit abban az all-inclusive térben is ki lehet próbálni, ami

az ember és a környezet szoros kapcsolatának megértését segíti.

A rossz minőségű látványterv hitelességével kapcsolatban a Miniszterelnökséget, az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtóosztályát, illetve a ZDA-Zoboki Építész Irodát is kerestük.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik